A filozófia egyik alapkérdésére adott valasz

A filozófia egyik alapkérdésére adott válasz

Lét és a tudat

Mit ismerhetünk meg, mit tudhatunk?

Mi értékes és mi nem?

Lukács József: a filozófia alapvetõ kérdésére adott válasz:

"A világ lényegét tekintve anyagi vagy eszmei." Ez nem tudományos válasz!

A tudományok alapvetõ definíciókon (axiómákon) 818f52i alapulnak. Ezeket a tapasztalatokat alátámasztja. Mindaddig tudományos, míg valami ellent nem mond neki.

A vallásos ember számára Isten léte a tapasztalást és gondolkodást megelõzõ evidencia.

Isten léte mellett vagy ellen konkrét tapasztalati tények nem léteznek.

(Materializmus: az anyag létét hangsúlyozza, a világ anyagi)

Egyik sem hipotézis, nem elõfeltevés Þ nincs szükség hipotézisre, vagy elfogadja az adott dolgot, vagy nem.

Azt érdemes keresni, hogy miben lehet együttmûködni, és nem a harcot. Az együttmûködés elõbbre visz.

Filozófia feladata: kérdéseket tegyen fel, amire más tudományok nem tudnak válaszolni.

Hogyan szerzünk ismereteket? (ismeretelmélet foglalkozik vele)

Mirõl szerzünk ismereteket? (lételmélet foglalkozik vele)

Mi tesz valamit értékessé? (értékelmélet foglalkozik vele)

n    gnoszeológia vagy episzlamológia = ismeretelmélet

n    antológia = lételmélet

n    axiológia = értékelmélet

Ismeretelmélet:

kommunikáció-elmélet

logika

Antológia:

individuális

tulajdonságokkal, dolgokkal foglalkozik (viszonyok)

Axiológia:

igazságelmélet

etika

esztétika

ism.

ért.

összefüggnek egymással

lét.

A filozófiával szemben elõítéletek vannak, nagyon elvont, absztrakt, olyan mély összefüggésekkel foglalkozik, amire nincs igazán szükség a mindennapi életben.

A filozófiára jellemzõ, hogy ésszel nem egyszerûen felfogható.

Az elõítéletek közé tartozik, hogy bonyolult, nem érthetõ a nyelvezete. A filozófiai könyvekben a gondolati üzeneteket kell megfejteni. A filozófiának ezért közérthetõ nyelven kell az üzeneteket közvetíteni. Þ egy adott szintre el kell jutni ahhoz, hogy megértsük a filozófiai problémákat.

A filozófusok nem tudnak megegyezésre jutni bizonyos dolgokban, ezért is bonyolult. A különbözõ szélsõséges irányok ellentmondanak.

A tudományok fejlõdésével a filozófia fölöslegessé válik. Nem lesz olyan terület, amivel még senki sem foglalkozott. Ez elvileg lehetséges, de gyakorlatilag nem, mert a világ végtelen.

Filozófiával kapcsolatos várakozások:

A szocializáció segítségével tanulunk meg bizonyos dolgokat. Minden generáció újból felfedezi a világot.

Feladatunk az, hogy egészre formáljuk ezt a készrekapott féligkész világot!

Megközelítések:

filozófia történet: történeti megközelítés

elméleti, spekulatív megközelítés: Egy jól felépített ismeret rendszerbe rakjuk bele a filozófiai problémákat. Ilyen volt Hegel rendszere: tézis - antitézis - szintézis. Kitalált rendszerbe helyezi el a világot.

problémacentrikus megközelítés: felvetjük a problémát, és a problémát megoldjuk. Megoldási alternatívákat keresünk. Megmondjuk az elõnyöket és a hátrányokat. "Is-is"-ekben kell gondolkodnunk. Ehhez toleránsnak kell lenni. Kompromisszumot kell kötni, de ez nem azt jelenti, hogy megalkuszunk. Próblájuk közösen keresni az igazat. Þ mi az igazság fontosabb, mint az, hogy kinek van igaza.