online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

A programok felépítése, az utasítasok típusai

számítógépes





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Tablazatok szerkesztési műveletei
Prezentaciós eszközök
A programok felépítése, az utasítasok típusai
 
bal also sarok   jobb also sarok

A programok felépítése, az utasítások típusai


A programok programfejre és blokknak nevezett törzsre bonthatók. A fej nevet ad a programnak és felsorolja a program paramétereit.

A program fejrészében paraméterek adhatók meg, amelyek segítségével a futtatáskor a programot a környezetéhez igazíthatjuk. A programfej adatait indításkor az operációs rendszer veszi át és lehetővé teszi azok lekérdezését a futó program és a 424e47e z őt követő más programok számára is. A programfej el is hagyható, de legalább a program nevét ajánlott megadni a későbbi azonosítás lehetősége miatt. Egy példa a programfejre:

PROGRAM RENDEZŐ FILE1;

A fenti példában a program neve RENDEZŐ, a FILE1 pedig paraméter, amit az indításkor lehet megadni. Vagyis ha az operációs rendszer megkapja a RENDEZŐ ADATOK.DTA parancsot, akkor az ADATOK.DTA fájt fogja rendezni.

A programblokk két részre osztható: a deklarációs részre, amely az összes, a blokkban használt adat és adatszerkezet tulajdonságait adhatja meg és utasítás, vagy más néven végrehajtási részre, amely a deklarációs részben megadott objektumokon elvégzendő műveleteket adja meg. 

A deklarációs részben a program által használt objektumokat egyértelműen el kell nevezni és meg kell adni a típusaikat. A fordítóprogram ezek alapján foglal helyet az adatok számára az operatív tárban és ellenőrzi a velük való műveletek helyes megadását. Ezeket a programsorokat deklarációknak nevezzük. A program különböző objektumainak típusait különböző szabályok szerint kell megadni, például a var szám1 integer; olyan adatot ír le, amit a programban szám1-nek nevezünk és értéke egész szám lehet.

A deklarációs részt a végrehajtási, vagy utasításrész követi, ami a PASCAL-ban kötelezően a begin szóval kezdődik és az end. szó zárja le. A végrehajtási részben a deklarált adatokkal műveleteket végezhetünk. A PASCAL-ban a műveleteket az alábbi csoportokba oszthatjuk:

  1. Értékadó utasítások: pl. a:=kifejezés;
  2. Feltételes utasítások: pl.: if a=b then utasítás1 else utasítás2; case.
  3. Ciklusutasítások: pl.: for i:=1 to 100 do utasítás; While a<b do utasitás; Repeat utasítás until feltétel;

Az alábbi példa egy teljes PASCAL programot mutat:


Program minta;



Var a,b:integer;


Begin

Write("Írj be két számot:", "a=");

Readln(a);

Write("b=");

Readln(b);

If a<b then Writeln("Az a kisebb a b-nél")

Else Writeln("A b kisebb vagy egyenlő az a-nál");

End.


A fenti program nagyon egyszerű, két billentyűzetről beolvasott számról eldönti, hogy melyikük a kisebb, és ezt visszaírja a képernyőre. A programfej csak a program nevét tartalmazza: minta, a deklarációs részben két egész típusú változót adtunk meg, az a-t és a b-t,

A végrehajtási részben azonban a Write és a Readln műveletek nagyon összetettek is lehetnek, hiszen ismerniük kell az adott hardvert, amiről az adatokat bevisszük, illetve megjelenítjük. Ha ezeket részletesen ki kellene fejteni, akkor a programunk akár több száz soros is lehetne. A Readln és a Write, vagy Writeln műveleteket valaki egyszer már megírta, lefordította és elhelyezte egy olyan könyvtárban, amihez a PASCAL fordító hozzáfér és be tudja építeni a mi programunkba is. Nekünk ezekről csal annyit kell tudni, hogy hogyan kell őket beírni a programba.

Az ilyen programrészeket moduloknak nevezzük. A PASCAL-ban kétféle modult ismerünk, az eljárást, illetve a függvényt.

A modulok átláthatóbbá teszik a programjainkat, lehetővé válik, hogy egy problémán többen is dolgozzanak egyszerre. A fenti példában a Write, Writeln és a Readln modulokat a PASCAL fordító készítői írták meg, de modult mi is írhatunk. A modulokat a programok deklarációs részében kell megadni és külsőre csaknem teljesen olyanok, mint maga a program. Az egyetlen lényeges különbség a fejrészek megadásában van. Az eljárás típusú modulok fejrésze

procedure modulnév(paraméterek),

a függvény típusúaké

function függvénynév(paraméterlista): függvénytípus

alakúak.  

Az eljárásokat használni kívánó programrésznek mindössze annyit kell tenni, hogy meghívni őket, ahogy azt a fenti mintapéldában is láttuk.

Példák egy eljárás típusú modul  hívására: Readln(a); cserél(a,b); stb.

Példák függvény típusú eljárások hívására: x:=abs(y); c:=min(a,b).



Találat: 1998







Felhasználási feltételek