online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

A UNIX és a LINUX operaciós rendszer

számítógépes





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A magyar nyelv hangallomanya
VoIP technológia
I/19 Vírusok és vírusvédelem
A szöveg specialis objektumainak kezelése
Mikroszamítógép-architektúrak
Szamítógép halózatok
VOIP RENDSZERTECHNIKÁK
Halózati szolgaltatasok
PLC-K KIVÁLASZTÁSA, BEÜZEMELÉSE, ÜZEMELTETÉSE
Adatbevitel, szűrés, rendezés adatlap nézetben - ACCESS
 
bal also sarok   jobb also sarok

A UNIX és a LINUX operációs rendszer


I. A Unix


A Bell Laboratóriumból származó operációs rendszer. 1965-töl az AT&T Bell Laboratórium is részese volt annak a fejlesztésnek, melynek célja egy óriási, univerzális, mindenre alkalmas operációs rendszer, a MULTICS megalkotása volt. 1969-ben világossá vált, hogy a készülő rendszer túl bonyolult, ezért túl drága, és 222b14c mérsékelten hatékony lenne, így a Bell Laborató­ri­um visszavonult. Egy csoport azonban, Ken Thompson vezetésével a megszerzett tapasztala­to­kat felhasználva, de reálisabb célokat maga elé tűzve olyan rendszeren kezdett dolgozni, mely alkalmas a programfejlesztés hatékony támogatására. A Multics-ra rímelő Unix nevet Brian Kernighen adta az új operációs rendszernek. Átírták a Unix-ot C nyelvre, ami lehetővé tette, hogy a rendszert viszonylag kis erőfeszítéssel más gépekre is adaptálni lehessen, így nagyban elősegítette a rendszer elterjedését.

Az AT&T jelképes összegekért az egyetemek rendelkezésére bocsátotta a Unix-ot, annak for­ráskódjával együtt, megnyitva ezzel a folyamatos újítás, fejlesztés - és mellesleg a számtalan Unix változat kialakulásának lehetőségét is. A Unix továbbfejlesztésébe később több nagy cég is beszállt, így az egyre jobb és biztonságosabb lett. A kernel TCP /IP protokollt átvéve háló­zatkezelő funkciókkal bővült. Később a "C" nyelvű kernel és a shell szabványosítását is elvé­gezték Portable Operating System Interface (POSIX) néven.



A Unix-ot olyan nagy számítógép gyártók gépein kezdték alkalmazni, mint az IBM és a SUN. A Unix hálózati filozófiája szerint a kliens alkalmazások mindegyike egy központi gé­pen, a "hoston" fut, a felhasználói kapcsolatokat pedig "terminálok", egyszerű megjelenítő eszközök biztosítják. Ezek persze lehetnek akár önálló operációs rendszerrel rendelkező szá­mítógépek is. A TCP/IP protokoll és ez a hálózati filozófia különösen alkalmassá tette a Unixot az Internetes környezetben való használatra, hiszen a terminálok és a host-ok közti adatforgalom így nem jelentős, ami az Internet-et összekötő távközlési rendszerek használati költsége miatt nem lebecsülendő szempont.

A Unix shell leginkább a DOS-ra hasonlított. Ez nem véletlen, hiszen a DOS fejlesztésekor a Unix volt az egyik minta. A kernel azonban teljesen más, mint a DOS-é. Mára a Unix is ren­delkezik grafi­kus, X­-Windows-nak nevezett felhasználói felülettel, de a régi szöveges parancs­sor felületeket is széleskörűen használják.


II. A Linux  


Az 1980-as évek végén a személyi számítógépek piacán is megjelentek a 32 bites processzo­rok (Intel 386), melyek kellően nagy teljesítményűek voltak ahhoz, hogy egy finn diák, Linus Torvalds 1991-ben hozzáfoghasson egy új Unix változatot készítéséhez, melyet Linux névre keresztelt.

1991-ben a Linux 0.01 free szoftverként az Interneten forráskódban is szabadon elérhető volt, így fejlesztő kedvű számítógépbarátok széles köre kezdett a kiterjesztésén dolgozni. A fej­lesztés fő célpontja a kernel volt, hiszen a Linux, bár korrekt folyamat- és memóriakezelést valósított meg, nem tudott hálózatot kezelni, a perifériáknak csak egy nagyon kis hányadát támogatta, és a fájlkezelés területén is hagyott még kívánni valót maga után.

1994 májusában jelent meg a Linux 1.0. A legfontosabb változást a hálózati protokollok, és a hálózati kommunikáció megvalósítása jelentette, de számos hardvertámogatással is bővült a Linux eszköztára: (természetesen az alapvető perifériák mellett) ismerte már az egeret, a CD-ROM-ot, a hangkártyát, a modemet, a hálózati kártyát. A siker hatására nemsokára megjelent az 1.1 változat, de annyi hibát tartalmazott, hogy a felhasználók inkább visszatértek az előző­höz. A Linux 1.1 emlékét őrzi az a hagyomány, hogy azóta a páratlan sorszámú Linux-ok mindig egy kísérleti változatot jelölnek.



1996 júniusában, a Linux 2.0 lényegesen javított memória- és fájlkezelő rendszert alkalma­zott, és már kitört a PC-k világából, elkészültek a MIPS, Alpha, PowerPC, Motorola.

Az Linux életútja során megszerzett rugalmassága, stabilitása (és persze nem utolsó sorban ingyenes terjesztése) tette lehetővé, hogy napjainkra a hálózati szoftverek piacán elért részese­dése elérte az összes többi Unix változat együttes részesedését.

Manapság a legismertebbek a Red Hat, a Suse, Debian és a Caldera Linux névre hallgatnak. A

Linux szabad, tehát free szoftver, azonban nem mentes minden kötöttségtől. A licenc leg­fontosabb eleme, hogy a Linux-ból senki nem húzhat anyagi hasznot és nem korlátozhat má­sokat abban, hogy az általa létrehozott terméket tovább fejleszthesse. Ha tehát valaki elkészít egy saját Linux változatot, azt nem adhatja el, köteles a programmal együtt annak forráskódját is ingyen vagy jelképes összegért biztosítani.


A Linux a Unix hagyományok megtartásával összeállított olyan többfeladatos, többfelhasználós operációs rendszer, amely rendelkezik a teljes Unix eszköztárral. Kialakulá­sának körülményeiből adódóan máig tervezési alapelve a lehető legjobb hardver kihasználás, a legújabb változatok is futnak egy 4 MB-tal felszerelt 386-os PC-n. A másik alapelv a szabad terjesztés, fejlesztés és az ingyenesség. A Linux fejlesztésének legfontosabb jelenlegi célja a szabványosítás. annak érdekében, hogy se a programozókat, se a felhasználókat ne érjék kü­lönösebb meglepetések, a Linux-ra készült (általában szintén ingyenes) alkalmazások gond nélkül fussanak az eltérő változatokon is.


Találat: 1308







Felhasználási feltételek