Motivációelméletek, a motiváció folyamata, szerepe a munkatársak ösztönzésében.

Más organizmusokhoz képest az ember igen nagymértékben alakítható. Mindig más és más szükséglet irányítja előre. A motiváció mindazon belső indíttatású szükséglet 949i82j ek összessége, amelyeket kívánságként, vágyként, hajtóerőként írjuk le. Az aktiváló és mozgatóerő belső állapota ez, amely erőfeszítést, állhatatosságot és célokat is magába foglal.

A motiváció folyamatának kiindulópontja egy kielégítetlen szükséglet. Valaminek az egyénen belüli hiánya. a hiány az az inger, ami beindítja az események láncát, melyek a viselkedéshez vezetnek.

McDougall ösztönelmélete szerint az ösztön az emberi cselekvés hajtóereje. Ösztönön az örökölt, veleszületett pszichofizikai reakciókat érti, melyek azt befolyásolják, hogy az egyén mikor és mit csinál.

A hajtóerő-elmélet már szükségletekről beszél. Elsődleges biológiai, a nyilvánvalóan kielégítendő szükségletek direkt kielégítése. A másodlagos, a biológiai, fizikai szükségletek indirekt kielégítésére irányuló hajtóerőt különböztet meg. A hajtóerő-elméletben új fogalomként jelenik meg a késztetés, mint a motiváció előmintája, amely a múltbeli cselekedetek következményeként alakult ki.

Mayo és munkatársai által létrehozott Human Relations irányzat az elégedettség elérésére való törekvést tartja a cselekvés elindítójának. E nézet szerint az eredményes munkavégzés feltétele a dolgozók elégedettsége.

McClelland teljesítmény-motivációs elmélete szerint minden emberben a születésétől fogva öröklötten jelen van a hatalmi, az emberi kapcsolatokra irányuló és a teljesítmény motiváció.

Az elméletek közül azonban egy sem ad egyértelműen elfogadható magyarázatot az emberi viselkedésre, miszerint a munkára késztetést az embereknek milyen tényezők váltják ki, és mi a motiváció kialakulásának folyamata.

A tartalmi elméletek azzal foglalkoznak, hogy mi van az egyénben, vagy a munkakörnyezetében, ami a cselekvéshez energiával látja el az embert és fenntartja a viselkedését, mik motiválják az embert.

A folyamatelméletek ezzel szemben azt próbálják megmagyarázni, hogy milyen folyamatok útján, milyen energiát ad a motiváció, hogyan irányítható a viselkedés, hogy tartjuk azt fenn, illetve mikor áll le. A folyamatelméletek megkísérli meghatározni a fontosabb tényezőket, melyek: a választás, az erőfeszítés és az állhatatosság.