online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az hagyomanyos aruszallítasi rendszerek

közlekedés

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
ÖSSZEÁLLÍTÁS A MÁV ÉS ACSD JELZÉSI- ÉS FORGALMI UTASÍTÁSOK ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEIRŐL
Útmutató Az MVE-03 központi jarművezérlővel vezérelt V43-2000 sor. mozdonyok villamos berendezéseinek kezeléséhez
ETCS Vonatbefolyasoló Fedélzeti Rendszer (OBS) Kezelési Kézikönyv
A vasúti arufuvarozas szakaszai
Az hagyomanyos aruszallítasi rendszerek
 
 

BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR

Az hagyományos áruszállítási rendszerek

­­­

                                                                                                                                                                                                                          

                                                                                                       

Kolozsvár, 2010

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék.. 2

Bevezetö.. 3

Az áruszállítás fogalma. 3

Az áruszállítás folyamata. 3

Az hagyományos (modális) áruszállítási rendszerek.. 3

A vasúti áruszállítás. 3

A közúti áruszállítás. 3

A vízi áruszállítás. 3

A légi áruszállítás. 3

A csövezetékes szállítás. 3

Következtetés. 3

Mellékletek.. 3

Irodalomjegyzék.. 3

Bevezetö

            A globalizáció ma már mindenkit érint, még ha nem is figyelünk fel rá. Az üzletek polcain a világon mindenütt jelenlevö globális, nemzetekfeletti cégek azonos termékeivel találkozunk, amelyek  több ezer, sokszor több tízezer kilométeres szállítással válnak elérhetövé számunkra.  A szállítás pedig környezet-terhelést,levegöszennyezéstvonmagaután,ésalevegöbekerülöszéndioxidrévénjelentösmértékbenhozzájárulazéghajlatváltozáshozis.Aszállításhozszükségesutakjelentösdarabotharapnak kiatermészetböl,deajármüvekmüködtetéséhezisnagymennyiségüeröforrásravanszükség,ésanyersanyagokkitermeléseismételtenkomolykörnyezetszennyezést,élöhelyekigénybevételét vonja maga után.

            Dolgozatomban bemutatom a az áruszállítás fogalmát valamint magát a folyamatot, ezt követöen hagyományos áruszállítási rendszereket, ismertetem az egyes közlekedési alágazatokkal szállítható áruk és termékek körét, a szállítóeszközöket valamint az adott rendszer elönyeit és hátrányait. A fentiekböl kiindulva a kö 131c23b vetkeztetésbenröviden áttekintem az egyes  rendszerek környzetkímélö ill. -károsító hatásai mértékét ill.gazdasági szempontból mennyire célszerü az adott közlekedési alágazatot választani.


Az áruszállítás fogalma

            Az ,,áruszállítás" fogalom alatt az áruk azon mozgatását értjük, amely két különbözö felhasználó között történik, függetlenül a tényleges fizikai mozgás hosszától. Ilyen értelemben tehát áruszállítás:

Ř     a nyersanyaglelö hely és a feldolgozó üzem

Ř     a félkész-termék elöállító és a (tovább) feldolgozó üzem

Ř     a gyártó és a kis- és/vagy nagykereskedö

Ř     a nagykereskedö és a kiskereskedö

Ř     a kereskedö és a vásárló közötti, árumozgatási folyamat.

            Bár jellegében hasonló, mégsem áruszállításnak, hanem anyagmozgatásnak, belsö szállításnak nevezzük az azonos tulajdonos telephelyen belüli és nem távoli telephelyei közötti árumozgatást. Jogosan vetödik fel a kérdés, hogy meddig minösül ,,nem túl távoli"-nak, hol a határ az anyagmozgatás és az áruszállítás között. Ennek megítélése szakmai körökben sem mindig egyértelmü.

Az áruszállítás az igénybevett szállítóeszköz fajtájától függöen lehet:

Ř     modális

Ř     intermodális.

            Az elsö esetben az áru végig ugyanazon a szállítóeszköz típuson – azonos alágazathoz tartozó – utazik. Az intermodális szállítás az ún. kombinált áruszállítás, amelynél a legismertebb mód a közút-vasút, de legalább ilyen jelentös a közúti-vízi, illetve a vasúti-vízi szállítási mód is.

           

Az áruszállítás folyamata

            Technikai értelemben az áruszállítás az áru közlekedési eszközre felrakásával kezdödik. Valójában – szervezés szempontjából – a folyamat sokkal korábban kezdödik és nem is fejezödik be az áru kiszolgáltatásával. Ennek vázlatát tekinthetjük át az alábbi 1. ábra-n.

1.      ábra:  Az áruszállítás folyamata

           

            A folyamat természetesen sokkal bonyolultabb, mint az, az ábrából esetleg látszik. Különösen igaz ez az ábrán egyetlen objektumként feltüntetett fizikai szállításra, amely fizikai- és informatikai tevékenységek sokaságát foglalja magában. Ennek a folyamatnak a bonyolultsága a viszonylag egyszerü egy eszközös ,,háztól-házig’’ szállítástól, a rendkívül sokrétü, tengeren túli és többszörösen intermodális áruszállításig terjed.

Az áruszállítás folyamatának legfontosabb fizikai tevékenységei:

Ř     áru felrakása

Ř     rakományigazítás



Ř     áru átrakás

Ř     áru közbensö tárolása

Ř     áru lerakás

Ř     mennyiség megállapítás (mérlegelés, db. számlálás, mérés).

Az áruszállítás folyamatának irányítása terén:

Ř     megrendelések, fuvarozási feladatok kezelése

Ř     a fuvarozási eszköz feladathoz rendelése

Ř     a személyzet vezénylése

Ř     a forgalom szervezése, irányítása

Ř     a teljesítések elszámolása jelentkeznek kiemelt tevékenységként.

            Végül, de nem utolsó sorban, az áruszállítás során igen szerteágazó informatikai és iratkezelési-ügyviteli tevé-kenységek hárulnak valamennyi érdekelt félre. Igen nagy mennyiségü írott- és szóbeli információ áramlik a felek között, amelyek kezelése jelentösen megnöveli az áruszállításhoz kapcsolódó tevékenységek mennyiségét.

Az áruszállítás ügyviteli- és informatikai tevékenységei:

Ř     fuvarozási eszköz megrendelése

Ř     kalkulációkészítés

Ř     visszaigazolás

Ř     fuvarokmányok kitöltése, kezelése

Ř     értesítés

Ř     fuvardíj számfejtés, számlakészítés.

            A fenti tevékenységekhez kapcsolódó információ feldolgozás jelentös mértékben lassíthatja az áruszállítás sebességét.(Kovács, 2003)


Az hagyományos (modális) áruszállítási rendszerek

A vasúti áruszállítás

                A vasúti áruszállítás elsösorban nagy árumennyiségek, tömegáruk, nehézáruk viszonylag nagy távolságra való továbbítási igénye esetén jöhet számításba. A hagyományos forgalomban a vasútra feladott küldemények kocsirakományú áruként, darabáruként vagy expresszáruként továbbíthatók.

            Kocsirakományú áruk azok a küldemények, amelyek továbbításához egy vasúti kocsi teljes rakterét kizárólagos használatára igénybe veszik, illetve amelynek egyedi tömege az 5000 kg-ot meghaladja. A vasúti teherkocsikat csomóponti rendszerbe szervezve tovabbítják. Ennek az a lényege, hogy egy adott körzet kisforgalmú vonali állomásai egy csomóponti állomáshoz kapcsolódnak , és ezzel együtt csomóponti körzeteket alkotnak. A  csomóponti körzetek pedig a szállítási folyamat során meghatározott rendezö pályaurvarhoz kapcsolodnak, azok gyüjtö- és elosztókörzetét képzik.

            Darabonként továbbíthatók az 5000 kg-nál kisebb tömegü küldemények; ezek továbbítása nem igényel kizárolagos kocsihasználatot. A darabárutovábbítás hagyományos rendszerében tetszöleges állomáson feladott darabárut a legközelebbi gyüjtötehervonat kocsijába rakják, majd együtt szállítják a vonal más állomásain feladott darabárukkal a körzeti átrakóállomásig. Itt a küldeményt olyan kocsira rakják át, amelyik a rendeltetési körzet középpontjáig közlekedik, ahol ellenkezö folyamatjátszódik le, vagyis az árut kocsiba rakják át, amelyik a rendeltetési állomást érinti.

            Expresszáruként a kisméretü (legfejebb 1200x800x700 mm) és kistömegü (legfejebb 100kg/db) darabáruk adhatók fel. Az experesszárukat személyszállító vonatok poggyászszállító kocsijában továbbítják.      

A vasúti teherkocsik lehetnek:

Ř     általános célú vasúti kocsik

Ř     speciális célú vasúti kocsik

            A általános célú vasúti kocsik ömlesztett anyagok, kötegelt áruk, darabáruk szállítására alkalmasak. Az áruk, anyagok fel- és lerakodása valamilyen anyagmozgató (rakodó) géppel végezhetö; önürítés tehát nem lehetséges. (lásd. 1. melléklet)

            A speciális célú (meghatározott árucsoport továbbítására alkalmas) vasúti kocsik közül  az önürítö kocsik, az élöállat-szállító kocsik, a romlandó árut szállító kocsik és a tartálykocsik érdemelnek említést.

A vasúti áruszállítás föbb elönyei:

Ř     egyszerre nagy árumennyiség továbbítható

Ř     független a külsö, általános jellegü környezeti (pl. idöjárási) hatásktól

Ř     a közúti szállításhoz képest kisseb a szállítás fajlagos energiaigénye és a környezetkárosító hatása

Ř     menetrend szerinti közlekedés, elöre kalkulálható tarifák

A vasúti áruszállítás föbb hátrányai a kötött pályából adódóan:

Ř     ha a feladó és/vagy címzett nem rendelkezik iparvágánnyal, közúti fel- és elfuvarozásra, az áru átrakására van szükség

Ř     a hagyományos vasútüzemi technológiák mellett hosszú az áruk eljutási ideje

Ř     kevésbé tud alkalmazkodni a fuvarozási igények változásához

A közúti áruszállítás

            A közúti áruszállítás elsösorban kisebb árumennyiségek rövid távolságú helyi és körzeti (regionális) szállítására gazdaságos, számos elönye  (pl. rugalmasság, gyorsaság) miatt azonban a távolsági (belföldi, nemzetközi) forgalomban is egyre inkább bekapcsolódik. Tekintettel arra, hogy a közúti szállítójármü mozgása nincs (sín) pályához kötve, a közúti áruszállításban kiemelkedö fontosságú az áruszállítás szervezése, illetve irányítása.

            A közúti árutovábbítás keretében a fuvarozásnak két alapesete ismert: a fuvarozás és a darabáru-fuvarozás.

             A fuvarozás teljes gépjármüvet kér (rendel) a fuvaroztató, míg a darabáru-fuvarozás esetében nem gépjarmüvet rendel (a küldemény kis tömege azt feleslegessé teszi), hanem a megadott tömeg- és mérethatárokon belüli áruját darabárus járatra adja fel.

            A darabáru-küldeményt (5000 kg-ot el nem érö egyedi árukat vagy árudarabok összességét) a fuvarozó az erre kialakított rendszerben s feladótólegy címzett részére továbbítja. A fuvarozás útvonalát és eszközét darabáruküldemények esetében a fuvarozó határozza meg. Élöállatok, ömlesztett és más áruval össze nem rakható áruk ebben a rendszerben nem továbbíthatók.

A közúti áruszállítás jármüvei:

Ř     általános célú tehergépkocsik

Ř     önürítö tehergépkocsik

Ř     billenöszekrényes tehergépkocsik

Ř     önrakodó tehergépkocsik

Ř     különleges tehergépkocsik

Ř     tehergépkocsi pótkocsik

Ř     nyerges vontatókkal vontatható felpótkocsik

Ř     nyerges szerelvény

            Az általánios célú tehergépkocsik zömében nyitott rakfelületüek, amelyeknél a lehajtható oldal- és hátfalú kocsiszekrény mereven van az alvázra szerelve, és egyes típusok ponyvatartó lécekkel, illetve oldalfal-magasítokkal egészíthetöek ki. A zártszekrényes tehergépkocsik hátsó, kétszárnyú nyitható vagy eltolható oldalajtokkal vannak ellatva. Ezeket általában városi áruszállításra, üzletek áruellátására használják. A teherbírás szerint a tehergépkocsik kis ( 0,75…2,5 t), közepes (2,5…6 t) és nagy (6 t feletti) teherbírásúak lehetnek. (lásd. 2. melléklet)



            Az önürítö tehergépkocsik az ömlesztett anyagok vagy esés közben nem károsodó darabáruk lerakását könnyítik meg. Alkalmazásukkal csökken a lerakási idö, és ezzel együtt a jármü fordulóideje. Az ürítés módja szerint a tehergépkocsik billenöszekrényes vagy kényszerürítéses kialakításúak lehetnek.

            A billenöszekrényes (billenthetö rakfedelü) tehergépkocsik a szekrény a billentés iránya szerint hátsó, oldalsó vagy kombinált müködésüek. Egyes típusok szekrénye megemelhetö, és ezt követöen billenthetö (emelve billenö kocsik).

            Az önrakodó tehergépkocsik nagyméretü és nagy tömegü egyedi áruk, valamint egységrakományok (rakodólapos egységrakományok, hulladékgyüjtö konténerek stb.) fel-  és lerakását, illetve szállítását teszik lehetövé. Alkalmazásuk akkor elönyös, ha a fel és/vagy leadóhelyen nincs megfelelö rakodógép (pl. kereskedelmi kiskonténerek üzletekbe való kiszállítása esetén). A rakodóberendezés általában forgódaru, emelöhátsófal vagy billenökeret.

            A különleges tehergépkocsik felépítménye a szállítandó áruk sajatosságához igazodik. Idesoroljuk a bútorszállító gépkocsik, a tartálygépkocsik, a palackozott áruk szállítására alkalmas és egyéb spaciális (pl. betonszállító, betonkavaró) gépkocsik.

            A tehergépkocsi pótkocsik rendszerint kéttengelyes kivitelüek, és vonórúddal kapcsolodnak a vontató tehergépkocshoz. A közúti áruszállításban betöltött szerepük csökken, az ún. fétpótkocsik folyamatosan kiszorítják a normál pótkocsikat.

            A nyerges vontatókkal vontatható félpótkocsik (gólyalábas pótkocsik) felépítménye – a tehergépkocsik felépítményéhez hasonlóan – lehet általános célú vagy különleges (pl. cementszállító, üzemanyag szállító).

            A nyerges szerelvény különleges vontató és a félpótkocsi összekapcsolásával alakítható ki. A három, illetve ötpontos (nyereg és hátsó kerekek) alátámasztású félpótkocsi az útviszonyok megszabta tetszöleges térbeli helyzetet tud elfoglalni.

A közúti áruszállítás föbb elönyei:

Ř     a tehergépkocsik a fuvaroztatók telephelyét rendszerint közvetlenül ki tudják szolgálni, nincs átrakási igény, megvalósítható a háztól házig fuvarozás.

Ř     viszonylag rövid az áruk eljutási ideje

Ř     rugalmasan tud alkalmazkodni a fuvaroztatók igényeihez

Ř     szinte minden árufajta szállítását lehetövé teszi a szállítójármüvek széles választéka

Ř     rugalmas szerzödéskötés és tarifakialakítás

A közúti áruszállítás föbb hátrányai

Ř     nagymértékü függöség a külsö környezeti hatásoktól (pl. idöjárás, forgalmi dugók, útviszonyok)

Ř     a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energia- és munkaeröigénye

Ř     jelentös a környezetszennyezö, illetve károsító hatása (zajterhes, kipufogógázak)

Ř     a nemzetközi forgalomba való bekapcsolódás az egyes országok közötti megállapodáson alapuló engedélykontingenshez kötött

Ř     útvonal korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezíthetik a célbajutást

A vízi áruszállítás

            A vízi áruszállítást elsösorban tömegáruk (alapanyagok, energiahordozók) nagy távolságra való továbbítására célszerü igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet. A vízi áruszállítás tipikus árui: a szén, a brikett, a koksz, a vasérc, a bauxit, a kö, a kavics. Ezek általában ömlesztve, de például a cementet, a gabonát, a mütrágyát ömlesztve és zsákolva egyaránt szállítják. A nagy befogadóképességü hajók és uszályok egyszerre nagy tömeget nagy távolságra képesek szállítani.

            A vízi áruszállítás, lehet belvízi vagy tengeri aszerint, hogy a szárazföldön belüli vízi utakon (folyókon, tavakon, csatornákon) vagy tengeren valósul meg.

            A tengeri áruszállítása kontinensek közötti áruforgalomben játszik kiemelkedö szerepet, különösen a konténeres áruszállítási rendszer megvalósítása óta.

            A folyami hajózás sajátossága, hogy ,,pályához kötött’’, így az esetek többségében a hajózást kiegészítö más közlekedési alágazat igénybevételére is szükség van. A hajózás, így az áruszállítás minöségét befolyásolja az út vízbösége és mennyisége. Ugyanakkor csökkenthetö az eljutási (szállítási) idö azzal, hogy a vízi szállítás jármüvei hosszabb szakaszokon, napszakra való tekintet nélkül, folyamatosan és egyenletes sebességgel haladhatnak.

            A vízi áruforgalomban a folyami fuvarozásra feladott áruk darabonként, uszályrakományként vagy részrakományként továbbíthatóak. Darabonként az 5000 kg-nál kisebb saját tömegü rakományok, részrakományként az 5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegü, de az uszály 70százalékoskihasználásátnembiztosítóküldemények, míguszályrakománykéntazuszály 70 százalékban kihasználó küldemények továbbíthatók.

                A tengeri áruforgalom vonal-, szabad- és bérleti hajózással valósítható meg.

             A vonalhajózást fenntartó társaságok hajóikat elöre rögzített útvonalon, meghatározott kikötöérintési sorrenddel, meghatározott menetrendszerint üzemeltetik , és csak az adott kikötök közötti árufuvarozást vállalnak a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében. E hajózási forma jellemzö árufeleségei a darabáruk, amelyekböl egy-egy fuvarozás során sok kisebb tételt szállítanak, így a hajótársaságok sok fuvaroztatóval állnak kapcsolatban.

            A szabad hajózás esetén a hajók nem egy elöre meghatározott útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol az elérhetö legjobb fuvardíj mellett a legkedvezöbb fuvarajánlatot kapják. Ekkor a rakomány rendeltetési helye határozza meg a fuvarozási útvonalat is. E hajózási forma jellemzö áruféleségei a különféle tömegáruk, esetenként darabáruk, részrakományok, olyan viszonylatban, ahol a vonalhajózás nem fedi le a teljes fuvarpiacot.

            A bérleti hajózásnak két változata ismert: az idö- és útvonalbérlet.  Idöbérlet esetében a hajót egy meghatározott idötartamra veszik igénybe, míg útvonalbérlet esetében a hajó meghatározott be- és kirakó kikötök között, egy vagy több útvonalra vehetök igénybe.

A vízi áruszállítás jármüvei:

Ř     motoros vontató- és tolóhajó

Ř     önjáró uszályok

Ř     folyékonyáru szállító (tank) hajók

Ř     szárazáru (ömlesztett rakományt- illetve darabárut) szállító hajók

Ř     hütöhajók

Ř     konténerszállító hajók

             Amotoros vontató- és tolóhajóknak nincs külön raktere, az áru uszályokban, bárkákban van elhelyezve (ezért az uszályok rakodása közben a motoros hajóknak nem kell várakozniuk).

            Az önjáró uszályoknak viszont saját rakterük van, önálló áruszállító hajókat pedig külön géptérrel és raktérrel építik. A tengeri áruszállító hajók a szállított áruk fajtája szerint csoportosíthatóak.

            A folyékonyáru-szállító (tank) hajók olaj vagy vegyi anyagok szállítására alkalmasak. Befogadóképességük több tíz, illetve szárezer m3 lehet.

             A szárazáru-szállító hajók közül a darabáruk és a darabos ömlesztett áruk szállítására alkalmas ún. vegyes árut szállító hajókat több, egymástól elválasztott raktérrel alakítják ki, zárható rakodónyílással. Az ömlesztett rakományt szállító hajók egyfedélzetesek, nagyméretü rakterekkel. A raktér belsö kialakítása a rakománykedvezö belsö elhelyezését, könnyü kirakodhatóságát és a raktér könnyü tisztántarthatóságát biztosítja. A darabáru-szállító hajók egy vagy több fedélzettel épülnek, és rendszerint fedélzeti rakodóberendezéssel is felszereltek.

            A hütöhajók rakterei megfelelö hömérsékletet és levegö-páratartalmat biztosítanak a könnyen romló élelmiszeret (pl. gyümölcs, hús, hal) hosszabb ideig tartó szállításához.

             A konténerszállító hajók rakméretei a szabványos konténerek méreteihez igazodnak, egyes típusok- a konténerek egymásra helyezésével- több ezer konténer szállítására alkalmasak. (lásd. 3. melléklet)

A vízi áruszállítás föbb elönyei:

Ř    a többi közlekedési alágazathoz képest a legkissebb a szállítás fajlagos energiaigénye

Ř    környezetkárosító hatása minimális

Ř    díjszabásai viszonylag rugalmasak.

A vízi áruszállítás föbb hátrányai:

Ř    hosszú az áruk eljutási ideje

Ř    a feladó és a címzett között közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas

Ř    a folyók vízállása befolyásolja a szállítási jellemzöket (pl. hajó terhelését), egyáltalán a közlekedést akadályozhatja

Ř    jelentös a szállítás közbeni áruigénybevétel (a mechanikai hatások mellett – tengeri áruszállítás esetén – jelentösek lehetnek a klimatikus hatások is), ezért fokozott figyelemet kell fordítani az igénybevételekre érzékeny áruk csomagolására.

A légi áruszállítás

                A légi áruszállítást akkor célszerü igénybe venni, ha viszonylag kismennyiségü, tömegegységre jutóan nagy értékü árukat kell nagy távolságokra sürgösen eljuttatni. Ilyen áruk a gyorsan romló áruk (pl. primör gyümölcsök, zöldségek, vágott virágok), az élö baromfi (pl. napos csibék), ékszerek, müszerek. Jellegzetes – légi úton szállított – áruk még a gyógyszerek, a finommechanikai és mikroelektronikai termékek, a nyomdai termékek és postai küldemények is.

            A feladó és a repülötér, illetve a repülötér és a címzett közötti szállítási feladat megoldására rendszerint az ún. gyorsszolgálatot nyújtó szervezeteket (pl. TNT, DHL) veszik igenybe.

            A légi áruforgalom menetrendszerinti (vonal-) járatokkal vagy áruszállító különjáratokkal (charterjáratokkal) bonyolítható le.

            A menetrend szerinti járatok áruszállítási kapacitása a repülögép müszaki paramétereitöl és az egyéb terhelésektöl (pl. utaslétszám, poggyász, üzemanyag mennyisége) függ, ezért a felajánlható áruszállítási kapacitás nagyságát vonalonként vizsgálhatják.

             Az áruszállító különjáratok esetében a fuvaroztatók, a szállítmányozók bérelnek repülögépet a szállítási feladat megoldására.

            A légi áruszállításban jelentös a kis tömegü (20 kg alatti) küldemények aránya, amelyek felszíni fel- és elfuvarozását a már elmített szervezetek végzik. Az alkalmazott egységrakomány-képzö eszközök paramétereit tekintve igazodnak a repülögép szállítóterének méreiethez. Az ún. légi konténerek például lehetövé teszik a gyors be- és kirakodást, és könnyü szerkezetük miatt kedvezö a saját tömeg/térfogat viszonyszám.



A légi áruszállítás jármüvei:

Ř     személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülögépek

Ř     áruszállításra átalakított hagyományos személyszállító repülögépek

Ř     áruszállító repülögépek

Ř     áruszállító helikopterek

            A személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülögépek esetében a fedélzetet általában személyszállításra, a fedélzet alatti rakodóteret áruszállításra használják. A többcélú felhasználás olyan módon valósítható meg, hogy a szállítási igényeknek megfelelöen átalakítható a fedélzet (pl. csökkenthetö az ülöhelyek száma, növelhetö a rakodótér). (lásd. 4. melléklet)

             Az áruszállításra átalakított hagyományos személyszállító repülögépek egyedi árudarabok, sajátos rakodólapos és konténeres rakományok szállítására alkalmasak.

            Az áruszállító repülögépek fedélzetén a szabványos méretü légi konténerek helyezhetöek el. Ezek lehetövé teszik a szállítótér legteljesebb kihasználását.

            Az áruszállító helikopterek az áruszállításban sajátos szerepet töltenek be; általában nehezen hozzáférhetö helyekre (pl. hegycsúcsokra) szállítanak.

A légi áruszállítás föbb elönyei:

Ř     nagy szállítási távolságok esetében viszonylag rövid az áruk eljutási ideje

Ř     a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érö igénybevételek

Ř     a szállítási határidök batartását egyedül a szélsöséges idöjárási viszonyok zavarhatják

A légi áruszállítás föbb hátrányai:

Ř     csak az áruk bizonyos köre esetén vehetö igénybe

Ř     az áruk a repülötérre való fel- és el fuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására és átmeneti tárolására van szükség

Ř     környezetvédelmi szempontból kedvezötlen lehet a zajhatás, különösen akkor, ha a repülötér lakott terület közelében van.

A csövezetékes szállítás

                A csövezeték olyan különleges szállítóeszköz, amelynél a pályát és a jármüvet közös müszaki elem, a csö egyesíti. Rövid szállítási távolságok esetén az áruk mozgása az enyhe lejtésü csövezetékekben a gravitációs energia hatására jön létre, nagy szállítási távolságok esetén helyhez kötött szivattyukkal, illetve légszállító gépekkel segítik elö a mozgást.

            A szállítás- a csövezetékekben alkalmazott technológia szerint- lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen szállítás esetén a csöben csak a továbbítandó anyag (víz, olaj, gáz stb) mozog.  Közvetett szállításkor a csöben áramlásra kényszerített közvetítö anyag (pl. víz vagy levegö) viszi magával az anyagot.

            A csövezetékek kistávú (ún. hely) és nagy távolságú szállításra egyaránt alkalmas. Helyi jellegüek egyrészt a közmüvek csövezetékei, másrészt a sajátos vállalati szállítási feladatok megoldására alkalmas vezetékek (pl. erömüvekben pernye vagy salak, bányákban homok és meddö, cukorgyárakban répa, répaszelet szállítására). Ebbe a kategoriába tartozik a csöposta is. Nagy távolságra elsösorban ásványolajat, ásványolajtermékek és földgázt szállítanak csövezetéken.

A csövezetékes áruszállítás föbb elönyei:

Ř     nagyfokú megbízhatóság

Ř     független a külsö környzeti, idöjárási hatásoktól

Ř     kis fajlagos üzemeltetési költség

Ř     minimális környezetszennyezés

A csövezetékes áruszállítás föbb hátrányai:

Ř     a szállítandó áruk köre nagymértékben korlátozott, csak azonos fajtájú (tulajdonságú) áru szállítására alkalmas

Ř     viszonylag kicsi a szállítási sebesség

Ř     kis alkalmazkodóképesség a szállítási igények változásaihoz

Ř     a vezetéképítésnek nagy a beruházási költségigénye (Szegedi-Prezenszki, 2005)


Következtetés

               

                Összefoglalva a fentieket a áttekintjük a négy legfontosabb közlekedési alágazat áruszállítási feltételeit, környezeti ill. gazdasági szempontból mérvadó elönyeit és hátrányait .

            A vasúti közlekedés ill. áruszállítás nagy mennyiségü áruk, tömegáruk, nehezáruk nagy távolságra történö szállítására alkalmas, független a külsö, általános jellegü környezeti hatásoktól, valamint magánszemlyforgalomtól, kicsi a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetkárosító hatása, a közlekedés menetrendszerü valamint a tarifák elöre kalkulálhatóak. Ezzel szemben hosszú az áruk eljutási ideje csak iparvágányos kapcsolattal oldható meg a háztól házig szállítás, kevésbé rugalmas, nehezen tud alkalmazkodni a fuvaroztatói igények változásához.

            A közúti áruszállítás esetén kisebb mennyiségü áruk helyi és körzeti szállítása oldható meg valamint értékes és romlandó áruk nagy távolságra való eljuttatása. Megvalósítható a háztól házig szállítás, nincs átrakási igény, rövid az áru eljutási ideje, rugalmasan alkalmazkodik a fuvaroztatói igényekhez, rugalmas a szerzödéskötés és tarifakialakítás. Viszont nagymértékü a függöség a külsö környezeti hatásoktól, magas a szállítás fajlagos energiaigénye, nagy a környezetkárosító hatása, útvonalkorlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezítik a célbajutást.

            A folyami és tengeri hajózásttömegáruk (alapanyagok, energiahordozók), gépipari termékek nagy távolságra történö szállítására érdemes igénybe venni, lehetöség van nagy mennyiségü áru egy jármüvön való szállítására, minimális a környezetkárosító hatás, alacsony a szállítás fajlagos energiaigénye, a díjszabás pedig rugalmas. Hátrányként említhetö az áruk hosszú eljutási ideje, a feladó és a címzett között közvetlen kapcsolat hiánya, valamint a folyók vízellátása befolyásolhatja a szállítási jellemzöket.

            A légi áruszállítás  nagy értékü, romlandó áruk nagy távolságra szállítására a legalkalmasabb, rövid az áruk eljutási ideje, az árut érö igénybevételek minimálisak, földrészek között is könnyen és gyorsan megvalósítható a szállítási kapcsolat. Azonban magas a fuvardíj, korlatozott a szállítható áruk köre, a repülötérre való fel- és az onnan való elfuvarozás külön szervezést igényel.

            A fentieket összevetve környezetvédelmi szempontból  a közúti áruszállításnak van a legerösebb negatív hatása, a legkevésbé mondható károsnak a légi közlekedés (alapvetöen a zajszennyezés áll fenn.) Gazdasági szempontból nem hagyható figyelmen kívül a szállítandó áru adottságai. A tömeg- és nagy  mennyiségü áruk esetén a leggazdaságosabb a vízi áruszállítást választani, kisebb mennyiségü áruk esetén a közúti szállítást, viszont ha nagy értékü vagy romlandó árut szeretnénk eljuttatni rövid idö alatt nagy távolságra, akkor a légi áruszállítás a legmegfelelöbb a magas fuvardíj ellenére is.

               

           


Mellékletek

Forrás: Szegedi-Prezenszki, 2005


                                                                                            

1.      Eas sorozatú magas oldalfalú nyitott vasúti kocsi

 
                     

1.     

2. Általános célú (normál) tehergépkocsik

(a) nyitott rakfelülettel, (b) vámzáras ponyvával

 



4. Konténerszállító hajó

 

5.Személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülögép

1. a fedélzet utasszállító tere, 2. a fedélzet raktere,3. a fedélzet alatti rakodótér

 

Irodalomjegyzék

1.      Dr. Kovács János (2003): Az áruszállítási folyamatok telematikai támogatása, Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszék, http://vili.pmmf.hu/~hlatky/Logisztika/szemelvenyek/aruszall_telematika.pdf. Letöltve: 2010. április 10.

2.      Szegedi Zoltán – Prezenszki József (2005) : Logisztika menedzsment, Az áruszállítás menedzsmentje. Kossuth Kiadó.

Találat: 4479