A légiközlekedés biztonsága

A légiutasok és repülőgépek elleni terrortámadások gyakorisága (közel 1000 ügy) és különösen a látványos akciók szükségessé tették a légikalózkodás elleni nemzetközi fellépést, az ilyen bűncselekmények megelőzése és elnyomása tárgyában nemzetközi egyez­mények létrehozását. Bár 121b11b elvi szempontból kétségesnek lehet minősíteni a tengeri kalózkodás fogalmának a nemzetközi légijogba történő átvitelét, az 1982. évi tengerjogi egyezmény a kalózkodás megújított definíciójába beleveszi a légikalózkodást is.

Speciális egyezmények

A légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről szóló 1963. évi tokiói egyezmény elsődlegesen a joghatóság kérdését szabá­lyozza. Menet közben, mely az ajtók becsukásától az ajtók kinyitásáig tart, a repülőgép nyílt tenger fölött mindig a lajstromozó állam joghatósága alatt áll, idegen állam légterében ezen főszabályt kivételek törik át, melyek jogható­ságot adnak a területi államnak. E kivételek a következők:

I.)         ha a gépen el­követett cselekmény kihat a területi államra;

II.)       ha az elkövető vagy a sértett a területi állam állampolgára;

III.)            ha a bűncselekmény egyenesen a területi állam ellen irányul;

IV.)            ha a bűncselekmény a területi állam légiközlekedé­si szabályainak megsértéséből áll; és

V.)      ha csak a joghatóság átvételével le­het az egyezményt végrehajtani (p1. a repülőgép parancsnoka az elkövetőt valamely állam területén leszállítja, ez utóbbi köteles átvenni és joghatóságát gyakorolni).

A lajstromozó állam nevében a légijármű parancsnoka gyako­rolja a joghatóságot, p1. letartóztathatja vagy szabadságában korlátozhatja a bűncselekményt elkövető utast, sőt az utasokat is felkérheti segítségnyújtás­ra, akik azonban erre nem kötelesek.

Az 1970. évi hágai egyezmény szerint repülőgép-eltérítést követ el az, aki repülésben levő légijárművet erőszakkal, fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel jogellenesen hatalmába kerít vagy ilyet megkísérel. A felek vállalják e cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítását, és súlyos büntetéssel sújtását. E bűncselekmények feletti joghatóságot elsősorban a lajstromozó állam, másodsorban az az állam gyakorolja, melynek repülő­terén az eltérített gép leszállt. Az eltérítő őrizetbevételéről a lajstromozó államot és azt az államot értesíteni kell, melynek állampolgára. Az egyez­mény önmagában nem kiadatási jogcím, de a bűncselekmény a hatályos kiadatási szerződés tárgyi hatálya alá esik. Az eltérített gép és utasai lehető­ség szerint azonnal visszaküldendők.

Az 1971. évi montreali egyezmény tárgya a repülés bizton­sága elleni jogellenes cselekmények leküzdése. Ilyen bűncselekményt követ el az, aki

I.)         a légijármű fedélzetén tartózkodó személy ellen erőszakos cse­lekményt követ el, ha ezzel veszélyezteti a légijármű biztonságát;

II.)       meg­semmisíti vagy megrongálja a szolgálatban levő repülőgépet;

III.)            a légijárművön olyan szerkezetet vagy anyagot helyez el, mely a légijárművet megsemmisíti vagy abban olyan kárt okozhat, amely azt repülésre alkalmat­lanná teszi vagy veszélyezteti biztonságát;

IV.)            léginavigációs berendezéseket megsemmisít, azokban kárt okoz vagy működésüket megzavarja, ha e cse­lekmény a repülésben levő légijármű biztonságát veszélyezteti,

V.)      tudato­san hamis tájékoztatást közöl és ily módon veszélyezteti a repülésben levő légijármű biztonságát. A szerződő államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen bűncselekményeket súlyos büntetéssel rendelik büntetni. A montreali egyezmény a kiadatást a hágai egyezményhez hasonlóan szabá­lyozza. Minden szerződő fél köteles intézkedni joghatósága létrehozásáról és köteles a bűncselekmény elkövetését megelőző intézkedéseket tenni.

Az Európa Tanácsnak a terrorizmus visszaszorításáról szóló 1977. Évi egyezménye

Az egyezmény a terrorizmus körébe sorolja a hágai és a montre­ali egyezményekkel meghatározott bűncselekményeket. Kinyilvánítja azt, hogy ezek nem lehetnek politikai bűncselekmények, függetlenül céljaiktól. Általános kiadatási kötelezettséget létesít, mely orvosolja az ezen bűncse­lekmények fölötti joghatóság meghatározásának rugalmasságát. Valójában e kérdésben esetről esetre lehet dönteni. Végül általános együttműködé­si kötelezettséget létesít.

Az 1984. évi montreáli kiegészítő jegyzőkönyv

Az 1984. évi montreali kiegészítő jegyzőkönyv a dél-koreai utasszállító gép Kam­csatka fölötti lelövése (1983) követelményeként jött létre. Megtiltja azt, hogy levegőben levő polgári légijármű ellen erőszakot alkalmazzanak, hogy leszál­lásra kényszerítés esetén az utasok életét és a repülőgép biztonságát megsért­sék, végül: hogy polgári légijárműveket a chicagói egyezménnyel ellentétes célokra, nevezetesen kémkedésre vagy megfigyelésre használjanak.