Hálózati szabványok, ajánlások

A számítógép-hálózatoknak az ISO (International Standard Organization) által ajánlásként kidolgozott hétrétegű kommunikációs modellje biztosítja a különböző eredetű hálózati hardver és szoftver elemek összeillesztését. A modellt persze nemcsak LAN környezetben, hanem távolsági hálózatokban is alkalmazzák. Az ajánlás alapj 535c23f án a megfelelő protokoll cso­ma­gokat több cég is kidolgozta, elsősorban saját fejlesztésű hálózatára. Mivel a teljes háló­zati kommunikáció megvalósításásra egyetlen gyártó esetén csak kevés esetben került sor, a különböző alrendszereknek megfelelő protokollokat, illetve protokoll csomagokat gateway-ek segítségével illeszteni kell. Ezt a műveletet protokoll transzformációnak nevezik. Az ISO ajánlás az alábbi rétegeket tartalmazza:

- Az alkalmazási réteg (Application layer). A felhasználói és a gépeken futó alkalma­zá­sok közti kapcsolatot biztosítja. Ide tartozik például a hálózati adatcsere lehetősége különböző alkalmazások között.

- A megjelenítési réteg (Presentation layer). A munkaállomásokon szabványos kódrend­szerre konvertálja a bináris kódot. Szükség esetén adattömörítést, esetleg további átkódolást is végez.

- Az együttműködési réteg (Session layer). A hálózat csomópontjai közötti logikai kapcsolat felépítéséért fönntartásáért és bontásáért felelős. A logikai és fizikai nevek egymáshoz rendelését, az adatáramlást biztosító task-ok (feladatok) indítását, illetve letiltását végzi.

- A szállítási réteg (Transzport layer). Feladata a hálózat csomópontjai közti adatátvitel biz­to­sí­tása. Hozzá tartozik a  PAD (Packet Assembly-Disassembly), a csomagküldés és nyugtá­zás.

- Hálózati réteg (Network layer). A hálózati réteg feladata, hogy útvonalat alakítson ki egy hálózaton belül vagy több hálózat együttesén két állomás közötti üzenetátvitel céljára.

- Adatkapcsolati réteg (Data Link layer). Az adatokat keretekre tördelve továbbítja a fizikai rétegnek. A csomagokhoz hibajavító kódokat fűz, ezeket ellenőrzi. A hálózati csomópontok (állomások) közti kapcsolat módját is e réteg protokolljai határozzák meg. Ide tartoznak a csatornához való hozzáférési módszerek: pont -pont összeköttetés, csomagkapcsolás, CSMA/CD, CSMA/CA hozzáférés, token ring vagy token passing, stb.

- Fizikai réteg (Physics layer). Az adatcsomagokat a hordozóeszközökre kódolja. Ez a réteg meghatározza a hálózat csomópontjai között létesített elektromos és elektromechanikai kapcsolatokat. Ide sorolják például az adatátviteli csatornát, a rádió adó-vevőt, a modemeket is.

Az üzenetet kibocsátó hálózati csomópontokban az üzenet a fent felsorolt hálózati rétegeken rendre áthalad, minden réteg elvégzi rajta a saját feladatát, hozzáteszi a saját fejlécét, illetve keretét a megfelelő ellenőrzési információkkal és címekkel együtt.

Az üzenetet fogadó csomópontban ennek a folyamatnak pontosan a fordítottja megy végbe:

az üzenet most fordított sorrendben ismét végighalad a fenti rétegeken, amelyek a saját keretükből azt sorban kibontják, elvégzik a fent leírtak inverz műveleteit, míg a fogadó munka­állomás számára alkalmazhatóvá nem válik.

Az egyes rétegek, illetve alrétegek, eszközök, módszerek pontos feladatait a kommunikációs szabványok (pl. IEEE 802.x) írják le.