online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A szamítastechnika ipari alkalmazasai

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SSADM Strukturalt rendszerelemzési és -tervezési módszer
Sémakezelés és tarolasi struktúrak hierarchikus adatbazisokban
Digitalis rendszerek tervezése a VHDL nyelv segítségével
Windows XP (magyar) új kapcsolat létrehozasa
MS Project
A digitalis elektronika alapjai
Halózati szolgaltatasok
A szöveg alapvető egységei
A szamítógéppel létrehozott kép megjelenítő eszközei
 
 

A számítástechnika ipari alkalmazásai

A gyártási folyamatok számítógépes irányítása egy célt és ugyanakkor egy kihívást jelentett és jelent ma is a számítástechnika tudomány számára. Egy valós fizikai folyamat szabályozása és vezérlése különleges tervezési és megvalósítási módszereket igényel, melyek biztosítják a helyes és megbízható működést bármilyen belátható vagy kevésbé ismert környezetváltozások között. Egy helytelen számítás, vagy egy hardver-meghibásodás jelentős anyagi károkat és bizonyos esetekben emberi sérüléseket okozhat.

Általában lényeges szerkezeti különbségek vannak a vezérlési alkalmazásokban és az általános feladatokban (pl. irodai, könyvelési, vagy nyilvántartási alkalmazásokban) használt számítógéprendszerek között. A programozás szempontjából más végrehajtási elvek szükségesek, melyek biztosítják a gyors és időben határolt választ, támogatják a konkurrens és párhuzamos feldolgozást, és nagyobb biztonságot nyújtanak. Ezek közül az interaktív és a valós-idejű programozási módszerek említhetők. Ezekre a különbségekre és más számítógépes vezérlésre jellemző feladatokra szeretne fényt deríteni a jelen előadás.

1. Alapfogalmak

Bármilyen előadás kezdetén szükséges meghatározni az alapfogalmakat, melyek az adott téma bemutatásához szükségesek. Egy vezérlési alkalmazásban a következő fogalmak fordulnak gyakran elő: - több művelet összeállítása amely hat és változtat valamit a paramétereken (pl. kémiai folyamatok, fizikai átalakulások, különböző fizikai paraméterek vezérlése, anyagszállítás)



Folyamatvezérlő rendsz 252i87c er - egy rendszer, amely szabályozza és vezérli a folyamat bizonyos paramétereit;

Ki- /Be-menő elemek - anyag, energia és információ

A vezérlés célja - elérni és fenntartani egy előírt paraméter-értéket, egy paraméter időbeli változását okozni, vagy egy fizikai/kémiai átalakulást okozni

Számítógépes vezérlés - a számítógép alkalmazása a folyamat információ-feldolgozásában és a vezérlő jelek/paraméterek létrehozásában

Az 1. ábrán látható egy számítógéppel vezérelt folyamat elvi rajza.

Text Box: SzámítógéprendszerText Box: Fizikai folyamat

1. ábra. Számítógéppel vezérelt folyamat

Beágyazott rendszer - egy számítógéprendszer, amely része egy komplex elektro-mechanikai rendszernek és felépítése egy meghatározott (szűk) célnak felel meg (célrendszerek)

Valós-idejű rendszer - amelyben egyformán fontos a feldolgozás helyessége és az előre kitűzött határidő betartása

Reaktív rendszer - egy rendszer, amely a külső és belső eseményekre/megszakításokra reagál (nem-szekvenciális rendszer)

2. Egy kis történelem

Az első vezérlő rendszerek mechanikai elemeket használtak. Az esetek nagy részében egyedi megoldásokat alkalmaztak és a vezérlő elemeket nem különíthették el a folyamat többi részétől. Nem lehet egy általános és egységes tervezési módszerről beszélni. Különös gondot okozott a folyamat információ-továbbítása.

A következő lépést a hidraulikus és pneumatikus rendszerek bevezetése jelképezte. Az e fajta megoldásokban már fel lehet ismerni a klasszikus vezérlőrendszer alapelemeit: az érzékelőt, az átalakítót, az erősítő elemet meg a végrehajtó elemet. Az információ közvetítése is könnyebben megoldható.

Később, az elektronikus (analóg) rendszerek biztosították a szükséges gyakorlati hátteret az automatika és rendszerelmélet megvalósításához. Elektronikus komponensekkel bonyolultabb szabályozó függvényeket lehetett megvalósítani. A szabályozó rendszer kisebb, olcsóbb és biztonságosabb lett. Ahhoz, hogy a különböző típusú vezérlőkészülékeket könnyen lehessen összekapcsolni, egységesített áram és feszültség jeleket vezettek be. Ennek köszönhetően biztosított a kompatibilitás bármely automatizálási készülékek között, függetlenül a típustól vagy a gyártótól.

A programozható automaták voltak az első digitális vezérlőelemek. Ezek a készülékek egy logikai függvény alapján működnek, amely a legtöbb esetben az időtől is függ. A készülék szekvenciális működést biztosít a vezérelt rendszernek. A rendszer következő lépése egyaránt függ a bemenő jelektől és a rendszer állapotától.

Egy fontos lépést jelentett a közvetlen (direkt) digitális vezérlés (DDC - Direct Digital Control) alkalmazása. Ekkor a számítógép már elég gyors, biztonságos és olcsó volt ahhoz, hogy egy termelőfolyamat vezérlését rá lehessen bízni. Egy ilyen alkalmazásban a számítógép része egy visszacsatolt huroknak, és főleg szabályozó szerepet tölt be. Ekkor jelentek meg az első számítógép által vezérelt robotok és manipulátorok. Egy pár év elteltével a robotok nélkülözhetetlen komponenseknek bizonyultak egy modern szerelővonal felépítésében.

Az egyre komplexebb folyamatok vezérléséhez több processzoros hierarchikus vezérlőrendszereket alkalmaztak. Egy ilyen rendszerben a vezérlési, felügyelési, és szabályozási funkciókat több logikai szintre osztják. Ezáltal a rendszer átláthatóbb, és gyorsabban válaszol a vezérelt folyamat változásaira.

Az ipari kommunikációs hálózatok, és az intelligens automatizálási készülékek megjelenése lehetővé tette az elosztott vezérlőrendszerek fejlesztését. Az elosztott rendszerek párhuzamos feldolgozást, rövidebb válaszidőt, és jobb hibatoleranciát biztosítanak. A következő táblázat egy pár fontos dátumot tartalmaz a számítógépes vezérlés fejlődésére vonatkozóan.

Év

Fejlődési határkövek

Észrevételek

1959-1962

Az első számítógépes vezérlések:

- Egyesült Államok - a Texaco cég petrokémiai gyára

- Anglia - Imperial Chemical Industry - az első DDC

- nagy költségek (> 1 millió USD)

- alacsony megbízhatóság

- lassú feldolgozás

1965-1970

Az Apollo űrrepülési program

- számítógépre bízott több millió $ értékű felszerelés és emberi élet

1970-1985

A mikroprocesszor korszak

- olcsó, gyors és biztonságos digitális rendszerek

1990-2000

Szoftver fejlesztések, ipari hálózatok, osztott rendszerek

- komplex folyamatok vezérlése

3. Jellemző feladatok a számítógépes vezérlésben

A legtöbb számítógépes vezérlés digitális jelfeldolgozáson alapszik. A jelfeldolgozás során több fajta műveletet szükséges alkalmazni:

-          mintavételezés (sample&hold) - amely periodikusan rögzíti a bemenő jel pillanatnyi értékét;

-           digitális átalakítás - amely az analóg jelből digitális információt állít elő, és fordítva;

-          digitális szűrés - amely hasznos frekvenciákat von ki a bemenő jelből, és ezáltal növeli a jel minőségét;

-           nemlineáris feldolgozás - amely kontextustól függően jelátalakítást okoz;

Fourier, Laplace, Z átalakítások - amelyek hasznosak a feldolgozás egyszerűsítésében, vagy a bemenő jel elemzésében.

Különös figyelemmel kell kezelni a digitális mintavétel és feldolgozás során megjelenő hibákat. Számolni kell azzal, hogy a jelfeldolgozás időben nem folytonos, a jelek értékei egy diszkrét intervallumhoz tartoznak, és az esetleges túlcsordulások hibás eredményt okoznak. Szükséges elemezni a lépcsőzetesen változó kimenő jel hatását, amely bizonyos esetekben rezgést okozhat. Helyesen kell kiválasztani a jelek ábrázolásához szükséges bitszámot ahhoz, hogy egy megszabott pontosságot lehessen elérni. A bitszámok növelését általában a bemenő analóg/digitális átalakító korlátozza.

Az idő fontos szerepet játszik bármilyen vezérlő alkalmazásban. Egyrészt azért mert a ki- /be-menő jelek és a szabályozó függvények egyik fontos paramétere az idő. A számítások pontosságához szükséges a pontos időben elvégzett adatgyűjtés és feldolgozás. Másrészt, sok esetben a vezérlőrendszer határolt időn belül kell válaszoljon a külső eseményekre. Ezért szükséges a valós-idejű programozás alkalmazása, amely biztosítani tudja az időhatárok betartását. A különböző konkurrens taszkok indítását és futtatását az időparaméterek és időhatárok függvényében kell eldönteni. Egy sajátos valós-idejű tervezési algoritmust szükséges alkalmazni, amely része lehet az operációs rendszernek, vagy be lehet építeni a vezérlési programba. Az időbeli tervezést a program futtatása előtt (off-line) vagy közben (on-line) lehet elvégezni. Az első esetben a határidők betartását garantálni lehet, viszont a rendszer csak az előre feltételezett körülmények között tud működni. Az on-line tervezés nagyobb rugalmasságot biztosít, a rendszer jobban tud alkalmazkodni a környezet változásaihoz, de nem nyújt biztosítékot az időhatárok betartására. A program szerkezete szempontjából két elvi megoldás lehetséges:



-          az idő-vezérelt modell (time-triggered) - amelyben minden taszk indítása szigorúan az időhöz van kötve, és

-          az esemény-vezérelt modell (event-triggered) - amelyben a külső események megjelenése határozza meg a taszkok indítását; több párhuzamos kérés esetében az indítás az időhatároktól függ

A számítógépes vezérlésben egy másik jellemző feladatcsoportot a folyamat információ begyűjtése és a vezérlő jelek létrehozása alkotja. Sajátos kimeneti és bemeneti készülékek és interfészek szükségesek a számítógép és a folyamat közti kapcsolathoz. Egyre fontosabb szerepet játszanak a kommunikációs eszközök, amelyek hibamentesen közvetítik a folyamat-adatokat.

A 2. ábrán egy analóg ki/bemenő csatorna elvi vázlata látható. A bemenő csatorna a következő elemeket tartalmazza:

-          az érzékelő (szenzor) - amely átalakít egy folyamatváltózót (pl. hőmérséklet, nyomás, szint, stb.) egy villamos mennyiség változásra (pl. feszültség, áram, ellenállás, kapacitás, stb.); a kimenő jel egy szabványos tartományban változik (pld. 0-10V, 4-20 mA, stb.)

-           a kommunikációs eszköz - amely továbbítja a mért jelet

-          az erősítő - amely az interfészbe bemenő jelet illeszti az átalakító tartományához; az erősítő szűrési funkciókat is betölt; a szűrés célja - a zavaró frekvencia-komponensek eltávolítása (pl. magas frekvenciás zaj); bizonyos esetekben szükséges galvanikusan elszigetelni a bemenő jelet a számítógép-rendszertől; ezáltal a rendszer védve van a véletlenszerű magas feszültségektől, amelyek egy hibás kapcsolás miatt jelenhetnek veszélyt.

-          a multiplexer (MUX) - amely lehetővé teszi több analóg jel beolvasását egy analóg/digitális átalakítóval

-          a mintavételező (sample&hold) - amely periodikusan mintát készít a bemenő jel pillanatnyi értékéből

-          az analóg/digitális átalakító (ADC)- amely digitális információt állít elő az analóg jel értekéből

2. ábra. Analóg ki/bemenő csatornák elvi vázlata

Egy kimenő csatorna a következő elemeket tartalmazza:

-          a digitális/analóg átalakító - amely átalakít egy digitális értéket egy analóg jelre; a kimenő jel amplitúdóban (AM - Amplitude Modulation), frekvenciában (FM - Frequeny Modulation) vagy impulzus szélességben (PWM - Puls Width Modulation) modulálható;

-          az erősítő - amely előkészíti a kimenő jelet a távoli továbbításra; gyakran a kimenő jelet el kell szigetelni galvanikusan, biztonsági okokból.

-          a végrehajtó elem - amely a vezérlő jel alapján változtatja a folyamat egyik paraméterét; gyakran tartalmaz egy mozgó elemet, amelynek helyzete határozza meg a vezérlés nagyságát (pl. szelepek, csapok, motorok, relék, melegítő elemek, stb.)

Újabban az adatgyűjtés és vezérlés digitális hálózatokon keresztül történik. A hálózatok használata több előnyt biztosít:

-           nagyobb zajimmunitás

-           nagyobb távolságokon lehet hibamentesen közvetíteni a jeleket

-          alacsonyabb huzalozási költségek (egy szakaszra több automatizálási készülék csatolható)

-           strukturált adatokat lehet közvetíteni (nem csak egyszerű analóg értékeket)

-          a rendszer lépésenként fejleszthető (egy új elem bekapcsolása nem követel változtatásokat a már létező elemekben)

Viszont egy ilyen megközelítés intelligens készülékeket és megfelelő kommunikációs protokollt igényel. Sajnos az általánosan használt számítógép-hálózatok nem felelnek meg ennek a célnak. Az ipari környezet sajátos tulajdonságokat igényel, mint például: determinizmus (előrelátható viselkedés), kis zajérzékenység, gyors, meghatározott időben közvetített üzenetek, magas megbízhatóság, stb. Bizonyos esetekben a hálózat különös kéréseknek kell megfeleljen: biztonságos működés robbanásra veszélyes környezetben, adatközvetítés a táplálási kábeleken keresztül, vagy mobil kommunikáció (fizikai kapcsolat nélkül).

4. Tipikus folyamatvezérlési feladatok

A vezérelt folyamat igényei és tulajdonságai alapján több vezérlési módszert lehet alkalmazni:

a. Szekvenciális (sorrendi) vezérlés - amely állapot automatákra épül; a kimeneti vezérlő jelek,  logikai függvények eredménye, amelyekben a bemeneti jelek és az automata állapota szerepel. A rendszer működését állapot-diagramokkal vagy idő-táblázatokkal lehet leírni. Jellemző készülék az ilyen fajta vezérlésben a programozható logikai vezérlő (PLC - Programable Logical Controller).

b. Zárt hurkú (visszacsatolt) szabályozás - amelynek célja elérni és fenntartani egy előre meghatározott folyamat-paraméter értéket. A vezérlő jel értékét a hiba nagysága és időbeli változása alapján szükséges megállapítani. Az egyszerű változatban a kimenetnek csak két állapota van (igen/nem, zárt/nyitott, kikapcsolt/bekapcsolt), amely csak a pillanatnyi eltéréstől (hibától) függ. Bonyolultabb viselkedésű folyamatoknál az eltérés alakulását is figyelembe kell venni. Ilyen esetekben PID (Proportional Integral Derivative) szabályozást alkalmazunk, amelyben a vezérlő jelet a pillanatnyi hiba, a hiba integrálja, és a hiba deriváltja függvényében állítjuk elő. A szabályozás minősége az együtthatók helyes beállításától függ.

c. Több szintes szabályozás - szükséges olyan esetekben, amikor a folyamat több paramétrét összhangban kell szabályozni. A feladat megoldásához több hierarchikusan rendezett zárt hurkú szabályozót alkalmazunk. Különös gondot okoz a paraméterek közti összefüggés, amelyet nem lehet mindig pontosan kiértékelni, és matematikailag leírni.

d. Alkalmazkodó (adaptive control) és előrelátó (predictive control) szabályozás - amely olyan esetekben szükséges, amikor a vezérelt folyamat vagy a környezet lényegesen megváltoztatja a dinamikus viselkedését. Ilyen esetekben szükséges, hogy a szabályozó program önállóan tudja változtatni a saját szabályozási paramétereit, a környezeti változások függvényében. A prediktiv szabályozás hasznosnak bizonyul mikor a folyamatnak hosszú holt ideje van (későn érzékelhető a vezérlés hatása), vagy gyakran jelennek meg mérési hibák.  A szabályozó tartalmaz egy részt, amely meg tudja jósolni a folyamat jövendő alakulását és ennek alapján egy pontosabb vezérlő jelet tud előállítani.

e. Optimális vezérlés - amelynek célja egy általános költség-függvény csökkentése, vagy egy cél-függvény növelése. Általában az ilyen jellegű vezérlést egy több szintes folyamatvezérlési rendszer felsőbb szintjén alkalmazzák. Az optimális vezérlés több stratégia alapján működhet: a költségek vagy a nyersanyag-fogyasztás csökkentése, a termelés vagy a nyereség növelése, stb.

5. Számítógépen alapuló felügyelő és vezérlő rendszerek felépítése

A vezérelt folyamat komplexitásának függvényében különböző felépítésű rendszereket lehet alkalmazni:

a. Központosított vezérlés - feltételez egyetlen adat-feldolgozó egységet, és minden ki- és bemenő jel egy pontban van összegyűjtve. Ezt a megoldást egyszerű folyamatoknál lehet alkalmazni. Könnyű a megvalósítása és az egész rendszer átlátható. Viszont kevésbé megbízható, költséges a huzalozás, és hosszú a feldolgozási ciklus, abban az esetben, ha több paramétert kell felügyelni. Bármilyen meghibásodás esetén az egész rendszer leáll.

b. Hierarchikus felügyelés és vezérlés - a divide-et-impera elven alapszik, ami a vezérlési funkciók több szintre való elosztását feltételezi. Ez a megoldás komplex folyamatok vezérlésére alkalmas, gyorsabb választ és jobb átláthatóságot biztosít. A gyors választ igénylő paraméter-szabályozást az alacsonyabb szintekre szükséges elhelyezni, viszont az optimális vezérlési meg folyamat felügyelési szolgálatokat magasabb szintekre kell helyezni. A megbízhatóság szempontjából a hierarchikus megoldás is korlátozva van, az egy pontból történő felügyelés miatt.

c. Osztott felügyelés és vezérlés - feltételez egy hálózaton alapuló több feldolgozó állomásos rendszert. A vezérlési alkalmazás funkcionalitását szolgálatokra kell osztani, amelyeket szerverek látnak el. A szerverek a hálózat különböző csomópontjaiban vannak elhelyezve. Biztonsági okokból egy szolgálatot több csomópont tud ellátni. Ez a megoldás komplex folyamatokra alkalmas, ahol sok a folyamat-paraméter és kritikusak az időhatárok. Az előnyök közül a következőket lehet említeni: olcsó huzalozás, olcsó készülékek szükségesek, a rendszer folyamatosan fejleszthető és meghibásodás esetén könnyen újrakonfigurálható. Ugyanakkor új feladatok merülnek fel a tervező számára, mint például: szinkronizálás, párhuzamos futtatás, valós-idejű programozás, címzés és hozzáférés távoli adatokhoz, kommunikációs protokollok, stb.

Az osztott vezérlőrendszerek megvalósításában fontos szerepet játszanak az ipari hálózatok. Ez a hálózat kategória a vezérlő alkalmazások sajátos kérelmeinek felel meg: vezérlésre alkalmas üzenet-struktúra, gyors átvitel (előre kiszámítható), megbízható és biztonságos működés és alacsony megvalósítási költségek.

Egy tejes gyártási folyamat számítógéppel való vezérlése több szervezési szintet igényel. A 3. ábrán látható a CIM modell (Computer In Manufacturing), amely piramis formájában szervezi a vezérlési szinteket. A következő szintek szükségesek:

-          tervezési és szervezési (adminisztratív) szint: terméktervezés, nyilvántartás, anyagbeszerzés

-           felügyelési szint: optimális vezetés és felügyelés

-           folyamat szint: gyártási folyamat vezetése

-           terepszint: adatgyűjtés és vezérlés

-           technológiai folyamat: gyártás

3. ábra. A CIM piramis modell

*CAD - Computer Aided Design - számítógépes tervezés

  CAE - Computer Aided Engineering - számítógépes gyártáselőkészítés

  CAM - Computer Aided Manufacturing - számítógéppel vezérelt gyártás

  SCADA - Supervision Control and Data Acquisition - felügyelési és adatgyűjtési alkalmazás

  PLC - Programmable Logic Controller - programozható logikai vezérlő

  PID - Proportional Integrative and Derivative control - arányos, integrativ és derivativ vezérlés


A számítástechnika alkalmazása az ipari vezérlésben gyakran egy bonyolult vállalkozás, amely több tervezési terület ismeretét igényli (pl. hardver tervezés, programozás, valós-idejű rendszerek tervezése, rendszerelmélet, digitális jelfeldolgozás, ipari hálózatok stb.). Sajátos fejlesztési eszközök és módszerek szükségesek ahhoz, hogy egy adott vezérlési alkalmazás különböző jellegű kéréseit megfelelően lehessen kielégíteni.

Irodalomjegyzék

1]      D. Gorgan, G. Sebestyén: Structura calculatoarelor, Ed. Albastra, 2000.

2]      P. Deshpande: Computer Process Control, Prentice Hall, 1987.

3]      G. Olsson, G. Piani.: Computer Systems for Automation and Control, Prentice Hall, 1992.


Fuzzy logika és alkalmazásai

Bíró Botond, VI. éves hallgató

Kolozsvári Műszaki Egyetem

 

Fuzzy logika    minősítő logika

-          Döntéshozatal - nyelvi változókkal leírt feltétel alapján történik.(pl. ha az autó sebessége közepes és kicsit síkos az út, akkor a féktávolság kicsit nagy)

-          Eltérés a hagyományos logikától - az értékek nem diszkrét értékek már, hanem egy értékcsoporthoz tartoznak.

-          „Hovatartozási függvények” adják meg, hogy egy hagyományos érték mennyire tartozik egy fuzzy értéktartományba.

-

Gauss görbe, b) háromszög alapú, c) trapéz alapú, d) egyedülálló (singleton)

-           Fuzzy érték tartományok „fuzzy halmazok”.

-           Logikai műveletek - fuzzy halmazokon: és (min), vagy (max), nem.

Logikai műveletek fuzzy halmazokkal.

Mire jó ez?

Vezérlésre ott, ahol a szabályokat egyszerűbb verbálisan megadni, mint matematikai képleteket használni.

Egy példa fuzzy vezérlésre

A merev felfüggesztésű, fordított inga egyensúlyban tartása (Mamdani vezérlés).

Egy fuzzy vezérlő blokk diagramja:

Szabályokat tartalmazó táblázat:

Szögsebesség

Szög

NH

NL

Z

PL

PH

NH

NH

NL

NL

Z

Z



NH

NL

Z

PL

PH

PL

Z

PL

PH

PH


Hovatartozási függvények:

Fuzzyfikálás - eldönti, hogy a mért paraméterek (szög/szögsebesség) mely fuzzy halmazoknak az elemei:


Döntéshozatal - a kapott fuzzy halmazok Descartes szorzatára alkalmazza a szabályokat (min - max módszer):

Mindegyik párra alkalmazva:

-           Defuzzyfikálás: a kapott fuzzy értéket átalakítja valós értékké (súlypont módszer).

-           A sebességhez hozzáadódik a kapott érték („a vezérlőjel integráló hatással dolgozik”).

Alkalmazások

-           Hol ajánlott fuzzy vezérlést alkalmazni:

-      Nagyon bonyolult folyamatoknál, ahol nincs egy egyszerű matematikai modell.

-      Nagyon nem-lineáris folyamatoknál.

-      Ha lingvisztikailag meghatározott ismereteket kell feldolgozni.

-           Hol nem ajánlott:

-      A hagyományos vezérlés elfogadható eredményt ad.

-      Egy könnyen megoldható és helyes matematikai modell már létezik.

-      A problémának nincs megoldása.

-          Néhány valós alkalmazás:

-      Vízierőművek zsilipjeinek a vezérlésénél. (Tokió Electric Pow. )

-      Videokamerák fókuszálása sporteseményeknél. (Omron)

-      Hatékony és stabil autó-motor vezérlés. (Nissan)

-      Képfelismerés. (Canon, Minolta)

-      Rák diagnózis. (Kawasaki Medical School)

-      Szoftver tervezés.

-      Fogyó anyag tartalékolás. (Hitachi)

-      Buszmenetrend készítése. (Toshiba)

Irodalomjegyzék

1]      Peter Bauer, Stephan Nouak, Roman Winkle: A brief course in Fuzzy Logic and Fuzzy Control

2]     dr. Dávid László: Logica fuzzy si controlul fuzzy

Találat: 2324