online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

AZ ÉLŐVILAG ÉS A MÉRNÖKÖK LEHETŐSÉGEI

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
KELL-E FÉLNÜNK A NUKLEÁRIS ENERGIÁTÓL?
FELÜLETI FESZÜLTSÉG
Fizika II, Hőtan: vizsgatételek
A TERMÉSZETTUDOMÁNY ORFFYREUS KORÁBAN
MIT TANULHATNÁNK AZ ÉLŐVILÁGTÓL
ORFFYREUS KORA
A TUDOMÁNY MINT MÓDSZER
AZ ÉLŐVILAG ÉS A MÉRNÖKÖK LEHETŐSÉGEI
 
 

AZ ÉLŐVILAG ÉS A MÉRNÖKÖK LEHETŐSÉGEI

Az élővilág alkotásai általában kicsinyek, nedves, vizes közegben létrejövő, állandóan változó „szerkezetek, tiszta fémet rendkívül ritkán használnak, forgó alkatrészt nem tartalmaznak, és rugalmas alkotások. Az emberi technológia ennek az ellenkezője: nagy méretű, fémből készült, merev, forgó alkatrészek 959c27j et tartalmazó, és legfeljebb olajozással, kenéssel ellátott szerkezetek. Alapvetően más a természet kiindulása. Mondhatjuk, hogy a természet a na­notechnológiára épít, hiszen a természet minden egyes alkatrészét molekulánként, sejtenként építi fel egészen kis méretekben, így szerkezeti anyagaiban drasztikus az eltérés a két technológiánál.


Az élővilág igen szűk tartományban működik. Például a hőmérsékleti korlátok rendkívül szűkre szabottak, egy-egy kü­lönleges megoldás ellenére általában 10 és 30 °C közti igen szűk tartományban használhatóak az élővilág „szerkezetei. Speciális megoldásokkal a sarkvidékek környékén néhány élőlény fagy­pont alatt is létezik, és az óceánok mélyében, hőforrások közelé­ben 100-150 °C között is élnek egyszerű, növényszerű élőlények és szaporodni is tudnak. Ez a szűk hőmérsékletkülönbség ön­magában kizár jó pár energetikai megoldást, amelyeket az em­beri technológia használ.

Belső égésű motor, gőzgép, gőzturbina az élővilág számára eleve kiesik a szűkre szabott hőmérsékleti korlátok miatt. Szembeszökő az élővilágban a forgó alkatrészek hiánya. Bár az egysejtűek szintjén találhatunk forgó alkatrészt is, ez azonban nem jellemző. Érthető, hiszen a forgó alkatrészek eleve nagy precizitást, csapágyazást, és nagyon szilárd szerkezeti anyagot igényelnek. Megoldhatatlan feladat egy-egy ilyen alkat­rész kinövesztése, és önmagában egyetlen forgó alkatrész nem old meg semmit, az mindig több más mozgó alkatrészhez csatla­kozik: ezeknek a precíz kinövesztése, használata teljesen célsze­rűtlen az élővilág számára. Az élővilágban az alternáló mozgás az általánosan elterjedt, mert hajlékony ízületekkel, növekedésre képes csontokkal ez a megoldás hozható létre. Az alternáló moz­gással működtetett végtagok egyébként is előnyösebbek például süppedékes talajon, vagy ha fára kell mászni, esetleg vízbe kell merülni. A természeti körülményekhez tehát sokkal jobban il­leszkedik az alternáló mozgással mozgatott végtagok funkciója, mint a mi technikánk által használt merev kerekeké.

A felhasználható erők és nyomások is behatároltak az élő­világban, hiszen az élő szervezetek nyomásállósága igencsak kor­látozott. Nagyon erős savakat és lúgokat sem használ az élővilág az emésztési folyamat kivételével, míg a technikában gyakran hasz­nálunk szélsőségesen nagy nyomásokat, és ezek ellentétjét; a lég­ritkított tereket, vagy vákuumot.

Az igazán markáns különbség az igénybevehető anyagok terén mutatkozik meg, hiszen az élővilág a helyi anyagokat, azok vizes oldatát tudja felhasználni - döntően az élet kialakulásához is ilyen folyamatok vezettek. Ezért az élővilágban a szilárd, merev testek nem fémekből vagy fémötvözetekből jönnek létre, hanem a tenger­ben mindenütt bőven megtalálható kalcium segítségével. Az élővilágban a fémötvözeteket nem csak a redukció nehézségei mi­att nem találjuk meg - azaz például a bőven megtalálható alumíni­umtartalmú vegyületeket az élő szervezetek nem alakítják át fém alumíniummá. Például alumíniumötvözetből készült csontok nem lennének igazán elfogadhatóak az izmok számára, kilökődnének a szervezetből. Az élő szervezetben ezért nyomát sem találjuk a go­lyós csapágynak, az ékszíjnak vagy a fogaskeréknek, de más he­lyettesítő eljárást gyakran találunk.

Természetesen az emberi, de élettelen technikának is vannak korlátai. Nemigen tudunk tízezer Kelvin foknál magasabb hőmér­sékletet előállítani, hiszen nincs olyan anyag, amely hosszabb időre megtartaná ezt a magas hőmérsékletű plazmát. A természetre nem vonatkoznak a technika korlátai, hiszen a csillagok belsejében en­nél jóval nagyobb hőmérséklet, jóval magasabb nyomás fordul elő. Ha úgy tetszik, az emberi technikának, technológiának is megvan­nak a maga nagyon éles korlátai.



A fémötvözetek hiánya miatt nem találunk jó vezetőket az élő természetben, pedig elektromos jeleket minden élőlény továbbít, és elektromos folyamatok esetén a vezetőképesség igencsak fontos. A vizes oldatok vezetőképessége nagyságrendekkel rosszabb, mint a fémek vezetőképessége, egy hajszálvékony fémdrót ellenállása nagyjából egy fél méter átmérőjű vizes oldat ellenállásának felel meg. Ezért az élővilág az energia továbbítására kémiai folyamato­kat használ, az energia az egész élővilágban cukor formájában ter­jed és zsír formájában raktározódik. Ez kicsit rosszabb hatásfokú, mint az általunk használt (egyébként nem túl jó) ólomakkumuláto­rok, de legalább nem kell hozzá erősen savas vagy lúgos közeg, és nem megy olyan gyorsan tönkre az energiatovábbító rendszer, mint az emberi technika alkotásaiban.

Az élővilág nanotechnológiai alkotásai, szerkezeti anyagai köz­ismerten jobbak, mint amit mi iparilag elő tudunk állítani. A nö­vényvilág által használt cellulóz, a rovarok kitinpáncélja vagy a pókháló a kereskedelmi acél szilárdságával vetekszik, s mindezt vizes oldatból állítják elő. Az emberi technológiában az ipari ter­mékek széles körű kooperációval jönnek létre, távoli földrészek mélyéről bányászott anyagok, különleges technológiák segítségé­vel állítunk össze egy-egy gépet, alkatrészt. Az emberi technológi­ában talán megengedhetünk magunknak bizonyos fokú pazarlást, a biológiában, az élővilágban erre nincs mód. Csak a mindenütt megtalálható helyi anyagokkal lehet életképes szervezeteket létre­hozni, és az elhullott egyedeket is vissza kell forgatni a természet körforgásába. Egyetlen kivétel van talán, ez a kalciumos váz, ez egyes egyedek halála után is megmarad, felhalmozódik, néha hegy­nyi méretekben - hiszen így keletkeztek a parányi kis csigák mil­liárdjaiból a mészkőhegyek.

Találat: 684