online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A TTT - TILTOTT, TŰRT ÉS TÁMOGATOTT TALÁLMÁNYOK

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
HIÁNYZÓ SZIMMETRIÁK AZ ELEKTRODINAMIKÁBAN
A KÉRDÉSEK
Az elektrosztatikai és magnetosztatikai - ismeretek attekintése
A LEGFONTOSABB FOGALMAK
FIZIKA ÉS SZIMMETRIA
TÉVES ÁLTALÁNOSÍTÁS
ÁRAMOK HARCA
VAN-E KIÚT?
DISZKRÉT ÉS FOLYTONOS SZIMMETRIÁK
A TTT - TILTOTT, TŰRT ÉS TÁMOGATOTT TALÁLMÁNYOK
 
 

A TTT - TILTOTT, TŰRT ÉS TÁMOGATOTT TALÁLMÁNYOK

Ma már aligha kérdéses, hogy ipari termékek, találmányok nél­kül, csak kevés ember élhet a Földön. Ez a folyamat a tűzgyújtás, és a pattintott kőszerszámok „feltalálása” óta igazolható, látható. Ezért kell figyelni az innovációra. A találmányokat, mint sok min­den mást, három alapvető kategóriába lehet sorolni. Az egyik a tá­mogatott, a másik a tűrt, a harmadik a tiltott. Jelentős eltérés van a három T között, de meg kell jegyezni, a feltalálók sorsa akár ha­sonló is lehet mind a három esetben. Ebben a könyvben alapvetően csak tiltott találmányokról esett szó, azaz olyan történetekről, amikor egy találmány fizikai alapjait vagy nem értjük, vagy kifeje­zetten, a leghatározottabban tagadja létét a jelenlegi tudomány. Ha egy feltaláló magától rábukkan ilyen hatásra, valami különösre, rögvest rámondják, hogy az effektus létezése „tudományosan” ki­zárható. Ezután már nem kaphat a feltaláló semmiféle közpénzből támogatást, tudományos folyóiratban nem publikálhat, ha pedig ezt a népszerűsítő sajtóban valahol megteszi, akkor nyilvánosan ki­pellengérezik vagy bolondnak állítják be. Kétségtelen, ma a leg­könnyebb módja annak, hogy valakit őrültnek nyilváníts 747c26h anak az, ha örökmozgókról kezd el beszélni azt állítva, hogy neki sikerült megoldani ezt a feladatot. Ez az előítélet még legalább egy generá­ción keresztül mélységesen bent lesz a tudatunkban. A könyvben a hosszú felvezetés, a sok-sok eset ismertetése, a fizikai és matema­tikai alapok viszonylag részletes körüljárása azért volt szükséges, hogy ezt az előítéletet valamennyire csökkentsük, lássuk, hogy a fi­zika mely területén van egyáltalán esélye az energia és az impulzus meg nem maradásának. (Kétségtelen, ha valaki azt állítja, hogy konzervatív erőtérben valósítja meg szerkezetével a többletenergia­termelést, az az illető tényleg tévelyeg. Arra kell figyelni, hogy egyáltalán nem mindegy az, hogy konzervatív vagy nem konzer­vatív mezőket alkalmaz-e az adott, megvitatásra kerülő találmány.)

A tiltott találmányoknál a szabadalmaztatási eljárás is hihetet­lenül nehéz, mindenféle trükkökkel, kerülőutakon van egyáltalán esély arra, hogy szabadalmat kaphasson az illető. A biztos bukás­hoz vezető út, ha a találmány címében szerepel a perpetuum mo­bile kifejezés.

A tűrt találmányok csoportjába tartoznak szinte mindig azok a korszakalkotó felfedezések, melyek gazdasági jelentősége korszak­váltást eredményez.

Ilyenkor a feltaláló ugyan a már ismert és el­ismert fizikai alapokból indul ki, ám az alkalmazás egészen újsze­rű. Ilyen volt például századunk találmányai közül az elektronikus televízió, a rádiózás, a repülés, az antibiotikumok, az atomreaktor, a számítógép, vagy épp a számítógép-hálózatok kitalálása, az inter­net megteremtése. Mindegyik esetben sok kínlódás után, jórészt külső segítség nélkül születtek meg csak ezek a találmányok. Ha azt hinnénk, hogy ezen szerkezetek feltalálói azonnal elismert és megbecsült tagjai lettek a társadalomnak, akkor bármit elhiszünk. Ezek az emberek ugyanis, ha nem is kaptak mindig büntetést, úgy mint a tiltott találmányok megvalósítói, de jobbára szinte névtele­nül, szegénységben éltek és haltak meg.

Hadd soroljak föl ízelítőként néhány történetet. A rádiózás fel­találójaként mindenki Marconit ismeri, és igaz, nagyon fontos ér­demei vannak ezen a téren. De az első működő rádiót Tesla (és az orosz Popov) készítette. Sajnos csak Tesla titkolózása, összeférhe­tetlensége, valamint más irányú tervei akadályozták meg abban, hogy tömeggyártásra alkalmas készüléket építsen.

Mond-e a tisztelt olvasónak John Atanasoff neve valamit? Az 1930-as években az Iowai Állami Egyetemen ő építetté az első elektronikus számítógépet. Ez a készülék már elkülönítetten ke­zelte az adattárolást a számítási eljárásoktól, és bináris számokat használt elsőként a számítástechnika történetében. 1942-ben, az amerikai haditengerészet hívására a hadsereghez került, így nem is nyújtott be szabadalmat, és az ABC nevű gépe egy raktárba került. Bár az ABC számítógépet még nem lehetett újraprogramozni, nem tudott nagy számokat kezelni, és sosem lett teljesen működőképes, de a mai modern számítógépek számos funkciója itt található meg először. Az ő munkáját megismerve John Mauchli és J. Presper Eckert kifejlesztették az ENIAC számítógépet, mely a maga 30 tonnájával, tizenkilencezer vákuumcsövével és hatezer kapcsolójá­val a kor nagy tudományos teljesítményének számított. Atanasoff neve azonban szinte teljesen a feledésbe merült.

A következő történet Moray nevéhez is kapcsolódik, ez a félve­zetők és a tranzisztor kifejlesztése. A tranzisztor, amely századunk egyik alapvető és meghatározó találmánya, szintén sok-sok ember munkájának az eredménye. Az 1930-as években egy magyar felta­láló, amatőr rádiós is javasolta, hogy három félvezető réteget kell egymásra helyezni, és akkor a rádiócső működését egy kis méretű szerkezetben ki lehet váltani.

Ötlete azonban elsüllyedt, őt pedig a II. világháborúban a keleti fronton lepuffantották. Lehet, hogy még húsz másik ember hasonló következtetésre jutott, de valójában a Bell Laboratóriumban valósították meg az első működő, tömeggyártásra is alkalmas tranzisztort Bardeen, Shockley és Brattain munkája nyo­mán. Az ő nevüket legalább nem felejtette el a technika és a tudo­mány, de egyetlen átlagos színész, élsportoló vagy popsztár hírnevé­vel sem vetekedhetnek.

Ma már nem sokan ismerik Robert Noyce nevét, pedig ő a mik­rochip első megalkotója. Egyetemista korában Iátta az első kezdet­leges tranzisztort, és erről az jutott eszébe, hogy ez így egyedül nem igazán jó, valahogy hálózatba kellene a tranzisztorokat kötni. Noyce a Shockley által alapított félvezető laboratóriumba került, de az ő tekintélyuralmi, basáskodó stílusa nem tetszett a fiatal ku­tatónak, és hét társával együtt kiváltak, megalapították a Fairchild félvezetőipari céget, amely vezető cége lett később a félvezetőipar­nak (mindaddig, amíg az Intel és más cégek őket is megelőzték). Noyce egy új kémiai módszert használt arra, hogy ne csak tran­zisztorokat rakjon egy szilikonlemezre, hanem a köztük levő elekt­romos kapcsolatot is létrehozza. Így a drága és munkaigényes dró­tozást sikerült kikerülni, és az így már integrált áramkörök sokkal gyorsabbnak bizonyultak. Az ötlet nem túl bonyolult, ezért a Texas Instruments egyik kutatója, Jack Kilby hasonló chipet már fél évvel azelőtt megcsinált; de az a drágább germániumból készült, külső drótokat igényelt, ezért jóval nehezebb volt előállítani. Ebben az esetben a két kutató nem lett egymás gyűlölt ellensége, hanem mindnyájan elismerték a másik eredményeit.



Ki ismeri Tim Berners-Lee nevét? Ez a fiatal fizikus olyasmit tett; amit villamosmérnököknek illett volna megalkotniuk: ő az internet kitalálója. Az volt az ötlete, hogy kapcsoljuk össze a számítógépek memóriáját, és hozzunk létre hipertext típusú szö­vegeket. Egyáltalán a szabad adatközlés és szabad gondolatközlés ötletet a számítógép-hálózaton tőle származtatjuk. Az utca embe­re sok mindent tud az internetről, de ezer emberből jó ha egy is­meri Berners-Lee nevét.

Hasonló névtelenségbe burkolózik az első személyi számítógép megalkotója. Az IBM nagy számítógépei már régóta uralták a pia­cot, amikor a másológépeiről ismert Xerox cég egy fiatal kutatókból és fejlesztőkből álló csoportja kifejlesztette a ma ismert formájú személyi számítógépet, amely ikonokkal dolgozik.

A Xerox cég nem ismerte föl a találmány jelentőségét, beszüntették a további erőfeszí­tést ezen a téren. Az eredményekhez hozzáfért két másik fiatal fej­lesztő, az egyik Steve Jobs, ő alapította erre az ötletre az Apple cé­get. A másik fiatal fejlesztő nevét nem kell leírnom, őt sokkal többen ismerik, ő lett a Microsoft cég alapítója. Az egyetlen, aki sok pénzt tudott keresni saját szorgalmából és mások ötletéből.

Mindez a megtűrt kategóriába tartozott. Bár az IBM cégnél nem tűrték a személyi számítógép fejlesztést, mert úgy gondolták (egyébként nagyon logikusan), hogy nem érdemes minden kis gép­hez külön-külön memóriát és processzort rakni, sokkal értelmesebb egy nagy géphez kisebb terminálokat kötni. Ez az érvelés ugyan teljesen érthető, de úgy tűnik, hogy a világban (vagy legalábbis a Földön) másként gondolkodunk. Ezen a pár példán is jól láthatjuk, hogy lássuk, hogy a megtűrt kutatás esetén sem szükségszerű, hogy az igazán kiemelkedő eredményeket elérő mérnökök és kutatók anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljenek, még ha néha erre van is példa. A bevált gyakorlat szerint sokkal érdemesebb élspor­tolónak, teniszezőnek, focistának, vagy hollywoodi filmszínésznek állni, sokkal kevesebb munkával, sokkal több pénzt lehet keresni, mint bizonytalan találmányokon való fáradozással.



Hátra van még egy kategória, a támogatott kutatások, találmá­nyok csoportja. Itt a műszaki fejlesztést vesszük nagyító alá. Ez a kategória főleg a hadseregek által támasztott igényeket elégíti ki, ide tartoznak például az atombomba, vagy a gázturbina és a radarfej­lesztések, bár mindhárom esetben az eredmények egy része átkerült a polgári életbe is. Ebben az esetben is azt találjuk, hogy nem sokan lettek gazdagok és híresek fontos eredményeikből. A sort érdemes a magyar származású Neumann Jánossal kezdeni. A kortársai által is elismerten zseniális matematikus a fizikában is maradandót alkotott, tehetsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Németor­szágban, a legjobb fizikusok munkatársa lett, majd a náci hatalomát­vételkor ő is, sok más zsidó származású kutatóval együtt az Egyesült Államokba távozott, ami valószínűleg egyik fontos oka lett a német vereségnek. (Igaz, Neumann Jánost nem mindenki vélte eléggé okosnak és rátermettnek, például a Magyar Tudományos Akadémia matematikai osztálya nem tartotta soraiba méltónak.) Neumann Já­nos Teller Edével együtt az implóziós plutóniumbomba ötletét és el­vi működését dolgozta ki, ám inkább a számítógép elvi műkö­ désének megalapozásáról ismert.

Teller Ede és Neumann János a II. világháború alatt és után az Egyesült Államok kormányának meg­határozó tudományos tanácsadói, az Atomenergia Bizottság tagjai lettek. Az ő munkásságukat ugyan elismerték és támogatták, de ettől nem lettek sem igazán híresek, sem gazdagok.

Még szomorúbb a sorsa az 1912-ben született Alan Turing brit ma­tematikusnak, aki egy 1937-ben írt cikkében körvonalazta a számító­gépek lehetőségét - ahogy ezt ma ismerjük. Ő és Atanasoff egymás­tól függetlenül, egymásról nem tudva dolgoztak a problémán, akkor a számítógép még nem volt az érdeklődés homlokterében. Turing mun­kássága jelentősen felértékelődött a II. világháború alatt, amikor a né­met hadsereg Enigma kódját kellett megfejteni. Az elképzelései alap­ján készült gépek jelentős mértékben hozzájárultak a német katonai hírközlési kód feltöréséhez. Turing a mesterséges intelligencia kutatá­sának egyik elindítója, már 1950-ben körvonalazta a téma lehetősé­geit. Két évre rá azonban homoszexuális érdeklődése miatt elítélték, és negyvenegy éves korában. 1954-ben emiatt öngyilkos lett.

Nem sokkal vidámabb a magyar származású Szilárd Leó sorsa sem, aki a láncreakció elvét először használta maghasadási folya­matban az 1930-as években beadott brit szabadalmában. Szilárd Leónak döntő szerepe volt a Manhattan-terv megindításában, azaz az atomenergia gyakorlati felhasználásában. Mivel erősen impulzív és nonkonformista, tekintélyt nem nagyon tisztelő, de briliáns fizi­kus volt, nem tudott kibékülni a kutatást irányító katonákkal, ezért neve háttérbe szorult. Valójában Fermivel és Wigner Jenővel együtt az atomreaktorok első konstruktőrének tekinthetjük. Mára neve Magyarországon kívül szinte teljesen feledésbe merült, csak a nemrég közölt életrajzi könyv segített kicsit újra előtérbe hozni, megmutatni valódi eredményeit.

Ez a néhány, véletlenszerűen kiragadott példa mutatja, hogy még a támogatott kutatások esetén sem könnyű a feltalálók munkája; s hiába kapnak pénzt, az összes többi feltétel nem mindig adott, azaz a bátorí­tó és a segítő fogadtatása az új, sokszor meghökkentő eredményeknek.

Valójában talán a nagy gyógyszeripari cégek lassúsága és tehe­tetlensége mutatja, hogy az innováció a támogatott csoportban sem könnyű és egyszerű. Ez mutat rá arra, hogy amikor a támogatott kutatások se tudnak megoldani gyorsan és látványosan számos problémát, akkor a tiltott területen történő kutatás sokkal de sokkal nehezebb, lassúbb, könnyebben elbukhat.


: 2050