A tömegkommunikació és a politikai alrendszer elkülönülése

A tömegkommunikáció és a politikai alrendszer elkülönülése

Tömegkommunikáció fogalma:

1; Angelusz Róbert meghatározása szerint: " a kommunikációs csatornák potenciálisan az emberek (a közönség) legszélesebb köréhez szóló típusa".
Ebben a kommunikációs formában a számos információforrás által kibocsátott üzenetek intézményesített közvetítő, kommunikátor révén jutnak el a közönségként viselkedő tömegekhez. A kommunikáció e fo 616e43g rmája tehát közvetett, sőt közvetített.

2; Gerhard Maletzke: a tömegkommunikáció a kommunikáció minden olyan formája, melyben a közleményeket közvetítik:

-    nyilvánosan
-    technikai terjesztő eszközök (médiumok) segítségével,
-    követetten (nem szemtől szemben)
-    egyoldalúan
-    egy diszperz közönség számára (eltérően az együttlévő közönségtől)

A politikai alrendszer fogalma:

1; A politikai rendszer a hatalom dimenziójában kialakult és intézményesült társadalmi alrendszer. Talcott Parsons a társadalmat, mint rendszert, a politikai alrendszert célelérő alrendszernek tekintette. A politikai alrendszeren kívül megkülönböztetünk gazdasági, integrációs és kulturális alrendszert.

2; A politikai rendszer a politikai tevékenység szférájában kialakult normák szervezetek és szerepek, valamint az ezeket megvalósító emberi magatartások strukturálisan és funkcionálisan összefüggő rendszere.
A politikai rendszer végső meghatározója a társadalom struktúrája. A politikai rendszert befolyásolják a társadalom általánosabb értékei, eszméi, történeti hagyományai és kulturális viszonyai is. Az így kialakult, egymással funkcionálisan kapcsolatban lévő magatartások, normák, szerepek és szervezetek összességét nevezzük politikai rendszernek.

Alrendszer-e a tömegkommunikáció? az egyre tágabb világ érzékelése nagyban a médiumokon alapul, így lefedi életünket, de ezzel a valóságnak csak egy szeletét kapjuk, szelekció után.

A többi alrendszerrel szemben ez nem heterogén tevékenység, de van egy fő logikája: a hír, és több alrdsz 1-1 részét integrálja.

Politika és sajtó kapcsolatai a pártfejlődés szakaszaiban:

- a honorácior pártok korszakában szinte egybeesik
- a tömegpártok kialakulásával tömegsajtó, független és pártlapok egyaránt (utóbbi fontos formáló erő, bár elvész az objektivitás)
- a kompetitív néppártok korában értékelési mechanizmusaik elkülönülnek, a tagsággal együtt a pártújságok szerepe is csökken, az események logikája leszűkül hírérték szelekció /Erbring/: aktualitás és meglepetés, elhelyezhetőség a bevett tematikában, a résztvevők ismertsége, konfliktus v. normasértés foka, geográfiai és kulturális közelség (az önálló nézőpont pedig megszüntette a politikai funkciót)

-jelenlegi pártok: a tömegkommunikáció és a politika a szólásszabadságnak és sajtószabadságnak köszönhetően teljesen függetlenek egymástól. A híreket az egyes médiumok maguk választják ki és adnak róluk hírt.

A Politikai Kommunikáció nyilvánosságdialógus modellje

A modell abból az ideáltipikus előfeltevésből indult ki, hogy a politikum, a média és az állampolgárok kölcsönös együttműködésben, tulajdonképpen szimbiózisban élnek egymással, - most már a média bekapcsolódásával - újjáépítve az ókori görögöknél meghonosított, ám demokratikus értelemben kiterjesztett és tökéletesített szimmetrikus közbeszédmodellt. Ebben a modellben az úgynevezett demokratikus diskurzus a tömegkommunikáció technikai újításainak segítségével kiszélesíti a közbeszéd határait, lehetővé téve a vélemények és információk szabad áramlását és a hozzáférés tömegeseA modell abból AZ ideáltipikus előfeltevésből indult ki, Hogy a politikum, a média ÉS AZ állampolgárok kölcsönös együttműködésben, tulajdonképpen szimbiózisban élnek egymással, - a legtöbb mar egy média bekapcsolódásával - újjáépítve AZ ókori görögöknél meghonosított, am demokratikus értelemben kiterjesztett ÉS tökéletesített szimmetrikus közbeszédmodellt. Ebben a modellben AZ úgynevezett demokratikus diskurzus a tömegkommunikáció Technikai újításainak segítségével kiszélesíti a közbeszéd határait, lehetővé Teve a Vélemények ÉS Információk Szabad áramlását ÉS a hozzáférés tömegesedését. A kommunikáció társadalomközpontú gondolatmenetét kifejező nyilvánosságdialógus modell beépült a XX. A Kommunikáció társadalomközpontú gondolatmenetét kifejező nyilvánosságdialógus modell beépült a XX. század első felében a közszolgálati média szerepéről és helyes működési rendjéről kialakult klasszikus közösségelvű teóriákba. század Első felében a közszolgálati Média szerepéről ÉS Helyes működési rendjéről kialakult klasszikus közösségelvű teóriákba.

a. A politikai kommunikáció nyilvánosságdialógus modellje a politikai nyilvánosság három összetevőjének dinamikus kapcsolatát ábrázolja. A Politikai Kommunikáció nyilvánosságdialógus modellje a Politikai nyilvánosság Három összetevőjének Dinamikus kapcsolatát ábrázolja. A politikai rendszer és az állampolgárok közötti közvetlen kommunikációból kialakult közös teret a közös halmaz ábrázolja. A Politikai RENDSZER ÉS AZ állampolgárok közötti közvetlen kommunikációból kialakult közös teret egy közös halmaz ábrázolja.

b. b. A politikai rendszer kommunikációs kapcsolatot tart fenn a médiával és viszont, ebből születik meg a kommunikációs tér. A Politikai RENDSZER Kommunikációs kapcsolatot savanykás Fenn a médiával ÉS viszont, ebből születik MEG a Kommunikációs tér.

c. c. A média tömegtájékoztatási szerepkörénél fogva kapcsolatba lép az állampolgárokkal, amely az úgynevezett informatív kommunikációs teret hozza létre. A Média tömegtájékoztatási szerepkörénél fogva kapcsolatba LEP AZ állampolgárokkal, amely AZ úgynevezett informativ Kommunikációs teret hozza létre. A három kommunikációs tér (a,b,c) politikai-társadalmi természetű cserék hálózatát, a politikai kommunikációt hozza létre. A három Kommunikációs tér (a, b, c) Politikai, Társadalmi cserék természetű hálózatát, a Politikai kommunikációt hozza létre.

d. d. A mediatizált politikai kommunikáció azt a teret jelöli, amely a politikai kommunikációs csere mindhárom résztvevőjét magában foglalja. A mediatizált Politikai Kommunikáció azt a teret jelöli, amely a Politikai Kommunikációs Csere mindhárom résztvevőjét magában foglalja. A média szerepe a másik két szereplőhöz képest esetleges, következménye annak a fejlődési folyamatnak, amely őt a másik kettő mellé helyezte. Alapvetően a politikai kommunikáció modern, mai nyilvánosságmodelljében értelmezhető a média szerepe hangsúlyosan, hiszen a történelem folyamán évezredekig hiányzott a média, mint társszereplő a politikai diskurzusból. A Média szerepe a másik szereplőhöz képest Két esetleges, következménye annak a fejlődési folyamatnak, amely ot a másik kettõ Melle helyezte. Alapvetően a Politikai Kommunikáció modern, mai nyilvánosságmodelljében értelmezhető a média szerepe hangsúlyosan, hiszen a történelem folyamán évezredekig hiányzott a média, a menta társszereplő Politikai diskurzusból.

A politikai kommunikáció mediatikus modellje A Politikai Kommunikáció mediatikus modellje

A politikai kommunikáció nyilvánosságdialógus modellje és a vele kapcsolatosan kialakított társadalomközpontú elképzeléseket és a közszolgálati tájékoztatással kapcsolatos terveket a televíziós tartalomszolgáltatás gyors térhódítása és külön iparággá válása alapjaiban írta feA Politikai Kommunikáció nyilvánosságdialógus modellje ÉS a Vele kapcsolatosan kialakított elképzeléseket társadalomközpontú ÉS a közszolgálati tájékoztatással kapcsolatos terveket a televíziós tartalomszolgáltatás Gyors térhódítása ÉS külön iparággá válása alapjaiban Írta felül. A tévé, mint a mozi szórakoztató- kikapcsolódás-központú jellegét és a sajtó tájékoztató szerepét egyesítő audiovizuális médium mára a társadalmi tájékozódás és kikapcsolódás első számú - sokszor kizárólagos - szereplőjévé vált. A Teve, menta a mozi szórakoztató-kikapcsolódás-központú jellegét ÉS a Sajtó Tájékoztató szerepét egyesítő audiovizuális médium mara a Társadalmi tájékozódás ÉS kikapcsolódás Első számú - sokszor kizárólagos - szereplőjévé vált.

A Politikai Kommunikáció mediatikus modellje jellemzően a szereplők közötti felborult egyensúly kifejezésére szolgál. A médiát technikai és befolyásolási potenciáljának növekedése egyértelműen a korábbi A médiát Technikai ÉS befolyásolási potenciáljának növekedése egyértelműen a korábbi

Az Állampolgár-Politikum-Média egyenértékűséget és szimbiózisát kifejező modellel szemben a televízió hatása és befolyásoló ereje a médiát az Állampolgár-Politikum kapcsolatrendszer fölé pozícionálta, ezzel felborult a demokratikus közbeszéd szimmetriája.AZ Állampolgár-Politikum-Média egyenértékűséget ÉS szimbiózisát kifejező modellel szemben a Televízió hatása ÉS befolyásoló ereje a médiát AZ Állampolgár-Politikum kapcsolatrendszer fole pozícionálta, ezzel felborult a demokratikus közbeszéd szimmetriája. Egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a média a politikai szférában mára állandó befolyással rendelkezik. Ebben a helyzetben fogalmazódott meg a politikai kommunikáció mediatikus modellje, azaz a politika mediatizálásának teóriája, mely szerint a politikai cselekvés mediális térben zajlik, így az állampolgár és politikum közötti kommunikáció sikere is alapjaiban függ a média tevékenységétől. Egyértelműen bizonyítást nyert, Hogy a média a Politikai szférában mara Állandó befolyással rendelkezik. Ebben a helyzetben fogalmazódott MEG a Politikai Kommunikáció mediatikus modellje, azaz a Politika mediatizálásának teóriája, Mély szerint a Politikai cselekvés mediális térben zajlik, Nemzetközi Geofizikai Év AZ állampolgár ÉS politikum közötti Kommunikáció sikere van alapjaiban függ a Média tevékenységétől. A diagramban ábrázolt modell szerint a politikusok és állampolgárok egymás közötti kommunikációja egy alapvetően mediális térben, az ún. A diagramban ábrázolt modell szerint a politikusok ÉS állampolgárok egymás közötti kommunikációja EGY alapvetően mediális térben, AZ ENSZ-ben. médiaporondon zajlik. ²⁰ Ebben a mediatikus keretben a három szereplő interakciója által létrejött nyilvánosság egybeesik a mediális térrel. médiaporondon zajlik. ²⁰ Ebben a keretben mediatikus A három szereplő interakciója által létrejött nyilvánosság egybeesik a mediális térrel. A felvázolt mediális porond követő magatartásra kényszeríti a politikai kommunikáció összes résztvevőjét, így az állampolgár és a politikum egyaránt kénytelen a tájékoztatás logikájához igazítani mondanivalóját. A felvázolt mediális porond követő magatartásra kényszeríti a Politikai Kommunikáció Összes résztvevőjét, Nemzetközi Geofizikai Év AZ állampolgár ÉS a politikum egyaránt kénytelen a tájékoztatás logikájához igazítani mondanivalóját.

2. tétel

A politikai piac sajátosságai, a marketing és a politika egymásra találása. A politikai marketing sémája

A politikai piac (marketing) sajátosságai:

Politika marketing sajátosságai

Bruce I. Newman megközelítése

(1). A szavazó több időt fordít a választásra, mint a termék vásárló

A jelölt maga szolgáltatást nyújtó, és ígéretei csak megválasztásakor valósíthatóak meg.

(3.) A jelölt dinamikus, gyorsan változó környezetben tevékenykedik. Kiemelkedően rugalmas marketingkihívásokat igényel.

(4.) Kifejezetten a szolgáltatásokra jellemző marketing stratégiák alkalmazhatók csak sikeresebben, mint a termékek esetében.

A marketing és a politika egymásra találása:

A politikai marketing a marketing politikában alkalmazott válfaja. A politikai intézményrendszer marketing jellegű felfogása Amerikából terjedt el. A politikai marketing használja mind a politika, mind pedig a marketing terminológiáját. A piac fogalmát kiterjeszti a szavazópolgárokra, akiket a marketingmodellek, illetve a marketingmódszerek (marketingkutatás, piacszegmentálás, célcsoportok kijelölése, a pozicionálás, a stratégia kidolgozása és megvalósítása) által elemez és céloz meg. A politikai marketing világnézeteket ad el.

Alapvetően egy cserefolyamat, melynek két meghatározó szereplője van: az eladó - aki a termékeket, illetve a szolgáltatásokat kínálja - és a vevő - aki a termékeket és szolgáltatásokat pénzére cseréli. A csere a marketingstratégia eredményeként jön létre, melynek négy összetevője van: termék vagy szolgáltatás, az eladásért folyatott kampány, az árazás, illetve a terítés vagy elosztás (a gyártótól a fogyasztóhoz való eljutás). A politikai kampányban a cserefolyamat két szereplője a jelölt és a szavazók. Az előbbi politikai vezetőerőt ajánl a szavazatokért cserébe. A termék maga a választási program.

A politikai marketing sémája:

3.tétel

A jelölt fókusza. Pártszempontú és marketing központú megközelítések.

Pártszempontú megközelítés kontra marketingszempontú megközelítés

A következőkben a választási kampány szemlélet két lehetséges megközelítési módját hat szempont mentén vázolom átvéve BRUCE I. NEWMAN elemzését.

1. Fókusz

A fókusz a kampányszervezet központi célját jelenti, ami tulajdonképpen a kampány egyfajta terve,

mely meghatározza a jelölt stratégiai és taktikai döntéseinek tónusát a kampány során.

Pártszempontú megközelítés. A kampány középpontjában olyan program áll, mely a párt testületei

által kidolgozott, a párt ideológiáján nyugvó tartalommal rendelkezik, ezért a jelölt mozgástere igen

korlátozott.

Marketingszempontú megközelítés. A megközelítés középpontjában a választók megértése áll. Azt

kutatja, hogy mit szeretnének viszontlátni az emberek a jelöltben, illetve a programban.

2. Célok

Ez az a terület, ahol a marketing és a politika egymásba olvad.

Pártszempontú megközelítés. Legfőbb cél a párt filozófiájának megvalósítása. A választási programot

a párthierarchia és a különböző hatalmi érdekcsoportok határozzák meg.

Marketingszempontú megközelítés. Fő cél a választások megnyerése.

3. Stratégia

A stratégia kampányszervezet céljainak megvalósítása érdekében folyó tervezett eljárás, mely keretet

ad a napi szintű taktikai döntések tónusának. A stratégiának egyaránt ki kell terjednie a stáb működtetésének

kérdéseire és a médiahasználat megtervezésére.

Pártszempontú megközelítés. A célok megvalósításában elsősorban a hierarchikus pártgépezetre

támaszkodnak. Az önkéntesek által, illetve alsó szintű kezdeményezésekre alapozva terjesztik a jelölt

üzenetét. Ezért számolni kell azzal, hogy a jelölt számos segítőjének valamilyen szinten lekötelezettjévé

válik. A megközelítés középpontjában az a törekvés áll, hogy minél több választóval épüljön ki

személyes kapcsolat.

Marketingszempontú megközelítés. A stratégia középpontjában a választó áll. Hangsúlyos a szavazótábor

szegmentációja és a szegmensenkénti célüzenet eljuttatása a médiákon keresztül, melynek

eredményeképpen felépül a jelöltet pozícionáló imázs. A stratégia megvalósításának csatornáit marketing-

és közvélemény-kutatásokra támaszkodva valósítják meg.

4. Tervezés

A tervezés lényegében a napi kampánytevékenység lényege. A kampányok során folyó tervezés

ma lényegében megegyezik a vállalati szférában szokásos tervezési mechanizmusokkal.

Pártszempontú megközelítés. A tervezésnél hangsúlyosabban szerepelnek az operatív szempontok,

mint a stratégiai megfontolások. A fő kérdés az, hogy hogyan szervezzenek. A tervezés ebben az esetben

a pártstruktúra rabja, hiszen a végrehajtás hierarchiához kötött. A jelölt szervezete beolvad az

országos párthierarchiába.

Marketingszempontú megközelítés. A tervezés a stratégiára összpontosít, amennyiben középpontjában

a jövő és a verseny áll. Az irányítás információs rendszerének alapja a választói szándék. A tervezésnél

meghatározó szerephez jut a marketing- és közvélemény-kutatás. A jelölt szervezete az országos

kampányszervezettől függetlenül, de azzal együttműködve tevékenykedik. Fő előnye, hogy az

akció, a reakció és a stratégiai, illetve taktikai korrekció információ alapú, a végrehajtásban a kampányszervezet

részlegei aktívan együttműködnek. A fentiek alapján tehát látjuk, hogy e megközelítési

mód rugalmasságot és jó alkalmazkodóképességet kölcsönöz a szervezet számára.

5. Struktúra

A kampányszervezet struktúrája meghatározza az utasítási láncot. De a struktúra kérdéskörébe tartozik

a humán erőforrás kiválasztása, a feladatok felosztása, a végrehajtás, az ellenőrzés és a tevékenységkövetés.

Pártszempontú megközelítés. A struktúra erősen centralizált, a kampányszervezet irányítása és menedzselése

egy vagy két ember kezében összpontosul. Az országos pártvezető befolyása hatalmas,

gyakorlatilag ő irányítja a folyamatokat. A jelölt kampányszervezete beépül a párt szervezetébe.

Marketingszempontú megközelítés. A kampány szakaszokban más-más ember felel egyes területekért.

A szervezetet feladatfelelősök alkotják, akik egy koordinátor irányítása és ellenőrzése mellett

tevékenykednek, egyfajta team-szemléletet megvalósítva. A jelölt saját szakértői csoport tart fenn,

saját stábot működtet. A jelölt kampányszervezete lazán kapcsolódik a párt szervezetéhez.

6. Reklám és promóció

A tömegkommunikáció korában élet-halál kérdése a marketingkommunikáció sikeres megvalósítása,

a média-vásárlás helyes arányának kiválasztása.

Pártszempontú megközelítés. A reklám és promóció területén elsősorban a pártfilozófiának megfelelő

üzenetek jelennek meg. Hangsúlyosabban jelenik meg a párt, mint a jelölt. A reklám- és promóciós

stratégiát a jelölt és a párt határozza meg.

Marketingszempontú megközelítés. A közvélemény-kutatások eredményeire alapozott médiaüzenetek

középpontjában a jelölt áll, aki saját filozófiáját is közvetíti. Az eszközök használata stratégiailag

összekapcsolt.

4. tétel

A politika kampány környezeti tényezői

A környezeti tényezők helye a politikai marketingen modelljében

Környezeti tényezők:

-Technológia

-web

-tv

-mobiltelefon

-direct mail.

- Struktúrális változások:

-Választási szabályok

-Párt, jelölt kampány finanszírozási szabályok

-jelöltek vitái

-A hatalombrókerek befolyásának megváltozása

-jelölt -párt

-tanácsadó -politikai akcióbizottságok, érdekcsoportok

-közvélemény-kutató -szavazók

-média