online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

szazadi Európa politikatörténete, kitekintés az Európan kívüli vilagra

történelem

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A MOSZKVA ELLENI ÁLTALÁNOS TÁMADÁS MEGHIÚSULÁSA. A 'VILLÁMHÁBORÚ' CSŐDJE
A TEMETKEZÉSI HELYEKRŐL
A SZOVJET FEGYVERES ERŐK MEGERŐSÖDÉSE
Karoly Róbert uralkodasa és reformjai
Rakóczi Ferenc szabadsagharcanak kibontakozasa
TÁMADÁS A VISZTULÁTÓL AZ ODERÁIG
A KAUKÁZUS VÉDELME, AZ ÉSZAKNYUGATI ÉS NYUGATI IRÁNYBAN VÍVOTT HARCOK. HARC AZ ELLENSÉG MÖGÖTTES TERÜLETÉN
A fundamentalizmus - iszlam
AZ ÚGYNEVEZETT TERMÉKENYSÉGI VALLÁS
 
 

századi Európa politikatörténete, kitekintés az Európán kívüli világra


Nyugat-Európa

Német-római Császárság

  • Renovatio imperii eszméjét I. Ottó (936-73) Szász-dinasztiabeli uralkodó eleveníti fel újra a keleti frank területeken (962. Német-római Császárság megalapítása), német királyi és császári cím összekapcsolódik (császár a hit védelmezöje és terjesztöje ld. magyar vonatkozás: 955. ausburgi csata).
  • III. Ottó (983-1002): antik birodalomeszme és Nagy Károly kultusza hatására Róma központú birodalom kiépítésén dolgozik (baráti kapcsolat a kelet-közép-európai térséggel: Lengyelországban gnieznoi érsekség létrehozása, Magyarországnak koronát ajándékoz), jó viszony a pápával ˘- II. Szilveszter - (Gerbert clunyi szerzetes), itáliai városok lázadása uralma ellen.
  • III. Henrik (1039-56) Száli-dinasztia kerül trónra, önkényes pápajelöléssel próbálja biztosítani az egyházhoz való jó viszonyát, normannok megjelenése Dél-Itáliában (Robert de Guiscard vezetésével).
  • IV. Henrik (1056-1106): invesztitúra harc (a papi kinevezés jogáért folyik a küzdelem, illetve a keresztény világ feletti uralomért) kiélezödése a pápa és a császár között.
  • VII. Gergely pápának a Szent Ágoston által megfogalmazott Civitas Dei megteremtése a célja: cölibátus bevezetése, simónia megtiltása, 1075. Dictatus Papae kiadása, amelyben a pápai hatalom elsöbbségét, egyetemességét és tévedhetetlenségét fogalmazza meg (csak a pápa joga az egyházi személyek kinevezése, és zsinat összehívása, császárokat lemondathat, egyház felett senki nem ítélkezhet).
  • 1076. IV. Henrik nem ismeri el a pápát, a pápai kiátkozás miatt német területek elszakdnak, 1077. Canossában Henrik bünbocsánatért esedezik a pápához, német, majd itáliai hadjáratban megszilárdítja hatalmát.
  • II. Orbán pápa (1088-99) Henrik ellenes koalíció létrehozása dél-német területeken.
  • V. Henrik (1106-25) apját lemondatja, pápasággal rendezi a viszonyt: 1122. wormsi konkordátum (gyürü és pásztorbot átadása a pápa, a jogar pedig a császár feladata).
  • Hohenstauf-Welf-családok közötti küzdelem a trónért.
  • (Barbarossa) Frigyes (1152-90) célja a lovagi eszményen alapuló központi hatalom megerösítése, 1154. Bolognában pápától független jogi egyetem alapítása, Welf pártiakkal fegyverszünetet köt, osztrák hercegség létrehozása, észak-itáliai városok megszerzése a cél (ghibellin = császárpárti, guelf = pápapárti ellentét kialakulása), kezdetben sikeres háborúját a megalakult Lombard Liga (1167) a legnanoi csatában (1176) keresztbe töri, a császár keresztes hadjárt során vesztette életét.
  • IV. Ottó (angol szövetség) - II. Frigyes (francia szövetség) küzdelme a császári címért, 1214. Bouvines-i csatában Frigyes diadalmaskodik.
  • Frigyes (1212-50): apja házassága útján megszerezte a szicíliai normann trónt, ezért itt rendezi be udvarát (Palermo), egyesíti Németországot Szicíliával, pápai jogok elismerése, központosított hatalom megszervezése, kulturális központ létrehozása, 1224-ben, Nápolyban elsö állami egyetem meglapítása.
  • Ince (1198-1216): pápai hatalom megszilárdítása és kiterjesztése, bürokrácia létrehozása, politizálásával több európai konfliktust szül, 4. keresztes háború megszervezése (Bizánc és a dél-franciaországi eretnekek ellen), ferences és domonkos rend elismerése, inkvizíció meghirdetése.
  • IX. Gergely pápa újra koalíciót szervez II. Frigyes ellen (a küzdelmek elvonják a figyelmet a Kelet- és Dél-Európát fenyegetö mongol veszélyröl).
  • 13. sz. végétöl az egyházi hatalmat a bíborosok családi viszályai jellemzik (Collona, Orsini).
  • 1254-1273 Nagy Interregnum (a birodalom élén nincs elismert uralkodó), Itália megszerzéséröl végleg lemondanak a császárok, lezárul az invesztitúra harc, 1266. Anjouk sikeres megtelepedése Dél-Itáliában.
  • Német területeken a fejedelmi hatalom megszilárdul (egységes jogrend, pénz- és mértékegység bevezetése), rendiség megjelenése, 13. sz-tól 7 választófejedelem választja a császárt (mainzi, trieri, kölni érsek, rajnai palotagróf, brandenburgi örgróf, szász herceg, cseh király).
  • 1273. Habsburg Rudolf (jelentéktelen család) császárrá választása, hatalmát családi vagyona növelésére használja (osztrák örökség megszerzése, Tirol bekebelezése, Burgundia megszerzése házassággal) és nem avatkozik itáliai ügyekbe.
  • 1274. bizánci császár ajánlata a keleti és nyugati egyház egyesítésére kudarcba fullad.
  • 1282. szicíliai vecsernye: francia uralom megdöntése, aragóniai királyok szerzik meg a hatalmat.

Keresztesháború Keresztes háborúk

Okok

  • Népességnövekedés miatt szükség van újabb letelepedési területekre (lovagok zsákmányszerzö útnak tekintik, parasztok az "Ígéret földjének" gondolják).
  • Világkereskedelembe való bekapcsolódás (Velence és Bizánc harca a tengeri hegemóniáért).
  • Vallásosság megerösödése (pápaság egyetemes vezetö szerepének megnyilvánulása, invesztitúra harc fokozta az egyház harcos jellegét):
  • 11. sz-tól szeldszuk törökök megerösödése (Bizáncot fenyegeti és akadályozza a zarándoklatokat, mindkét vallás szent helye Jeruzsálem).
  • Hispániában újra eröre kap a reconquista mozgalom.
  • Ezredforduló Európájának világvége hangulata.

Hadjáratok

1095. cermont-i zsinaton II. Orbán pápa meghírdeti a fegyveres zarándoklatot a Szentföldre.



  1. Háború (1096-99): Boullion Gottfried vezette lovagi sereg (bizánci segítséggel áthajóznak Kis-Ázsiába Nikaia, Edessza, Antiochia elfoglalása, 1099. Jeruzsálem elfoglalása, edesszai grófság, jeruzsálemi királyság és antiochiai fejedelemség létrehozása, amelyek állandó politikai instabilitásban élnek) és Remete Péter vezette népi sereg kel útra (németországi zsidó diszpóra lemészárlása, I. Kálmán magyar király a szétzüllött had egy részét megsemmisíti, bizánci császár segítségével átkelnek Kis-Ázsiába, ahol vereséget szenvednek a töröktöl).
  2. Háború (1146-48): a pápa a keresztes államok megsegítésére szervezi, de a német lovagok a keleti terjeszkedésre használják, a normannok pedig a görög városokat rabolják végig.
  3. Háború (1189-92): Szaladdin kalifa egyesíti a moszlim államokat és visszafoglalja Jeruzsálemet (1187), Barbarossa Frigyes, II. Fülöp Ágost, II. Henrik (angol) és Oroszlánszívü Richárd vesz részt benne, nem sikerül Jeruzsálem megszerzése, 1192. békét kötnek Szaladinnal, aki engedélyezi a szent helyek látogatását.
  4. Háború (1202-04): célja már a nyílt területszerzés Bizáncban és Egyiptomban, Dandolo velencei dózse zsoldosként toborozza a lovagokat, Zára (magyar királytól), Bizánc elfoglalása (Latin Császárság létrehozása, velencei kereskedötelep létrehozása).
    1209 dél-franciaországi eretnekmozgalmak ellen irányuló támadás, lovagi kultúra bölcsöjét, Provence-t elpusztították, II. Fülöp Ágost növeli országon belüli hatalmát, 1212. misztikus rajongók által feltüzelt gyerekek indulnak útnak.
  5. Háború (1217-21): II. András magyar király vezeti, ereklyék megszerzése csak a cél.
  6. Háború (1228): II. Frigyes császár (kiátkozott) vezeti, végül békét köt az egyiptomi szultánnal.
  7. Háború (1248): IX. Lajos francia király vezeti vallási rajongásból, ám sikertelen:
  8. Háború (1270): IX. Lajos és Anjou Károly vezeti, mivel Bajbarsz egyiptomi szultán offenzívát indított a keresztény államok ellen, valamint Palailogosz Mihály visszafoglalta a bizánci császárságot genovai segítséggel, sikertelen keresztény próbálkozás:
    1291-ben utolsó eröd Akkon is elesik

Következmények

  • Kis-Ázsia és Palesztina egy részén idölegesen keresztény királyságok jöttek létre.
  • Új gazdasági (Bizánc helyett Genova és Velence ellenörzi a keleti kereskedelmet), politikai (egyház politikai befolyása megerösödött, Anglia és Franciaország egységessé lett és új vezetö hatalommá lépett elö), kulturális (antik és iszlám szellemiség eljut Európába) kapcsolatok születtek.
  • Lovagrendek létrejötte:

    Johanniták - Szent János-kórház lovagjai, 1070. körül alakulnak, betegápolási céllal jön létre, állandó katonai készültséggel, a rend élén a nagymester áll, Ciprusra majd Rhodoszra telepednek, 1530-tól Málta a székhelyük.

    Templomosok - 1118-ban alakult a Salamon templom melletti rendházukról kapják nevüket, fö feladatuk a zarándokok oltalmazása, 13. sz-ra hitel- és pénzügyleteikkel behálózták egész Európát és jelentös területeket is birtokoltak európai államokban, csak a pápát ismerték el maguk felett, ezért Szép Fülöp király inkvizíciós perrel leszámolt velük.

    Német lovagrend - 1191-ben gyógyítórendként jön létre, II. András Erdélybe telepíti öket határvédelmi feladattal, de túl önálló hatalmuk miatt ki is üzi öket, 1225-ben Lengyelországba költöznek, ahol Poroszországot, Észtországot és a balti partvidéket szervezik meg, novgorodi fejedelemség meghódítása nem sikerül (1242), Marienburgban lesz a székhelye, Lengyel királyság 1410-ben a grünwaldi csatában legyözi, hübéresévé teszi, Brandenburgi Albert nagymester protestáns hitre tér és kisajátítja a rend birtokait.
  • Jelentösen befolyásolja az európai szokásokat (étkezés, új élelmiszerek).

Pápaság

  • Ellentét a francia királlyal, IV. Szép Fülöppel, maga gyakorolja invesztitúrát, pápai kiátkozás.
  • Itáliában a pápaadó családok kezében van a pápaválasztás.
  • V. Kelemen francia segítséggel kerül a pápai trónra és átteszi székhelyét Avignonba.
  • XXII. János (1316-34) teljesen kiépítette a pápai kormányzatot, hatékonyabbá tette az adók beszedését, rezidencia kiépítése, elveszíti uralmát az itáliai Egyházi Állam felett.
  • XI. Gergely 1377-ban költözteti vissza a pápai rezidenciát Rómába (1414-ig két pápát választanak).
  • Avignoni korszak hozzájárult a pápai hatalom tekintélyvesztéséhez és hozzájárult a nyugati egyházszakadáshoz.
  • (A reformáció hitelveit és felekezeteit lásd az egyháztörténeti fejezetben.)
  • V. Miklós elsö a reneszánszpápák között, müvészetpártolás és világi uralkodói viselkedés a lelki élet helyett.

Császárság

  • A hatalom a császári családi birtokokra épül.
  • 1308-tól Luxemburg-család a császári trónon, Csehország megszerzése (János).
  • Habsburgok svájci birtokain kibontakozó mozgalom (Uri, Schwyz, Unterwalden kantonok szövetsége 1291-ben, Morgartennél legyözik Habsburg csapatokat, ám a teljes függetlenséget 1499-ben érik majd el).
  • XXII. János és Bajor Lajos ellentéte (guelf-ghibellin).
  • Renddé szervezödés folyamata.
  • IV. (Luxemburgi) Károly (1348-78) a trónon, humanista udvar berendezése Prágában, 1356. Német Aranybulla kiadása (választófejedelmek teljes önállóságot kaptak udvaraikban, csak a pénz- és vámügyek, és a bányászat marad királyi kézen, császári hatalomforrás a fejedelmek).
  • III. (Habsburg) Frigyes kerül a Luxemburgiak kihalása után (Zsigmond, Albert 1439) a császári trónra, sikerül úrrá lennie belsö konfliktusokon, tartományok önállósága egyre nagyobb, családi vagyon gyarapítása: Burgundia megszerzése házasság révén), unokája, Fülöp megszerzi a spanyol trónt szintén házasság révén (1497).

Itália

  • Városállamok kialakulása Északon (kommuna), köztársasági államforma illetve családok uralma egy-egy városban (Visconti: Milánó, Firenze: Medici› Cosimo és Lorenzo müvészetpártolásáról és kiterjedt pénzügyi, diplomáciai kapcsolataikról híresek).
  • Városokban vagyoni (1378. Ciompi = gyapjúkártoló munkások felkelése) és származás miatti ellentétek.
  • Cola di Rienzo mozgalma az egyetemes szent Itáliáért kudarcba fullad.
  • Dél-Itália Anjouk kezén (1282-töl Szicília kiválásával csak a Nápolyi Királyság).

Anglia

  • Hódító Vilmos (1066-87) új társadalmi formákat alakít ki az országban: egész terület meghódítása, birtokokat normann nemesek között osztja fel, hübéri rendszer bevezetése csúcsán a királlyal (kötelezö eskü), jó viszony a pápával, ám szuverén módon dönt, jó viszony a pápával, ám szuverén módon dönt egyházi kérdésekben, városi szabadság biztosítása, jobbágyi szolgáltatás rögzítése (Domesday Book).
  • Henrik (1100-1135): államszervezés újabb állomásai: jogbiztonság ellenörzése, pénzügyek szabályozása (állami adószedés vikingektöl), uralkodói kincstár létrehozása, grófságok (shire) kialakítása, invesztitúra jogszokás kialakítása, német orientációjú külpolitika.
  • Henrik (1154-89, Plantagenet-család, nöági örökösödéssel jut a trónra) angol nemzeti öntudat és egység megalapozója házassága révén (Aquitániai Eleonóra) hatalmas részt birtokolt Franciaországból, ám Normandia révén hübérese volt II. Fülöp Ágost francia királynak, fejlett bírói rendszer bevezetése (megtörtént esetekre hivatkozó közjogi döntési rendszer, szabályos tárgyalás bevezetése), Thomas Becket kancellárt canterbury érsekké nevezi ki, ám egyházi kérdésekben nézeteltérés támad közöttük, Becketet meggyilkoltatja, amely óriási nemzetközi botrányt eredményez.
  • Utódai: Oroszlánszívü Richárd (1189-1199) a lovagkirály és I. János (1199-1216).
  • A francia király visszaszerzi az angol kézen levö birtokait, ellentét a pápával, végül elfogadja a pápa hübéri jogát Anglia felett, ezért belsö ellenállás János király ellen: Magna Charta kiadása (1215) az eredménye (adózást szabályozó rendelkezések, kereskedelem, hajózás felszabadítása, szabad ember elítéléséhez tárgyalásra, fogságba vetésére bírói ítéletre van szükség, ellenállási cikkely, uralkodói tanács kijelölése).
  • Henrik (1216-72): angol parlament intézményének létrejötte, mozgalom vezetöje: Simon de Montfort, Oxfordi Intézkedések kiadása (kormányzás kérdéseit egy választott testülettel kell megvitatni, grófságok és városok küldötteiböl egy királyi intézkedéseket ellenörzö bizottság létrehozása), 1265-ben csatában is diadalmaskodnak a felkelö nemesek, ettöl kezdve rendszeres lesz a parlament összehívása.
  • 1295. kialakul a parlament müködésének végsö formája: föpapok és föurak névre szóló meghívóval (késöbb belölük lesz a Lordok Háza, városok és grófságok követei kollektív meghívóval (belölük lesz az alsó ház).
  • 1290. zsidók kiüzése Angliából.
  • Edward (1272-1307) Wales megszerezése.

  • Richárd (1377-99) belsö gazdasági problémákkal küzd (bérlöi viszony kialakulása, pestisjárvány felére csökkenti a lakosságot 1348-ban), következménye a wyclifi és John Balli tanok terjedése és a Watt Tylerl vezette felkelés 1381-ben.
  • Célját eléri a felkelés a bukás ellenére is: személyi függés megszünése, széles középréteg kialakulása.
  • Rózsák háborúja (1455-85) York (fehér rózsa) és Lancester (vörös rózsa) ház harca trónért.
  • Angol gazdaság hanyatlása a 100 éves háborúban (VI. Henrik lemondatása, ettöl kezdve harc a koronáért).
  • VII. Tudor Henrik kerül ki gyöztesen a rózsák háborújából (angol nemességet megtizedeli a háború).


Franciaország

  • Három nagy régióra tagolódik: Normandia (ÉNY) fejlett hübéri állam, névlegesen a francia király hübérese, déli területek (egykori római kultúra hatása, függetlenség), Ile de France (középsö terület) a koronabirtok.
  • Tartományúri magánhatalom jellemzö az országra.
  • A keresztesháborúkban való aktív részvétel miatt elkerülik az invesztitúra küzdelmeket, egyház segíti a királyt az ország egységének megszervezésében (hivatalrendszer kialakítása, Suger apát).
  • II. Fülöp Ágost (1180-1223) országegység megteremtése: I. János angol királytól, mint hübéresétöl jogi úton és fegyverrel is (bovines-i csata 1214) megszerzi az északi területeket, a pápa által támogatott eretnekek elleni keresztesháborúban pedig a déli területeket csatolja saját birtokához.
  • IX: (Szent) Lajos (1226-70): zsoldoshadsereg szervezése, szokásjog írásba foglalása, bíráskodási rendszer kiépítése, laikus hivatalnokok alkalmazása, aranypénz kibocsátása, Párizs mint föváros kiemelkedése, angoloktól végleg megszerzi Anjout és Normandiát, a pápaság és Itália irányítása is kezébe kerül, két kereszteshadjárat vezetése.
  • IV. (Szép) Fülöp (1285-1314) minden más hatalomtól független uralkodónak tekintette magát, elsö rendi gyülések tartása (alkalmi, csak fontos kérdésekben dönt), meghívottak: föpapok, bárók, városok és nemesek képviselöi nem választással, hanem meghívásos alapon 1302-ben tartott gyülés a legjelentösebb (pápával vívott küzdelem).
  • A rendi gyülések a 14. sz-ban egyre gyakoribbak lesznek és a pénzszüke miatt egyre engedékenyebb a királyi udvar (3 rend alakul ki: nemesség, papság, polgárság, külön üléseznek).
  • IV. Károly halálával kihal a Capeting-dinasztia (utód: III. Edward angol király nöágon követeli a trónt, VI. Valois Fülöp a száli törvények szerint oldalágként követeli a trónt, nem ismeri el a nöági örökösödést) az, ezt követö trónharc a közvetlen kiváltó oka:
    a 100 éves háborúnak (1337-1453).

o                Aquitánia helyzete is angol-francia ellentétet szül.



o                Flandria megszerzése a franciák célja (textilipar, angol gyapjút használ).

o                Európa elsö internacionális háborúja, szövetségesek bevonásával.

o                Angol csapatok új harcmodora: gyalogos íjászok.

o                Kezdetben angol gyözelmek: (1340. Sluis, 1346. Crecy, 1347. Calais, 1356. Poitires) 1306. Brétigny-ben békét kötnek, amely a hübéri viszony megszakadását mondja ki a két fél között.

o                1357-58 Etienne Marcel vezette parasztfelkelés (Jacquerie) kitörése a borzalmas állapotok és a szegénység miatt.

o                V. Károly (1364-80) francia király új taktikát vezet be a zsoldoshaddal, 1372-75. francia gyözelmek.

o                Merész Fülöp (1363-1404) függetleníti a burgundi hercegséget (házassággal megszerzi Flandriát), ez ellentétet szül a királyi családban és szétzilálja az államot.

o                V. Henrik angol király (1413-22) felújítja a harcokat Franciaországgal (azincourt-i gyözelem), elveszi a francia király lányát és bevonul Párizsba.

o                Burgund politikája megfordul és felmondja az angol pártfogást (teljes szuverenitást kap Franciaországtól).

o                Jeanne d' Arc fellépése (1429. Orleans felmentése) VII. Károly királlyá koronázása VI. Henrik ellenében, francia egység megteremtése, új zsoldoshadsereg megszervezése, taille royal (egységes fejadó) bevezetése angolok kiüzés (Calais marad csak angol kézen 1558-ig).
XI. Lajos (1461-83) ország egyesítése (kivéve Burgundia, amely Habsburg kézre került és ezzel meghatározza az eljövendö idök fö konfliktusát), gazdasági fellendülés, paraszti bérlöi viszony kialakulása, földesúri közigazgatás helyett központi királyi irányítás, kulturális fellendülés (pl. Loire melletti kastélyok).

Spanyolország

  • Kis királyságok harca a mórokkal (13. sz. végére már csak Granada marad arab kézen).
  • 3 nagyobb állam lakul ki: Aragónia, Kasztília, Portugália.
  • Korán megerösödik a rendiség a reconquista harcban: grandok (fönemesség), lovagság (középnemes), városok, rendi gyülés (cortes) királyi tanácsból bövül ki.
  • Portugália Tengerész Henrik (1394-1460) uralkodása idején virágzik fel, tudományos munkásságának köszönhetö Afrika partjainak feltérképezése és új hajózási útvonalak felfedezése, kereskedelmi lerakatok kiépítése Afrika partján.
  • 1479. Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságával létrejön Spanyolország.
  • 1481. inkvizíció felújítása (Torquemada leghírhedtebb inkvizítor).
  • 1492. Granada visszafoglalása, zsidók és moriszkók kiüzése.


Kelet- és Közép-Európa, Bizánc

Lengyelország

  • Vitéz Boleszláv (991-1025) Piaszt-dinasztia uralkodója, területszerzés (Cseh- és Morvaország, Kijev), gnieznoi érsekség megszervezése, halála után tartományokra esik a birodalom.
  • Boleszláv koronát kap 1076-ban VII. Gergelytöl.
  • III. Boleszláv szeniorátus elve alapján felosztja az országot: Kis-Lengyelország (Krakkó környéke) és a föfejedelmi cím megtartása, Mazóvia, Szilézia, Nagy-Lengyelország (Poznan vidéke) a hercegeké.
  • 13. sz. gazdasági fellendülés (Sziléziában német telepesek számos várost alapítanak).
  • 1226. német lovagrend behívása, amely a kezdeti sikeres együttmüködés után önálló állammá növi ki magát, és évszázadokra elzárja a tengeri kijáratot.
  • 1241. mongol támadás pusztít (Arany Horda állandóan veszélyezteti keleti határait).
  • Lokietek László (1306-33) királysága idején egyesíti a hercegségeket.
  • Veszélyes külpolitikai helyzet miatt perszonáluniós törekvések (lengyel- magyar, lengyel-litván).
  • III. Kázmér (1333-1370) megegyezik Csehországgal Sziléziáról (visegrádi királytalálkozó 1335), királyi földek visszavétele (köznemesi rendre támaszkodva), regálé jövedelmek megemelése, központi kormányzati szerv létrehozása (királyi bíróság, kancellária), banderiális hadsereg létrehozása.
  • Nagy Lajos magyar király kerül a lengyel trónra (1370-1382), kassai rendeletben (1374) szabályozzák a király és nemesség viszonyát (adókivetés csak parlamenti engedéllyel, csak lengyel tisztségviselök lehetnek, katonáskodás csak ország elleni támadás esetén).
  • II. Jagelló Ulászló kerül a trónra (lengyel-litván perszonálunió, vallási probléma, német lovagrend legyözése (1410, Grünwald).
  • Erösödö rendiség (szejm = rendi országgyülés kialakulása, szenátus = felsöház).
  • IV. Kázmér fiának Ulászlónak megszerzi a cseh trónt (1471) majd a magyar trónt (1490), lengyel koronát testvére, I. János Albert örökölte.


Csehország

  • 9. sz-tól (Premysel-dinasztia) Német-római Császárság rész, egyházilag is töle függ.
  • A városokat német telepesek hozzák létre.
  • Morvaország megszerzése.
  • II. Ottokár: Stájerország és Ausztria elfoglalása, háború magyar területek ellen, nem sikerül császárrá választatnia magát, a császárrá lett Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei (drünkruti) csatában magyar segítséggel megveri Ottokárt és megszerzi Ausztriát.
  • III. Vencellel 1036-ban kihal a dinasztia és nöágon Luxemburgi János szerzi meg a koronát.
  • Táboriták fegyveresen fordulnak szembe a keresztesekkel Zizka vezetésével (szekérvárak).
  • 1434. lippányi csatában husziták vereséget szenvednek, megegyezés Zsigmond királlyal.
  • 1452-ben a kelyhes Podjebrád Györgyöt cseh kormányzóvá, 1458-ban királlyá választják.
  • 1467-ben a táborita szárnyból megalakul a cseh testvérek rendje.

Orosz területek

  • Kijevi Rusz a legjelentösebb: Bölcs Jaroszláv (1019-54), kiterjeszti a határokat, legyözi besenyöket, Bizánc ellenes hadjárata nem sikeres, dinasztikus politika Európával, törvénykönyv kiadása, kereskedelem biztosítása (kapcsolat Hanzával), ortodoxia és kulturális központ megteremtése.
  • Legjelentösebb fejedelemségek: Halics, Volhínia, Kijev, Szmolenszk, Novgorod, Vlagyimir-Szuzdal.
  • Szlávok és varégok összeolvadása.
  • Állandó támadások (kun, magyar, német lovagrend: Alexander 1242-ben a Csúd-tó jegén megveri a német seregeket).
  • 1223. elsö mongol támadás, majd 1240-ben a mongolok elfoglalták Kijevet és Novgorod kivételével, hódoltatják az orosz fejedelemségeket (Arany Horda mongol állam létrehozása), mongolok adóztatják az orosz területeket, és a kán nevezi ki a fejedelmeket (kb. 200 éves mongol uralom).
  • Mongol uralom megerösíti a keleti társadalmi jegyeket, az orosz civilizáció eszméjét a szabadon müködö orthodoxia jelentette, amely egyre zártabbá vált.
  • 14. századtól Luxemburgi-család viseli a koronát, gazdasági, kulturális fellendülés, Prága kiépülése, egyetemalapítás (részletesebben lásd. a Császárság történeténél).
  • Gazdálkodás eltér a nyugati mintától (csak a 15. sz-ban jelent meg a pénzgazdálkodás és az árutermelés).
  • Részfejedelemségi rendszer (a legerösebbek elnyerhetik a tatároktól a nagyfejedelmi címet: Vlagyimir, Tver, Szuzdal, Moszkva).
  • Moszkva kiemelkedése: Ivan Danilovics nagyfejedelem (1325-41) már egy összegben adózik a tatároknak, és maga szedi be az adót, Vlagyimir megszerzése, kijevi metropolita 1328-ban Moszkvába teszi át székhelyét.
  • Dimitrij Ivanovics nagyfejedelem (1359-89) kulikovónál 1380-ban elöször megveri a tatárokat.
  • Részfejedelemségek egyesítése a 15. sz. folyamán Moszkva központtal.
  • A török veszély miatt 439-ben bizánci kezdeményezésre létrejött a nyugati és keleti egyház elszakadásának felszámolása, Moszkva ezt nem ismerte el, orosz püspökök bizánci megerösítés nélkül választanak új metropolitát (független orosz egyház létrejötte).
  • III. Iván (1462-1505): egyesítés befejezése és egységes állam megszervezése: Zoé bizánci hercegnö feleségül vételével a bizánci (és az antik Róma, 3. Róma elmélet) állameszmének örökösévé lett, bizánci külsöségek és küldetéstudat átvétele, pomescsikok alkotta hadsereg, prikázok (cári kerületek) kialakítása, írásos ügyvitel, 1497. szabad költözködés szabályozása a nagy elvándorlás miatt (évente egyszer, minden adósság kifizetése után).
  • Nem alakul ki a rendiség, ezért lehetöség van erös központi hatalom létrehozására.



Bizánc

  • Makedón-dinasztia (867-1056) a császári hatalom csúcspontja.
  • 071. mazinkerti csatában a szeldzsuk török megszerzi Bizánctól az anatóliai területeket.
  • ormannok megjelenése a Balkánon, besenyö támadás aláássa a birodalom nagyságát.
  • Komnénosz-dinasztia (1081-1185) idején velencei segítséggel és kereskedelmi kedvezményekkel sikerül idölegesen visszaállítani a birodalom hatalmát, I. Mánuel (1143-80) magyarországi és balkáni területeket hódít meg, (udvara szellemi, diplomáciai központ).
  • Halála után anarchia Bizáncban: területek szakadnak el (Szerbia, Bulgária), normann támadás, 4. keresztes háborúban kirabolják Bizáncot, Latin Császárság létrehozása (1204-61).
  • Palaiologosz Mihály visszaszerzi hatalmát genovai segítséggel, ám a birodalom hanyatlása tovább folytatódik az oszmán-török megszállásig.

Szerbia

  • Nemanja István (1151-96) megszünteti a névleges függést Bizánctól, pápai áldással létrehozza a Szerb Királyságot.
  • Szent Száva megalapítja szerb orthodox egyházat.
  • Dusán István (1331-55) bolgárok és bizánciak legyözése, cárrá koronázzák (1346).
  • 1389-ben Rigómezönél súlyos vereséget szenvedtek a töröktöl (török vazallus állam lesz), Brankovics dinasztia nem tudja megakadályozni a végleges török bekebelezést (1459).

Románia

  • Havasalföldön 13-14. sz. fordulóján szervezödik egységes állam Basarab vezetésével (Károly Róbert sikertelenül próbálkozik a magyar függés visszaállításával), 1418-tól török vazallusállam.
  • Moldvában 14. sz. elején Bogdán vajda szervezett önálló államot, Jagelló Ulászlónak hüségesküt tesz, 1456-tól török vazallus állam.

Bulgária

  • 1185-ban létrejön a 2. Bolgár Birodalom.
  • 1242. mongol támadás éri (majd 50 éves mongol uralom), utána állandó viszály a szerbekkel.
  • Egyes területeken magyar fennhatóság a 14. sz. végétöl.
  • 1371- töl rendszeres török támadások (1393 trinovo a föváros eleste), Zsigmond német-római császár, magyar király veresége a keresztes hadak élén Nikápolynál (1396) után török tartománnyá lesz.


Európán kívül

Arab világ

Államszervezet: szakosodott állami bürokrácia; fejlett adórendszer (földadó, fejadó a nem moszlimoktól és szociális adó a moszlimoktól, forgalmi adó, vámilleték); minden vallás a maga törvénye szerint bíráskodhatott.
Kultúra: 10. sz. aranykor, fejlett iskolarendszer, köz- és magánkönyvtárak létrehozása (átmentik az antik világ görög, kínai, szanszkrit örökségét); Andalúzia és Bagdad (perzsa irodalom felvirágzása: Firdaiszi Királyok könyve) a két fö kulturális központ, az arab filozófiára Arisztotelész van nagy hatással (Ibn Szína = Avicenna, orvosi kézikönyvéröl is híres), Európába az arabok közvetítik az indiai számjegyeket, bevezetik a zérus fogalmát (algebra szavunk Al-Hvárizmi egy müvéböl való), az alkímia tudománya is virágzott.
Gazdaság: városi civilizáció virágzása, árutözsdén fogadták a karavánok áruit, a bazár a kereskedök és iparosok birodalma, falu és város nem fonódik össze gazdaságilag (falu önellátó iparcikkekböl), vízhiány miatt meghatározó a nomád állattartás (teve, juh, ló, kecske).



Arabok Politikatörténet

  • Abbászidák bukása (Bagdad) 13. sz-ban., amelynek oka: túl hatalmas területü birodalom, eltérö fejlettségü tartományok, vallási ellentétek az iszlámon belül, háremharcok az utódlásért, mértéktelen adóztatás, nomád törzsek betörései.
  • Omajjádok Cordoba központtal új kalifátust hoznak létre (mór kultúra virágzása: cordobai nagy mecset, sevillai Alcazar, granadai Alhambra felépítése), arab "felvilágosodás" a tudományok területén (Averroes Arisztotelész közvetítése Nyugat-Európának, Majmonidész zsidó orvos-filozófus).
  • Reconquista mozgalom egyszerre feudális terjeszkedö és telepesmozgalom, fö mozgatói a kis- és középnemesek (hidalgo), kalifátus hatalmi harcai kedveznek e mozgalomnak, elsö siker Toledo visszafoglalása (1085), majd a 13. sz. során a többi város is spanyol kézre került, agranadai állam 1492-ig tud fennmaradni.
  • Fátimida dinasztia 11. sz-ban Egyiptomot uralja, majd egész Észak-Afrikát, síita vallás elterjedése, a kurd Szaladdin vet véget uralmuknak 1171-ban, keresztesek kiüzése és szunnitizmus elterjesztése a cél, halála után a mamelukok uralkodnak (szultáni testörség) uralkodnak Egyuptomban 1517-ig.
  • Szeldzsuk-török birodalom fénykora a 11. sz. egyesítik a bagdadi kalifátus egykori területét, uralmuknak a mongol támadás vet véget (1258-ban Bagdadot is lerombolják).
  • Szeldzsuk törökök a tatár veszély megfékezésére másik török törzset telepítenek be Anatóliába, szeldzsukok uralmának hanyatlása után megindul felemelkedése Oszmán (1281-1326) vezetésével, olyan katonaállam szervezödik, amely csak az állandó zsákmányszerzéssel képes fenntartani önmagát.
  • A korábbi fejlett mezögazdasági területek támogatása.
  • Meggyengül Bizánc és trónviszályokba keveredett Balkán (Rumélia a török elnevezése) óterep a hódításra: 1354. Gallipoli-félsziget megszállása, I. Murád (1360-89) elfoglalja Drinápolyt, és ide helyezi át székhelyét, Nis, Szofia, Szaloniki elfoglalása.
  • Államszervezet kiépítése (I. Murád): ruméliai és anatóliai területeken beglerbégséget szervezett, államigazgatás irányítója a vezír (pasa címmel), kancelláriája a Fényes Porta, világi törvények megalkotása, balkáni feudális modell mintájára kialakul a hübéres lovaskatonák (szpáhi) csoportja, akik úgynevezett timár birtokot kapnak a szolgálatért (nem örökíthetö), a magasabb rangú katona úgynevezett ziámetet kap szolgálatáért, nagy területen feküdtek a szultáni hász és az egyházi, vakuf birtokok is.
  • A nehézlovas szpáhik mellet, a legjelentösebb haderöt a janicsárok alkották (gyermek hadifoglyokból nevelt gyalogos katonaság, laktanyában élnek, zsoldot és kiváltságokat kapnak), irreugális könnyülovasság egészítette ki a hadsereget, amely csak a zsákmányból részesült.
    - I. Bajezid (1389-1402) megerösíti európai pozícióit, keleten megütközik Timur Lenk (Arany Horda) tatár csapataival és vereséget szenved.
    - I. Bajezid utáni oszmán válságkorszakot Európa nem használta ki a török terjeszkedés visszaverésére.
    - I. Mehmed újraszervezi az államot és II. Murád (1421-51) tovább terjeszkedik a Balkánon.
    - II. (Hódító ) Mehmed (1451-1481) Bizánc elfoglalása, Drinápolyból ide helyezi át székhelyét és Isztambulnak nevezte el (megkezdödik török stílusú átépítése), Balkánon megszilárdítja helyzetét (albánok Szkander bég halála után áttérnek a muzulmán hitre, Görögország nagy része uralma alá kerül, Krími Tatár Kánság megszerzése, csak Magyarország képes még az ellenállásra).
  • II. Mehmed államszervezö tevékenysége: államosította a magántulajdonban lévö földeket és ezzel megnövelte a kiosztható szpáhi birtok nagyságát, törvénykönyv kibocsátása, írásbeli ügyintézés bevezetése, bizánci szokásrend átvétele.

Mongolok Mongol birodalom

  • Minden eddiginél gyorsabban épült ki világbirodalmuk.
  • Területek etnikai térképét változtatták meg, és a fö világvallások erejét és elterjedését is átrendezték:
  • A sámánista mongolokra a vallási türelem volt jellemzö, majd idövel felvették a meghódítottak vallását.
  • Gyözelmük a felfejlesztett nomád harcmodorra és az ellenség felkészületlenségére vezethetö vissza.
  • 11-12. sz. nomád feudalizmus kialakulása, törzsszövetség létrehozása élén a kánnal.
  • Legnagyobb hiány a harcos, ezért katonáskodásra kényszerítik a meghódított törzsek férfiait.
  • 1206. Mongoltörzsszövetség egyesítése Temüdzsin felveszi a Dzsingisz ('világhódító') nevet, új katonai közigazgatási egységek kialakítása (élén érdem szerinti vezetö).
  • Dzsingisz hódításai: Észak-Kína (1210-es évek), átveszi haditechnikát (várostrom), Közép-Ázsia, orosz fejedelemségek.
  • A támadásokat szervezett pusztítás és népirtás követte, utána csak egy kis mongol helyörség maradt a meghódított területen.
  • Ögödej nagykán (1229-41) hódításai: Csin állam meghódítása (Kína).
  • Batu (apja Dzsocsi örököseként az Irtistöl nyugatra esö területek ura) hódításai: Moszkva és Vlagyimir, Kijev elfoglalása, betörés Lengyelországba és Sziléziába valamint Magyarországra; a nagykán halála miatt visszavonulás, 10 éves trónharc után Möngke lett a nagykán, de a belviszályok elvették az eröt a továbbii közép-európai hódításoktól; Batu szervezi meg az Arany Hordát a kelet-európai mongol államot (oroszok gyözik majd le 15. sz-ban).
  • Möngke nagykán (1251-59) hódításai: testvére Hülegü Közel-Kelet leigázása egészen Egyiptomig (oszmán elörenyomulás szorítja vissza), Kubiláj kán Kínát, Tibetet és Indokínát hódítja meg, felveszi a kínai császári címet (1271), 1351. Vörösturbánosok felkelése a mongol uralom ellen (kínai bürokrácia elégedetlen a mongol uralommal), 1368-ban döntik majd meg a mongol uralmat.
  • Möngke halála után részekre esik a birodalom, utolsó hódító Timur Lenk (Arany Horda) 14. sz. vége.


Érdekességek

  • Oroszlánszívü Richárd kalandos sorsáról. A herceg a 3. keresztes háború legeredményesebb hadvezére volt (Ciprus és Fönicia egy részének visszavétele), valamint keresztes államot is szervezett a Szentföldön. Hazatéröben évekig raboskodott Ausztriai Lipót fogságában, mivel súlyos viszályba bonyolódott vele még a keresztes háborúban. Richárd szerencsétlenségére hajója az Adrián hajótörést szenvedett és szárazföldön kellett Anglia felé tartania, és álruhája ellenére Bécs mellett elfogták és börtönbe zárták. Majd VI. Henrik börtönében raboskodott, aki a nevezetes foglyot magának szerezte meg. II. Fülöp Ágost is szeretette volna megszerezni a foglyot, késleltette is a váltságdíj összeszedését. Angol alattvalói 5000 font váltságdíjat fizettek érte. A korabeli angol állapotokról tanúskodik Robin Hood legendája, amely szerint a királyt, mint az igazság megtestesítöjét várták haza. A történeti források szerint Richárd közel 10 éves országlásából mindössze 4 hónapot tartózkodott Angliában.
  • Thomas Becket haláláról szól a 20. sz. elejének legjelentösebb angol költöjének T. S. Eliotnak Gyilkosság a katedrálisban címü drámája.
  • Alexander Nyevszkij 1242-ben a Csúd-tó jegén vívott csatáját az expresszionista filmmüvészet nagymestere Eizenstein jelenítette meg mára már klasszikussá vált filmjében a Jégmezök lovagjában.
  • Az Abbászida-dinasztia szétesésekor jött létre Maghreb kalifátus, amelynek fövárosa Fez lett. Itt 859-ban alapítottak egyetemet (a mecsetben), amelyen egy keresztény pap Gerbert is tanult, kiböl késöbb II. Szilveszter néven pápa (999-1003) lett. Ő volt egyike azoknak, akik az arab számok elterjesztéséért kiálltak Európában.
  • A Magyarországot elözönlö Batu seregében csak pár százra tehetö a mongolok száma, a katonák nagy része kipcsak volt. A tatárjárás szó az egyik legismertebb törzs nevéböl származik.
  • Az oszmán birodalomban I. Bajezid uralkodása óta szokás volt a szultán trónrálépésekor az öccsök megölése. II. Mehmed vallásilag is alátámasztott szokássá tette ezt a "módszert". Amely szerinte az államérdeket szolgálta azzal, hogy megakadályozta a trónutódlás körüli viszályokat. A török történetírás szerint 1595-ben volt az utolsó ilyen vérengzés.
  • Indiát máig megosztja a vallási konfliktus a hinduk és muzulmánok között. Az iszlám hit a 13. sz. elején került be Indiába. 1206-ban alakult meg a Delhi szultanátus Ktub-ad-Ajbek vezetésével. Ettöl kezdve nevezik Észak-Indiát Hindusztánnak. A 13. sz végén Alá-ud-dín szervezte újjá a Szultanátust és meghódította a Dekkán-fensíkot. 1389-ben a betörö Timur Lenk leromboltatta delhit és a lakosság egy részét elhurcolta. Az iszlám szunnita ága terjedt el Indiában, amely föleg a kaszton kívüliek számára volt vonzó, valamint azok között hódított, akik meg akartak szabadulni az üldözésektöl, fejadótól. Keveredik a két vallás és kultúra. Leginkább az iszlám misztikus ága a szufizmus hódít a hinduk között.

Találat: 1729