kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Előzmények:
Se III. Károlynak (1711-1740), se I. Józsefnek, se I. Lipótnak nincs fiú örökö 646f58g se. Ezért törvény a Habsburg-ház nőágának örökösödési jogáról. Ez volt a Pragmatica Sanctio (1722-23-mas országgyűlés).
III. Károly törekszik, hogy elfogadtassa a nőági örökösödést az európai hatalmakkal. Amikor meghal, mégis azonnal kitör a háború (1740-48) (II. Frigyes lerohanja hadüzenet nélkül Sziléziát, a franciák és a spanyolok a Habsburg-birtokok felosztását tervezi, a bajorok maguknak akarják a trónt). Mária Terézia számos szerződést, de üres kincstárat örököl.
Királynő balról be
Mária Terézia (1740-1480) Pozsonyban segítséget kér. A birodalom léte Magyarországtól függ.
A rendek azonnal 35 000 főnyi haderőt állítanak ki, de előbb alaptörvénnyé emelik a nemesi föld adómentességét.
Gazdaságpolitika
Az állam a merkantilista (?) tanok jegyében igyekszik serkenteni az ipar és a kereskedelem fejlődését.
A magyar ipar kezdetleges állapotban van, különösen rászorulna az állam támogatására, de ez csak az örökös tartományok (?) javára érvényesül. Kezdetben tervek az ipar és a kereskedelem fejlesztésére, de inkább a rendek maradnak adómentesek
Vámrendelet (1754): kettős vámhatár. Célja, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, viszont ne legyen versenytársa a cseh és osztrák manufaktúráknak.
o A külső vámhatár kizárja a Birodalomból a külföldi iparcikkeket.
o A belső vámhatár elválasztja Magyarországot és az örökös tartományokat. Ez súlyos torzulásokat okoz a magyar gazdaságban (miket?! kétszer írja a könyv de egyszer se fejti ki -.-)
A jobbágyok helyzete
A század első felében a Habsburg-kormányzat nehezedik a jobbágyokra:
o hadiadó (15-30 Ft, ahol 60-80 Ft egy jobb paci)
o háziadó, mely a nemesi megye költségeit fedezi.
o A beszállásolt katonákat etetni (porció), a továbbvonulókat szállítani (forspont) kell.
o A parasztok fiait viszik katonának, ha kell, erőszakkal.
A földesúri terhek:
o Kilenced a föld minden terméséből és az állatokból is
o Ajándékok
o Kocsmáltatás (italmérés) az év jelentős részében, a húseladás teljesen a földesúr joga
o Robot (földesúri majorságban végzett ingyenmunka)
Ezenkívül:
o egyre kevésbé létesítenek új telkeket
o a puszta földeket a majorságokhoz csatolták.
o A jobbágyfiúk kezén apjuk telke fél- vagy negyedrészére tört szét
o Szaporodik a nincstelen zsellérek száma
o A parasztságnak nagyon vékony rétege gazdagodik
Az úrbérrendezés
1765-66-ban a Dunántúlon jobbágymozgalom indul. Megtagadják a robotot, visszafoglalták a tőlük jogtalanul elvett földeket, felgyújtogatták a majorsági épületeket (felröppent a vörös kakas).
Mária Terézia el akarja fogadtatni az országgyűléssel is a jobbágy-földesúri viszony rendezését, de a rendek hevesen tiltakoznak, mondván, hogy az kettejükre tartozik.
1767-ben az uralkodó a szabályozást rendeletként kiadatja és biztosaival végrehajtatja. Ennek jelentősége, hogy törvényes helyzetet teremt földesúr és jobbágy között. A Dunántúlon azonnali könnyebséget hoz.
o Az urbárium (az egyházi tized és az állami adók mellett) fenntartotta a kilencedet, a pénztartozást pedig 1 forintban határozza meg (jobbágyoknak, zselléreknek ugyanúgy)
o Heti egy nap igás vagy két nap kézi robot
o A kisebb földesúri jogok meghagyva
Ratio Educationis
6-12 éves kora közt mindenki járjon iskolába
A nevelés célja az ember, ezért:
o Testileg egészséges és erős legyen
o Sokoldalú képzést kapjon, erkölcsi neveléssel
o Haszonelvűség nevelése (utilitarizmus - angliai eszme)
Iskolatípusok: humán-, reálbeállítottságú ill. gyakorlati iskola
Tárgyak: latin, hittan, matek, természetrajz (ez új), történelem (csak magyar), földrajz, görög
Nyelvekre nagy hangsúly, de főleg a latin-görög-német nyelvre
Megvalósítása:
Megszünteti M. T. a jezsuita rendet, ebből finanszírozzák a Ratio Educationist
Problémák lépnek fel:
o Nehéz az egységesítés
o Az iskolák száma kevés, és a tanítóké is
o A parasztok gyerekei nem mindig mentek iskolába mert dolgoztak inkább
o A német nyelv erőltetése ellenérzést szül
Találat: 1590