kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Erdély a fejedelemség korában
1541 előtt Erdély a Magyar Királyság
keleti tartománya volt, amelyet a király ál-
tal kinevezett erdélyi vajdák kormányoz 717f55h tak.
Ha a király erélytelen volt, eléfordult, hogy
a vajdák megpróbáltak önállósodni. 1526-
ban is az akkori erdélyi vajda, Szapolyai János vonakodik a királyi táborba vonulni seregével, ezzel közvetve elősegítve a mo-
hácsi tragédiát. (1526. augusztus 29-én Mohácsnál a magyar hadsereg döntő vere-
séget szenvedett az országra támadó törö-
köktől.)
Rövidesen megválasztják Szapolyai
Jánost (a volt erdélyi vajdát) magyar ki-
rálynak (1526 - 1540), majd még egy ki-
rályt választanak: Habsburg Ferdinándot ).
Ezzel a magyar állam ket-
tőbe oszlik, majd 1541-ben, miután a tö-
rök elfoglalja Budát, háromba szakad az
ország:
1. Az ország középső része Budával
együtt a török uralom alatti hódoltsági te-
rület lesz. A török hódoltság másfél év-
századig tart, s a török által megszállt te-
rületfokozatosan gyarapodott az újabb
foglalások révén.
2. A Felvídék és a Dunántúl (az ország
északi és nyugati része) megmaradt a
Királyi Magyarországnak, ahol a Habs-
burgok uralkodnak.
3. A maradék: a Tiszántúl és Erdély
önállósodik, ebből alakul ki az Erdélyi
Fejedelemség, a töröknek adót fizető
állam.
A két idegen hatalom - a német és a
török - egymás között felosztja a magyar
államot, amelynek örököse másfél évszá-
zadra Erdély, az Erdélyi Fejedelemség.
Itt, Erdélyben 1541-től Szapolyai özve-
gye (Izabella királyné) uralkosik kiskorú
fia, a későbbi János Zsigmond nevében.
A tényleges hatalmat György barát
(Fráter György; Martinuzzi) gyakorolja,
aki kormányzói címet visel. Ő szervezi
meg az Erdélyi Fejedelemség önálló intéz-
ményeit, ő csatolja a fejedelemséghez a
temesi részeket és a Tiszántúlt.
Pár évre a Habsburgok megkaparintják
Erdélyt, de 1556-ban Izabella és János
Zsigmond visszatér Erdélybe. Másfél év-
tizedig uralkodik ezután János Zsigmond
a török és a német között egyensúlyozva,
majd halála után az erdé- lyiek élnek a
szultántól kapott szabad fejedelemvá-
lasztás jogával, megválasztják Báthory
Istvánt fejedelmüknek (1571-75). Őt ké-
sőbb a lengyelek királyuknak választják,
ezért a Báthory család több tagja váltja
egymást a kormányzásban-uralkodásban (Zsigmond, András, s az utolsó a
Báthory-ak közül Gábor). A Báthoryak
közé ékelődik a Mihály vajda (Vitéz
Mihály), Basta és Bocskai kora.
Bethlen Gábor és Rákóczi György feje-
delemsége elhozza "Erdély aranykorát",
hogy aztán Apafi Mihály uralkodásának
végén a Habsburgok megszerezzék, s bi-
rodalmukhoz csatolják Erdélyt is, miután
előzőleg a török uralom alól felszabadított
Magyarországot is bekebelezték. A kuru-
cok "nagyságos fejedelme", II. Rákoczi
Ferenc korában egy rövid időre sikerült
megrendíteni az osztrák uralmat Magyar-
országon és Erdélyben, de a kuruc mozga-
lom bukása után (1711), hosszú időre a
császáriak birtoklását semmi sem tudja
megingatni.
Erdély a fejedelemség korában a törö-
köknek adót fizető, de azért jelentős ön-
állósággal rendelkező állam volt.
Az állam feje az országgyűlés által meg-
választott és a szultán által is megerősített
fejedelem. Ő volt a hadsereg és a kü-
lügyek irányítója,
valamint az állam
gyonánakpénzének a kezelője is. A feje-
delem az igazságszolgáltatás feje is, s õ
hívta össze az országgyûlést. Munkájában
segítette a fejedelmi tanács és a kancellá-
ria. A fejedelemség fõvárosa, a legtöbb
fejedelem székhelye Gyulafehérvár volt.
Jelentõs szerepe volt az országgyûlésnek
(latinos néven diéta), amelyben a három
erdélyi nemzet (magyar, székely és szász)
súlyának megfelelõen vett részt.
A két császár, a német (azaz
Habsburg), valamint a török szultán ha-
talmas birodalmai közé ékelõdött Erdélyi Fejedelemség másfél századon át állott
fenn nemzeti (magyar) fejedelmei böl-
csességének, vitézségének és diplomáci-
ai adottságainak köszönhetõen. A több-
nyelvû és többvallású Erdélyben kialakult
egy olyan hatalmi egyensúly és együttmû-
ködési rendszer a három rendi nemzet és
négy elfogadott vallás (magyar - székely
- szász, illetve a református - lutheránus -
unitárius - katolikus) között, amely egye-
dülálló volt a vallási és etnikai ellentétek-
tõl szenvedõ Európában.
Találat: 2664