kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A muszlimok kisebbségben - iszlám
A nyugatiak hátán már a muszlim fundamentalizmus gondolatától is végigfut a hideg, bár más vallások fundamentalistái nem okoznak ekkora riadalmat. Ez a fajta hozzáállás alapvetöen meghatározza a nyugati ember és a hazájában élö muszlimok viszonyát. Európában öt-hatmillió, az Egyesült Államokban hét-nyolcmillió muszlim él. Németországban és Franciaországban ezer-ezer, Nagy-Britanniában ötszáz mecset áll a hívek rendelkezésére. A nyugati világot otthonának valló muszlimok legalább fele olyan szülök gyermeke, akik az 1950-es, 19 828d33i 60-as években vándoroltak ki. Ezek a muszlimok már nem olyan visszahúzódók, mint szüleik, magasabb iskolázottságúak, nagyobb nyilvánosságot követelnek, és azt várják, hogy a többségi társadalom befogadja öket. Követeléseik néha rossz helyzetelemzésen alapulnak, mint például dr. Kálim Siddiqui kísérlete arra, hogy az 1990-es évek Nagy-Britanniájában muszlim parlamentet hozzon létre. Ötlete a brit muszlimok többségének tetszését sem nyerte el, de kiváltotta a helyiek rosszallását, akik megrettentek, hogy a muszlimok nem akarnak beilleszkedni. A Sátáni versek körül dúló vihar idején, azt követöen, hogy bradfordi muszlimok a könyv példányait nagy közönség elött elégették, az ellenséges indulatok legkülönfélébb megnyilvánulásaival kellett szembenézniük. A muszlimok többsége bár a könyvvel nem értett egyet, mégsem kívánta az író halálát. Az európaiak szemmel láthatóan nemigen tudják, hogyan bánjanak muszlim honfitársaikkal. Németországban török vendégmunkások estek áldozatul rasszista csöcseléknek, a francia sajtó pedig rossz színben tüntette fel az iskolában hidzsáb-ot viselö lányokat. A brit szigeteken óriási közfelháborodást vált ki, ha muszlimok saját iskolát követelnek gyermekeiknek, de nem hallani zsidó, katolikus vagy kvéker iskolák elleni tiltakozásokról. Az embernek olyan érzése van, mintha a brit társadalom a muszlimokat az ország biztonságának aláásására készülö ötödik hadoszlopként kezelné. Az Egyesült Államokban élö muszlimok sokkal jobb helyzetben vannak. A muszlim bevándorlók magasabb iskolázottságúak, és általában a középosztályhoz tartoznak. Doktorok, tudományos kutatók, mérnökök, míg európai hittársaik elsösorban a gyárakban keresik kenyerüket. Az amerikai muszlimok úgy gondolják, hogy szabad akaratukból laknak az Egyesült Államokban. Amerikaiakká szeretnének válni, s az olvasztótégely-elmélet hazájában ez nagyságrendekkel egyszerübb, mint Európában. Egyes muszlim személyiségek, mint például a fekete és muszlim érdekvédelem emblematikus figurájaként ismertté vált Malcolm X (1925-1965), az Iszlám Nemzete nevü szeparatista afro-amerikai szervezet vezetöje, az emberjogi mozgalmak aranykorának idején nagy népszerüségre tettek szert. Az Iszlám Nemzete azonban meglehetösen eretnek nézeteket vallott. A pártot 1930-ban alapította egy detroiti vigéc, Wali Fard Mohamed Fard. Fard 1934-ben titokzatos módon eltünt, s a vezetést Elijah Mohamed (1897-1975) vette át. A szervezet azt hirdette, hogy Fard az Úr földi megtestesülése volt, s nem gyözte hangsúlyozni, hogy a fehér embert veleszületett gonoszság jellemzi. Emellett tagadták a halál utáni életet. Mondani sem kell, hogy az iszlám szemszögéböl üzenetük meglehetösen eretnek gondolatokat közvetít. A nyugati világot elsö számú közellenségnek bélyegzö Iszlám Nemzete azt követelte, hogy a rabszolgasorban eltöltött évekért cserébe az afro-amerikaiak kapjanak egy saját, független államot. Malcolm X Elijah Mohamed erkölcsi rugalmassága láttán kiábrándult az Iszlám Nemzetéböl, s követöivel együtt a szunnita irányzathoz csatlakozott. Hitehagyásáért két évvel késöbb meggyilkolták. Az Iszlám Nemzetével azonban a média mind a mai napig többet foglalkozik, mint a sokkal nagyobb Amerikai Muszlim Misszióval. A szervezet, melyet Malcolm X alapított, jelenleg vegytiszta ortodox irányvonalat követ, tagjait az al-Azharra küldi tanulni, és igyekszik kitapogatni a fehér amerikaiakkal való együttmüködés lehetöségeit, hogy közösen tehessenek egy igazságosabb társadalom kiépítéséért. A Nemzet meglehetösen különös eszmeisége és elutasító álláspontja tökéletesen megfelel a muszlimok-ról kialakult nyugati elöítéleteknek, melyek az iszlámot intoleráns és fanatikus vallásnak láttatják.
1947-ben nem minden igazhitü költözött Pakisztánba. Indiában jelenleg több mint 115 millió muszlim él. Nagy létszámuk ellenére is nagyobb veszélyben, szorultabb helyzetben érzik magukat, mint Nyugaton élö testvéreik. A muszlim és hindu közösségekben még mindig kísért az 1947-es események, az országmegosztást követö vérengzések emléke, s bár számos hindu kiáll a muszlimok jogaiért, az iszlám követöin a sajtó gyakran elveri a port. Bezárkózással, gettómentalitással vádolják öket, azt vágják a fejükhöz, hogy szívükben Pakisztánhoz vagy Kasmírhoz húznak. Felróják nekik, hogy túl sok a gyerekük, és maradinak bélyegzik valamennyiüket. Az indiai muszlimokat kiszorították a falvakból, nem szívesen alkalmazzák, és gyakran megalázó körülmények között laknak. A dicsö mogul múltra ma már csak az épületek emlékeztetnek: a Tadzs Mahall, a Vörös Eröd és a Dzsama Maszdzsid. Ez utóbbinál van az egyik gyülekezöpontja egy szélsöséges hindu fundamentalista csoportnak, a Bháratija Dzsanata Pártnak (Bharatiya Janata Party, BJP), amely azt állítja, hogy a muszlim müemlékeket eredetileg hinduk emelték, hiszen a hódítók elöször lerombolták a hinduk templomait, s helyettük mecseteket építettek. A BJP fö célpontja az Ayodhyában lévö Babri Maszdzsid volt, melyet a mogul dinasztia alapítója építtetett. Az épületet a párt hívei 1992 decemberében tíz óra alatt tették a földdel egyenlövé, miközben a sajtó és a hadsereg tétlenül szemlélte az eseményeket. A történtek sokkolták az indiai muszlim közösséget. A muszlimok rettegve gondoltak arra, hogy a mecset lerombolása csak a jelképes kezdet, és hamarosan még az emléküket is ki-söprik az országból. A megsemmisüléstöl való félelem vezérelte tiltakozó mozgalmukat a Sátáni versek ellen, melyet szintén hitük elleni támadásnak tartottak. A bezárkózás és a vallási türelmetlenség azonban nem fér meg az indiai iszlám toleráns és civilizált hagyományaival. A rettegés és az elnyomás azonban ezúttal is a vallás elkorcsosulásához vezetett.
Találat: 1543