online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A ZSIDÓK ÚTJA

történelem



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Az ókori Görögorszag
TURUL MADÁR, TURUL-TÚR NEMZETSÉG
A VILÁGHÁBORÚ KÉT TŰZFÉSZKE
A Vallasi Mozgalom - iszlam
A KATONAI-POLITIKAI HELYZET A TÉLI TÁMADÁS KEZDETEKOR
JUGOSZLÁVIA NÉPEINEK FELSZABADÍTÁSA. A NÉMET CSAPATOK KIVONULÁSA ALBÁNIÁBÓL ÉS GÖRÖGORSZÁGBÓL
A keresztes haborúk - iszlam
AZ INDUS-VÖLGYI KUSOK
Útban vagyunk
 
bal also sarok   jobb also sarok

A ZSIDÓK ÚTJA




Folytonos vándorlás


jellemezte évezredeken át a zsidósá­got. Körülbelül ezer évvel Krisztus szü­letése elölt a Tigris és Euphrates környékén laktak. Krisztus után 500-ig ide-oda vándoroltak Palesztina és Ba­bilon között. 70 körül Egyiptom volt földje, ahonnan erőszakkal kellett őket kiűzni. Ekkor ismét visszatértek Palesz­tinába, amely kitűnő geopolitikai fek­vésénél fogva igen alkalmas terület volt a kereskedésre. Innen az ókori Rámai Birodalmat árasztották el, mint kereskedők, pénzkölcsönzők, és rab­szolgakereskedők. Nemcsak a régi Itá­liába, hanem Galliába, Spanyolország­ba, Afrikába és a Földközi tenger ke­leti részén elterülő országokba is be­nyomultak. Ahol csak megjelentek, min­denütt felháborodást keltettek.

Akkoriban sehol sem keveredtek össze a vendéglátó népekkel. Innen van, hogy a mózesi tanítás erős kor­látokat állít a zsidók és a nemzsi­dók közé. Faji tulajdanságaik, me­lyek ma már mindenki előli ismerete­sek, már akkor ellenszenvet keltettek. Időnként elkergették őket, de sokszor maguk önként mentek tovább, hogy új vidékeken zsákmányoljanak ki. De mindenütt, ahol már egyszer jártak, visszamaradt egy kis zsidó közösség, amely a világzsidóság nagy hálózatá­nak sejtjévé vált. Krisztus születése­kor Palesztinában körülbelül 700.000 zsidó élt, a Római Birodalomban azon­ban már 3 és fél millió volt a zsidók száma.



Keleten új lehetőségek


nyíltak meg a zsidóság számára a Középkor elején. A Római Birodalom ha­talma hanyatlóban volt. A földközi t 858c28i engeri térség többé már nem volt gaz­dasági centruma az akkor ismert vi­lágnak. Nyugateurópában és Olaszor­szágban a zsidók üzleti tevékenysége miatt itt-ott már kellemetlen lázadások mutatkoztak. A zsidóság számára mi­ sem volt kézenfekvőbb, mint megpró­bálkozni azzal, hogy hátha új lehető­ségeket nyújt a zsidó szatócsok szá­mára a német népnek éppen akkor kezdődő kelet felé irányuló megmoz­dulása, vándorlása. A germánság ke­leten új földeket szántott fel, új váro­sokat alapított és nagy területekkel növelte a német nép életterét. Először óvatosan, majd mind öntudatosabbad csatlakoztak a zsidók a nagy nép­mozgalomhoz, s mindenütt felajánlot­ták kereskedői szolgálataikat. Ezek a zsidótelepülések "támaszpontok"-ul szolgáltak, ahonnan kiindulva, jó hír­szolgálatuk segítségével távolabbi ke­leti területek felé nyomultak előre, ugyannyira, hogy még olyan vidékre is előre nyomultak, ahová a germá­nok már nem jutottak el,

A "jiddis" elterjedésé sok keleti várasban még ma is tanúskodik erről a folyamatról.

A Római Birodalom virágkorában keleti forrásból áramlott a zsidóság folyama nyugat felé, a népvándorlás korában pedig Európa keleti részét árasztották el.



A keleti zsidóság torlódása


Az új zsidó "haza" Lengyelország és Litvánia lett, ahol a nyugatról bevándorló zsidóság a keletről már korábban benyomult zsidó települése­ket elérte. A zsidóság itt roppant összetorlódott, úgy, hogy innen északra a Baltikum felé és keletre Fehéroroszország felé nyomult előre. A kelet és délkelet felé történő előretörésből keletkeztek a zsidó települések Romá­niában, Magyarországon és Ukrajnában. Ezek az országok azóta is súlyosan szenvednek a zsidók térhódításától. Besszarábia, mely ma ismét Oroszországhoz tartozik, újra zsidó bevándorlás színhelyévé lett, ahova most erőteljesen szivárog be a zsidóság Romániából.

Több, mint 100 évvel ezelőtt Oroszország szükségesnek látta, hagy erről a torlódási területről feléje irányuló erős beszivárgásnak gátat emel­jen. Oroszország nyugati tartományaiban meghatározott települési zónát jelöltek ki, amelyen túl a zsidók nem vándorolhattak. E települési terület Cserta néven ismeretes.   Keletkezése egy 1791-ből származó orosz tör­vényre vezethető vissza. Keleti határai a Duna és a Dnjeper voltak. 1831 óta a cári birodalom keretén belül Lengyelország is a Cserfához tar­tozott, amelyen túl a zsidók nem mehettek Oroszország belsejébe. A Cserta területen a keleti zsidók túlzsúfolódlak s ez egy évszázadon át odavezetett, hogy ott a zsidóság különleges arculata fejlődött ki. Ugyan­csak megmaradt a keleti zsidóság különleges szociális helyzete, amely élesen különbözik a középeurópai zsidóság helyzetétől.

A Cserta a keleti zsidóság vállalkozóbb kedvű rétege számára kellemetlen börtönné vált, - de értették is a módját, hogy határain átjus­sanak. A századforduló körül a zsidóság torlódása oly erős volt, hogy egyrészt milliós tömegben vándorolt nyugat felé, másrészt pedig az "otthon" maradt zsidóság gyűlölettől fűtött szervezkedése a cári Oroszország össze­omlására vezetett.

Ezeken a vidékeken a XIX. században ismét és ismét fellángoló pogromok oka mindig az volt, hogy a zsidók a népet kiszipolyozták és a kétségbeesésbe kergették. Később, az ipar általános fejlődése idején, a lengyel zsidóság megtalálta a módját, hogy a nemesség védelme alatt vezetőpozíciót szerezzen, különösen Orosz-Lengyelországban.

Fajilag a keleti zsidók (askenázik) erősen különböznek a nyugati zsidóktól (szefardok), akiket számbelileg jóval felülmúlnak. A keleti zsi­dók előázsiai karakterű kevertfajú nép, míg a nyugati zsidók, bár ugyan­csak erősen kevertek, mégis egységesebbek.



A keleti zsidóság Nyugateurópába és tengerentúlra vándorol


Ugyanakkor, amidőn Oroszországban a múlt század közepe táján a zsidóság szigorú korlátozásoknak volt alávetve, a nyugateurópai országokban az emancipációs mozgalom virágzott. A zsidók a vendéglátó népeket humanista eszmékkel puhították meg, hogy azok őket egyenjogú polgároknak tekintsék. Így a zsidóság las­sanként a nyugateurópai országokban csaknem valamennyi fontos pozíciót elfoglalt. Amikor a keleti zsidók nagy vándorlási hulláma nyugatra érkezett, a zsidóság már abban a helyzetben volt, hogy segédkezet nyújt­hatott fajtestvéreinek. A keleti zsidó bevándorlók tömegesen árasztották el Magyarország, Ausztria, Németország nagy várasait. Magyarországon voltak nagy államférfiak, maga Széchenyi is, akik a zsidó emancipáció ellen fog­laltak állást. Németországban pedig Nagy Frigyes és Goethe energikusan az "emancipáció" ellen nyilatkoztak. A múlt század második felében azon­ban mégis győzött a "humanitás" gon­dolata s a zsidók útja megnyílt.

A régi Ausztria-Magyarországot a keleti zsidóság épp úgy elözönlötte, mint a Német Birodalmat.

Nyugateurópa nagyvárosai: Paris, London, Amsterdam ugyancsak a zsi­dók vándorlásainak főállomásai lel­tek, akik pedig az átkelést megfizet­hették, azokat az amerikai lehelősé­gek vonzották. Északamerika mindössze néhány generáció alatt a föld­kerekség legnagyobb zsidó országává lett. Közép- és Délamerika, de Dél­afrika sem mentesült a keleti zsidó­ság beszivárgásától.

A keleti zsidóság kereskedelmi és érintkezési nyelvül legnagyobb részt a németet használta. Sőt még Ameri­kában is német nyelven jelentkezett, úgy, hogy maguknak a zsidóknak a számítása szerint 1925-ben a világ össz-zsidóságának 80%-a németül be­szélt, angolul pedig csak 20%-a, több nyelvet pedig csak egy egész kis töredék beszélt.



A zsidók Amerikában


A zsidók csak az utolsó két emberöltő alatt özönlötték el Amerikát. Washington idejében az Egyesült Államokban mindössze 1234 zsidó volt, 1937-ben a zsidó hitűek száma már 5 mil­lión felül van! New York a Föld legnagyobb zsidó városa lett. Két és félmillió zsidó hitű lakosa a világ zsidóságának 15%-át teszi ki. New Yorkban minden negyedik ember zsidó. Brooklyn városrészben minden harmadik, Bronx-ban a tulajdonképpeni gettóban pedig ninden második. Jeruzsálemben, az ősi zsidó fővárosban ezzel szemben mindössze 76.000 zsidó lakik.

Óriásira dagadt a keleti zsidóságnak Amerikába irányuló vándorlása. 1884-tőt 1914-ig több, mint 3 millió vándorolt át, ebből a világháborút mege­lőző 15 esztendő alatt csak Oroszországból másfél millió zsidó hajózott át Amerikába.

1900-ban az Amerikai Egyesült Államokban 530.000, 1937-ben már 5 millió zsidó lakott. A legnagyobb részük nagyvárosokban él, ahol a legkönnyeb­ben tehetnek szert befolyásra a közéletben és a gazdasági életben egyaránt. Ma ugyanúgy megtaláljuk őket Roosevelt elnök környezetében (Laguardia, New York polgármestere (félzsidó), Baruch M. Bernát, Amerika Rathenau-ja Rosenmann Sámuel, Roosevelt udvari jogásza, Morgenthau Henrik pénzügymi­minisztere [épp úgy, mint a legfelsőbb bíróságoknál] Marcus Pecora, a korrupció védelmezője, Louis Dembitz Brandeis, a Legfelsőbb Törvényszék tagja), a filmszakmában (]akob Cohen - Jackie Coogan, Charlie Chaplin, Carl Lemmle, film-nagyvállalkozó), a színházi és pénzvilágban (Felix Warburg, Ottó Kahn, Schwab acélkirály, J. Seligmann), valamint ezrével még a kereskedelmi és gazdasági élet első pozícióiban. A zsidók voltak azok, akik Amerikát a világháborúban angol oldalon való belépésre serkentették, mint ahogy ma is mindent elkövetnek, hogy Amerikát ugyanezen az oldalon a hábo­rúba belesodorják.



A Rothschild család


A zsidóság leghatalmasabb ága Európában a Rothschild család volt. Mayer Amschel, "az öreg Rotschild", 1743-ban született Frankfurtban, a Zsi­dó-utcában. A hesseni "országatya" emberkereskedelemmel foglalkozott és Hessenböl embereket szállított Angliá­nak, az Amerika elleni háború ide­jén. Az emberkereskedelem nagy ha­szonnal járt s az öreg Rothschild na­gyon meggazdagodott. Fia Náthán volt a "Waterloo-i" Rothschild. Ő épí­tette ki elsőnek a zsidó bankvilág nem­zetközi hálózatát. Fivéreivel alapította meg a Rothschild-házakat Frankfurt­ban, Londonban, Párisban, Bécsben és Nápolyban, ezeknek a bankházaknak üzleti szálai Spanyolországig, Oroszor­szágig és Délamerikáig elértek.

A múlt század harmincas éveitől kezdve a Rothschildok aktív szerepet vittek az európai országok politikai életében. Bent ültek az angol alsó- és felsőházban és a legtöbb uralkodói udvarban szerepet játszottak.

Később hozzáláttak a zsidó emanci­páció előkészítéséhez, amely a szá­zad második felében meghozta a zsi­dók teljes szabadságát.



A zsidóság Európában 1937-ben


A zsidóság tömegesen Európa keleti részében él. A cári Oroszor­szágban már 150 évvel ezelőtt a nyugati tartományok egy széles övezetét zsidó települési zónának jelölték ki, amelyből zsidók nem vándorolhattak be az orosz birodalom belsejébe. A korlátok 1918-ban leomlottak. A zsidó­ság elvándorlása ellenére azonban az "ősi" földön - északon Riga és Leningrád vidékén, valamint délen Varsó és Rosztov környékén - óriási tömegekben élő zsidóság maradt a "zsidóélet" forrása. Ezekhez a területekhez kapcsolódnak dél felé a Magyarországon, Romániában és Ukrajná­ban lévő zsidó települések.

Az évszázadok folyamán kevésbé népes, de határozottan felismer­hető zsidó település keletkezett Nyugateurópában Svájctól a Rajna men­tén Hollandiáig és Angliáig. Európa peremén, és afrikai területen már Marokkóig húzódik le a zsidóság, míg Palesztina zsidó lakossága csak 1920 óta szaporodott nagyobb mértékben.

A zsidók európai befolyását nagyszerűen szemlélteti az egyes váro­sok elzsidósodásának mértéke.



A zsidók az egyes országokban


A Britt világbirodalom, a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok sokáig megengedték a zsidók beszivárgását. Az Egyesült Államok azonban az utóbbi időben megtiltották a zsidók bevándorlását. A francia gyarmatok, Marokkó kivételével a zsi­dóságot nem vonzották. Japán, Kína és India csaknem zsidómentesek maradtak. Fettünő, hogy a tropikus vi­dékeket a zsidók elkerülték, ami azt bizonyítja, hogy a zsidó nem pionír.

A zsidó fajúak száma a zsidó vallá­sunkkal ellentétben, csak becsléssel állapítható meg. Dr. Oberlies 1935-re a következő számadatokat adja:


Zsidó

fajúak

vallásúak

Lengyelország



Szovjetunió



Német Birodalom



Románia



Franciaország



Magyarország



Anglia



Ausztria



Összesen:




Az egyes világrészeken élő zsidó hitűek száma a következő:


Európa


Amerika


Ázsia


Afrika


Ausztrália


Összesen:




Ezek szerint a zsidó hitűek száma az egész világon 15.950.000. A zsidók arányszáma egy világrészen sem ha­ladja túl a lakosság 1.9 százalékát.



A zsidók elterjedése világszerte


A zsidók fő tömörülési helyei 1933-ig a közép- és nyugateurópai városok maradtak, annak ellenére, hogy óriási zsidó tömegek vándorol­tak át Amerikába. A legsűrűbb a zsi­dóság Keleten. A hidegebb északot nem kedvelik, a Földközi tenger orszá­gaiban pedig elvándorlásuk után ke­vés zsidó maradt. Európának a nemzetiszocializmus állal történt nagy újjá­rendezése újra megmozgatta a zsidó­ságot. Már 1933 óta sok zsidó vándo­rolt ki Németországból más földré­szekre. Most az új, számukra fojtó lég­kör űzi el őket és természetesen az amerikai gazdasági élet, Délafrika gyémántjai és Ázsia kereskedelmi le­hetőségei fokozottan vonzzák a zsidóságot. Eddig ugyanis Afrikában csak Marokkó, a keleti részen pedig Egyip­tom nagyvárosai voltak ősi zsidó te­lepek.

Palesztina 1918 óta körülbelül fél­millió zsidó bevándorlót fogadott be. Jelenleg USA-ban él a legtöbb zsidó a világon. A szomszédos Kanada má­sodik helyen áll Amerikában. De mór Délamerika nagyvárosaiban is van elég zsidó.

Ausztráliában is állandóan növek­szik a zsidó bevándorlás.

A nagyhatalmak közül Japánban van a legkevesebb zsidó. Ezzel szemben Oroszországban, különösen az újonnan meghódított nyugati területeken vi­szonylag legmagasabb a zsidó városi ­lakosság száma.



A szabadkőművesség a zsidóság hatalmi törekvésének szolgálatában


A XVIII. század eleje óta Angliában működő szabadkőművesség oly nemzetközi szervezetté fejlődött, amely az általános "emberiesség gon­dolatát" ápolta. A magasabb politikai és hatalmi törekvéseket misztiku­san ködbe burkolták. A mozgalom kultusza keleti színezetű volt, ami meg­felelt a zsidó szellemiségnek. A francia forradalom, amely meghozta Fran­ciaországban a zsidók emancipációját és politikai befolyását, megkönnyítette számukra a szabadkőműves páholyokba való behatolásukat is. Egyidejűleg Németországban is megengedték, hogy a zsidók külön "zsidó" páholyokat alapíthassanak.

Ahova a zsidókat beengedték, mindjárt megkísérelték, hogy befo­lyásra tegyenek szert. Így sikerült nekik a XIX. században a szabadkőművesség kebelében megszilárdítaniuk pozícióikat Európa szerte csak úgy, mint Amerikában, ahova a szabadkőművesség már korán eljutott. A XIX. században lezajlott európai forradalmak Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, de mindenekelőtt Oroszországban sza­badkőműves és zsidó befolyásra vezethetők vissza.

A szabadkőművesség a világzsidóság nemzetközi szervezetévé vált. Ez alól az úgynevezett keresztény páholyok sem voltak kivételek. Szellemileg valamennyi páholy a zsidószellem uralma alá került. Átvették a zsidó vallás jelképeit. A világzsidóság és a nemzetközi szabadkőművesség a világháborút, mintegy szellemileg előkészítette. A szabadkőműveseket sú­lyos bűn terheli.

A nemzetiszocialista Német Birodalom megtörte ás kiküszöbölte a szabadkőművesség hatalmát épp úgy, mint a zsidóságét. Nyilvánvaló, hogy a szabadkőművességet mindenütt meg kell semmisíteni, hogy ezál­tal a zsidóság szerepe és befolyása egyszer s mindenkorra megszűnjön.



A legjobban elzsidósodott országok és városok az új világháborúig



Negyedmillió zsidó tért vissza a Felvidékkel, Kárpátaljával és Észak-Erdéllyel



A trianoni bilincs lehullott és a Csonka-országból, - mint Csáky megboldogult külügyminiszter mondotta - középhatalommá lettünk. Visszatért a Felvidék egy része, Kárpátalja és Észak-Erdély. Ezeken a területeken a  zsidóság számaránya - tekintve, hogy keleti részekről van szó - nagyobb, mint a csonkaország területén. A zsidók száma 1930-ban:


I.

Csonka-Országban



II.

A hazatért Felvidékkel és Kárpátaljával együtt



III.

Észak-Erdéllyel együtt









A zsidóság száma és arányszáma jelentősen megnövekedett.



Budapesten minden 5.-ik ember zsidó


Budapest elzsidósodósa gyors ütemben haladt. A keletről jövő zsidóság első nagy állomás­helye. A Lengyelországból, Galíciából bevándorló zsidóság Magyarország északkeleti városait leple el s onnan húzódott beljebb az ország szívébe s árasztotta el a fővárost. Az északkeleti városokban a zsidók számaránya rendkívül magas: Munkácson 48%, Ungváron 31%, Sátoralja­újhely 30%, Nagyvárad 24%, Szatmárnémeti 22%, Miskolc 20%, Debrecenben mór jóval kisebb az arányszámuk 9%, de még közel kétszerese az országos átlagnak.

Az alföldi városokban az országos állagnál kevesebb zsidó él: Hódmezővásárhelyen 2%, Kecskeméten 2%.

Budapest a zsidóság gyűjtőhelye, 1930-ban az ország közel félmillió főnyi zsidóságának 46%-a, 204.371 zsidó a fővárosban élt. A milliós főváros 20%-a zsidó vallású volt, vagyis min­den ötödik ember zsidó Budapesten.


Berlinben minden 20.-ik ember zsidó


Berlint, Németország kereskedelmi életének központját a zsidók elárasztották. 1816-tót kezdve folytonosan növekedett a zsidók arányszáma. 1890-ben ez az arányszám Berlinben négy­szer akkora volt, mint Poroszország egyéb területén, Amellett, hogy Berlin lakosságának száma erősen növekedett, a zsidók arányszáma mégis állandóan emelkedett.

A nemzetiszocializmusnak 1933-ban történt uralomrajutása előtt Poroszország zsidóságának 42%-a Berlinben lakott!

Üzleti és politikai okokból a zsidók a XX. századtól kezdve igyekeztek mindinkább el­vegyülni és sokan ki is tértek. 1923-tót 1932-ig csak Berlinben 5.811 zsidó lépett ki a hitközségből. Ugyancsak állandóan növekedett a zsidó vegyesházasságok száma. 1923-tót 1932-ig minden harmadik berlini zsidó házasuló nemzsidó asszonyt vett feleségül. Ugyanezen évek alatt a zsidó asszonyok 14-20%-a nemzsidó férfihez ment férjhez.

A világháború után azonban még számarányuknál is nagyobb lett a zsidó tőke és a zsidó szellemiség befolyása.

A sajtóban, közigazgatósban, pénzvilágban minden befolyásos helyen végül is csak zsidók ültek.



Budapest házvagyona a zsidók kezében


Az 1930. évi népszámlálás Budapesten 21.138 házat írt össze, amely személyek tulajdonában van. Ebből 5.487 ház - 26%-a zsidóké. A ház­vagyonnak azonban jóval nagyobb százaléka van a zsidóság kezén, mert a zsidók a nagyobb értékű, nagy bérházak tulajdonosai.

Tudvalevőleg előfordul, hogy egy embernek nemcsak egy háza, ha­nem 10, sőt 20-nál több háza is van a fővárosban.


Akiknek 1

házuk van, azoknak

23%-a zsidó

Akiknek 2-3

házuk van, azoknak

34%-a zsidó

Akiknek 4-5

házuk van, azoknak

37%-a zsidó

Akiknek 6-10

házuk van, azoknak

41%-a zsidó

Akiknek 10-20

házuk van, azoknak

50%-a zsidó


Ugyanígy alakul a házbérjövedelem tagozódása is.


1000 P-nél kisebb

házbérjövedelmű tulajdonosok

11%-a zsidó


házbérjövedelmű tulajdonosok

20%-a zsidó


házbérjövedelmű tulajdonosok

33%-a zsidó


házbérjövedelmű tulajdonosok

42%-a zsidó

25000 P-nél nagyobb

házbérjövedelmű tulajdonosok

49%-a zsidó


Annak ellenére, hogy a zsidóság számszerűen Budapest házainak 26%-át bírja, a házvagyon jövedelmének 45.7%-a és így a főváros ház­vagyonának fele a zsidóság tulajdanában van.

A zsidóság lakásviszonyai ugyancsak azt mutatják, hogy a zsidók számarányuknál jóval kisebb részben laknak proletárlakásokban és szám­arányuknál többszörte nagyobb arányban laknak a kényelmes nagy lakásokban.


A konyhalakások

5%-át zsidók bérlik

Az egyszobás lakások

11%-át zsidók bérlik

A kétszobás lakások

35%-át zsidók bérlik

A háromszobás lakások

43%-át zsidók bérlik

A négyszobás lakások

43%-át zsidók bérlik

Öt és többszobás lakások

39%-át zsidók bérlik








Budapest több milliárd pengőt érő házvagyonának fele a zsidók kezén van.

Budapesten 1939-ben a házak nyers bérjövedelme 237 millió pengőt tett, amelyből 162 millió pengő a zsidók zsebébe vándorolt. Ez a hatalmas jövedelem 5.487 házból származik, amely kb. 4.000 zsidó háztulajdonos zse­bébe került. Átlagosan egy-egy zsidó háztulajdonos évi nyers bérjövedelme 40.000 pengő.

A zsidóság tulajdonában van tehát a nemzeti vagyon egy tekintélyes része. "Csonka-Magyarország nemzeti vagyona" című munkában Budapest adóköteles és ideiglenesen adómentes épületeinek értéke 2.5 milliárd pengő­vel szerepel. A vidéki városokat is figyelembe véve a zsidók tulajdonában lévő házvagyon értéke 3 milliárd pengő volt 1927-ben. Azóta ez a szám még növekedett.



Magyar föld a zsidók kezében


A múlt század alatt végbement tömeges zsidóbevándorlás a szabad­ságjogok kiterjesztése után oda veze­tett, hogy évről-évre mind több ma­gyar föld jutott a zsidók kezére. A háború előtt a tönkrement földbirtokosság földjének fórésze zsidók kezé­be került. A háború alatt pedig a hadigazdagok szereztek földbirtoko­kat. A háború után 1935-ben és jelen­leg is a zsidók tulajdonában 580.500 katasztrális hold magyar föld van. Ötvennégy zsidó nagybirtokos tulaj­donában 194.309 kat. hold van. 423 zsidó középbirtokosnak pedig 227.088 kat. hold földje van. A 477 zsidó nagy ­és középbirtokos tulajdonában tehát 421.397 kat. hold föld van. A 200 hold­nál kisebb zsidó birtokok területe 159.103 kat. hold. A kisebb zsidóbir­tokok igen jelentős részét a kisebb ki­terjedésű, de nagy értékű szőlőbirto­kok alkotják.

Igen nagy jelentősége van a zsidók kezében lévő földeknek, mert például Nógrád-Hont megyében a földbirto­kok összes területének 22%-a, Sza­bolcsban 21%-a, Biharban 20%, He­vesben 20%, Szatmárban 15%, Haj­dúban 13%, Fejérben 13%, Jász-Nagy­kun-Szolnok megyében 12% zsidó tu­lajdonban van nem is beszélve Má­ramaros, Ung, Bereg meqyékről, ahol az arány még szomorúbb. E számok még hozzá csak az 50 kat. holdnál na­gyobb birtokokra vonatkoznak.

Ehhez járul még az, hogy a 100 holdnál nagyobb bérletek 34%-a zsi­dó kézben vannak, ami legkevesebb 1 millió holdat tesz. A Csonkaország területén tehát legkevesebb másfél millió hold föld van a zsidók kezén, tulajdonban és bérletben.



Baranya vm.

9.649 k. hold



Fejér vm.

36.714 k. hold



Győr, Moson, Pozsony vm.

7.919 k. hold



Komárom, Esztergom vm.

5.604 k. hold



Somogy vm.

12.303 k. hold



Sopron vm.

914 k. hold



Tolna vm.

5.237 k. hold



Vas vm.

12.397 k. hold



Veszprém vm.

6.864 k. hold



Zala vm.

13.600 k. hold



Bács, Bodrog vm.

7.877 k. hold



Békés vm.

12.517 k. hold



Bihar vm.

29. 496 k. hold



Csanád, Arad, Torontál vm.

3.250 k. hold



Csongrád vm.

8.907 k. hold



Hajdú vm.

20.803 k. hold



Jász, Nagykun, Szolnok vm.

39.845 k. hold



Pest, Pilis, Solt, Kiskun vm.

45.411 k. hold



Szabolcs vm.

76.624 k. hold



Szatmár, Ugocsa, Bereg vm.

23.768 k. hold



Abauj, Torna vm.

11.602 k. hold



Borsod, Gömör, Kishont vm.

22.358 k. hold



Heves vm.

35.768 k. hold



Nógrád, Hont vm.

45.645 k. hold



Zemplén vm.

10.786 k. hold





A bankok, az ipar és a kereskedelem a zsidók kezében


Magyarországon a bankok és általában a pénzintézetek közismer­ten nagy szerepet játszanak a gazdasági életben, elsősorban az iparban és kereskedelemben. Az iparvállalatok közül a legfontosabbak néhány nagy­bank érdekeltségébe tartoznak. A 300 legnagyobb és legfontosabb ipar­vállalat, amely az ipari termelés gerincét alkotja, a 10 legnagyobb pesti bank érdekkörébe tartozik. A négy legnagyobb bank kezében pedig 232 iparvállalat volt 1935-ben: a Pesti Kereskedelmi Bank 88, a Magyar Általános Hitelbank 71, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 50 és az Angol-Magyar Bank 23 vállalattal.

Az ipari termelés túlnyomó nagy részét tehát ezek a bankok irányít­ják. A bankok vezetősége pedig túlnyomó részben zsidó volt az 1935. évi adatok szerint:



Az igazgatóság tagjai közül %


zsidó

bizonytalan

idegen

magyar

Zsidó és idegen

Kereskedelmi Bank






Hitel Bank






Leszámítoló Bank






Angol-Magyar Bank







A pénzvilág legfelsőbb organizációját a zsidóság szállta meg az el­múlt 50-60 év alatt. Mindössze 200-300 zsidó család uralja ma a pénz és ipari életet. Családi hitbizományként tartják a kezükben a cukor, textil, a bőr, a szén, a fa stb. nagyfontosságú iparágakat.

A zsidóság nemcsak vagyonilag, de a vezetésben is hasonló arányt ért el, az iparban és a kereskedelemben. 1935-ben az árú- és értéktőzsde tanácsának 70 tagja közül 61 zsidó, a Magyar Bank és Értékpapír keres­kedők 48 tagú vezetőségéből 44 zsidó, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­-kamara 45 tagú vezetőségéből 28 zsidó, a Gyáriparosok Országos Szö­vetségének 79 tagú vezetőségéből 55 zsidó, a Magyar Textilgyárosok Or­szágos Egyesületében pedig a 43 tagból 36 a zsidó.

Összefoglalva a bank, ipar- és kereskedelmi tevékenységben és va­gyonban a 6%-nyi zsidóság számarányának 10-szeresével szerepel.

A zsidóság az intellektüel pályákat is megszállta. Az 5.473 ügyvéd közül 2.693 zsidó: 49.2%. Az orvosok 8.285 főnyi létszámából 2.852 a zsidó vallású, 34.4%. ­Ugyancsak magas száza­lékkal szerepelnek a zsidók a magánmérnökök között: 30.5%, az ügyvédjelölteknél 34.9%. A sajtó, irodalom, színház és művészetek terü­leteit is erőteljesen meg­szállták. A zsidók még na­gyobb mértékben lepték el a kereskedelmi és bank pozíciókat.



Hová menjenek a zsidók?

Palesztinába?


Nagybritannia a világháború után Palesztinát felajánlotta a zsidók ottho­nául. A világháború alatt ugyanezt az ígéretet tette az araboknak. Egyik ígé­rete sem volt őszinte, mert Anglia Pa­lesztinában csak hatalmi politikáját folytatja, hogy biztosítsa magának Mosszul olaját. Ezenkívül Palesztina a Földközi tenger keleti részében mint stratégiai támaszpont is jelentós.

Egyáltalán lehet-e azonban Palesz­tina a zsidók "hazája"? Palesztinának már több, mint egy millió lakosa van és ezek közül csak 400.000 a zsidó. Népsörűsége már most 44 fő négyzet­kilóméterenként. Hogy lehessen itt hely a föld 16 millió, vagy akár csak Eu­rópa 9-10 millió főnyi zsidósága szá­mára? Ehhez járul, hogy Palesztina nagy részének sivatagi jellege van. Mindenekelőtt azonban a régi megtele­pedett arab lakosság a leghevesebben védekezik, tehát már most meghiúsult­nak tekinthető a cionista eszme, amely szerint Palesztinában legyen a zsidó­ság otthona.

Európában az utóbbi évtizedek po­litikai fejlődése oda irányult, hogy a zsidóságot Európából ki kell telepíteni. A jelenlegi háború után bekövetkező új elrendezés ezt a kérdést is kielé­gítően meg fogja oldani.



Találat: 3432


Felhasználási feltételek