online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Madach Imre (1823-1864)

személyiségek



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
József Attila élete
Petöfi Sandor
DEGAS 1834-1917 (Élt 83 évet)
Madach Imre (1823-1864)
Madach Imre (1823-1864)
 
 

Madách Imre (1823-1864)


1823 januárjában született Alsósztregován, nemesi családban. Anyja, Majthényi Anna müvelt asszony volt. A gimnázium után Pestre ment, a bölcsészkaron és a jogi karon tanult. 1840-ben megjelenik elsö verseskötete, Lantvirágok címmel. Ezek a versek a kor más költöinek hatásával íródtak. Találhatunk köztük bibliai tárgyú verseket is. A szính 747f57h áz felkelti érdeklödését, színmüírással próbálkozik (Férj és Nö - Szophoklész átdolgozás, Mária királynö, Csák végnapjai). 1845-ben elveszi Fráter Erzsébetet. 1848-49-ben betegsége miatt nem vesz részt a fegyveres harcban. Öccse, Pál, aki részt vesz a szabadságharcban, meghal. Mária, a növére, akinek a férje átállt császári tiszt volt, román parasztok ölték meg családjával együtt. 1851-ben egy évre börtönbe zárják, mert birtokán rejtegette Kossuth volt titkárát. Mikor hazatér, a két asszony, a felesége és anyja között háborúskodást talál. Ez a két nö személyiségének alapvetö különbözösége miatt fordulhatott elö. 1854-ben elvált feleségétöl. 1859. Február 17-töl 1860. március 26-ig írja Az ember tragédiáját. Madáchot Szontagh Pál segítette a mü megírásában. A remekmüvének sikere ismerté teszi. Szerepet kap a 60-as évek politikai életében, része lesz az irodalmi közéletnek, feladja zárkózottságát. A Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja lesz. 1859-ben megírja egyfelvonásos vígjátékát, A civilizátort. Ebben a komédiában a Bach-rendszert gúnyolja ki, de egyben a magyarság hibáit is kifigurázza. 1861-ben országgyülési képviselö lesz. 1861-62-ben megírja Mózes címü drámai költeményét (Goethe: Faust - az elsö drámai költemény). 1864 októberben halt meg szívbaja miatt





Az ember tragédiája


A tragédia müfaja:

Drámai költemény, lírai dráma: nem egyszerü dráma; ugyan formailag olyan és vannak drámai jegyei, de vannak sajátosságai, melyek átlépik a dráma kereteit. Fontosabb a belsö történés, mint a külsö. Megváltozik a hangnem, megnö a lírai Én szerepe.


I. szín. A mennyekben.

A mennyekben játszódik, biblikus szín. Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, részt követel a teremtésböl. Az Úr elüzi öt a mennyekböl és az édenben kér egy megátkozott fát: a tudás és a halhatatlanság fáját átengedi neki.


II. szín. A Paradicsomban.

Madách az elsö ember pár boldog életét mutatja be a paradicsomban. Gondtalanságban, gyermeki öntudatlanságban élnek, amíg Lucifer meg nem jelenik közöttük. Évát szépségének dicséretével, Ádámot pedig a férfiúi büszkeség dicséretével magához édesgeti. Felveti elöttük, hogy az Úr akarata szabta életüket, de eltiltotta öket a tudástól és a halhatatlanságtól, ami függetlenséget adhatna számukra. Ráveszi öket, hogy kóstolják meg a tudá fájának gyümölcsét.


III. szín. Pálmafás vidék, kívül a Paradicsomban.

A Paradicsomon kívül játszódik, az Úr kiüzte öket onnan. Ádám tudást követel Lucifertöl (de csak ingyenes oktatásban részesül ), aki teljesíti kérését, bevezeti öket egy kunyhóba, ahol elalszanak. Ádám álomképekben meglátja az emberiség jövöjét.


IV. Egyiptom:

Ádám fáraó, abszolút uralkodó, célja: a boldogság elérése. Piramist építtet, hogy halhatatlan legyen. Egy ember miatt millióknak kell meghalni. Az öncélú, egyéni dicsöség hajhászása az eszméje. Éva az egyenlöséget, a szabadságot képviseli. A végén Ádámban megszületik a szabadság eszme. Minden ember egyenlö. Felszabadítja a népet.


V. Athén:

Az álomkép Athénban folytatódik, Miltiádész hadvezér távollétében a polgárok árulóvá nyilvánítják. A demagógok vezetésével bosszút akarnak állni feleségén, Éván és a fián. Ádám mikor sebesülten megérkezik hódolni, sietnek elé, de mikor ö elbocsátja seregét a nép ismét lázadni, kezd.


VI. Róma:

Rómában jelennek meg a föhösök. Ádám elsö menekülési kísérlete. A pestis sújtotta városban az elökelök 1 csoportja, mulat, közöttük van Ádám, Éva és Lucifer is (gladiátorok, étel, ital, szerelem). Lucifer behívat egy temetési menetet az utcáról. Hippia, a boszorkány megcsókolja a tetemet. Péter apostol megátkozza a tetemet és jósol is. Jóslat: Róma bukása. Meghirdeti a keresztény testvériséget és megkereszteli a haldokló Hippiát. Ádámot magával ragadja az új eszme.


VII. Konstantinápoly:

A keresztes hadjáratból megtérö Tankréd lovag nem kap szállást a polgárok között, azok rossza tapasztalata miatt. Értetlenül fogadja a hitvitát. A szeretet egyházának föpapja vad indulattal küldi halálba az eretnekeket. Ádám saját katonáitól menti meg Évát, de a lány fogadalma miatt zárdába kerül. Ádám eszmék nélküli korra vágyik.


VIII. Prága:

Hasonlít Rómához: eszme nélküli, értékvesztett világ. Ádám lemond az aktív cselekvésröl, a szemlélö szerepét veszi át. Ádám, mint Kepler a tudományba menekül, de a császár áltudományát kel szolgálnia. Felesége miatt, akit Borbálának hívnak, a csillagjóslást is müvelnie kell. A nö megcsalni készül a férjét. Ádám elött álomban (álom az álomban) megjelenik a nagy Francia forradalom.


IX. Párizs, a Gréve-piac:

Álom az álomban. Ádám, Dantonként a párizsi forradalom vezetöje. Ismét van eszme: szabadság, egyenlöség, testvériség. Ez a három eszme összefoglalása az eddigi eszméknek. Itt is csalódik, mivel a nép ellene fordul, de a hite mégis megmarad


X. Prága II.:

A mámorból ébredö Kepler Prágában nem ábrándul ki a forradalom eszméiböl, ezeket az eszményeket vallja és hirdeti, csak bízik abban, hogy ezek kissé megtisztulnak. 




XI. London:

Madách jelene (a XIX sz. közepe), a kapitalizmus kora. Ettöl a színtöl kezdve Ádám már nem aktív, középponti hös, hanem szemlélö. A jelenben Madách a szabadság, egyenlöség, testvériség eszméinek megcsúfolását, elárulását látja. Éva alakja itt is összetett, Ádám a "megtestesült üdvöt" látja benne. Éváról lepereg a kor szennye, csak ö diadalmaskodik a halál törvénye fölött.



XII. Falanszter:

Ez a szín fordulópont. Ettöl kezdve a színek a determinizmus (az ember sorsa meghatározott) és a szabad akarat problémájával foglalkoznak. Az ember a sorssal áll szembe, hiszen keresi a túlélés lehetöségét. A Föld természeti kincseinek elhasználása, a mesterséges eröforrások kutatása jelenik meg. El akarják venni kollektív nevelésre Éva fiát. Ádám megakadályozza, de Lucifernek kell megmentenie életüket.

Célszerüség:

nincs egyéniség,

gyakorlatiasság

nincs szépség,

nincs család,

nincs szerelem.

A torzulás oka: kényszerüség, 4000 év múlva úgyis meghal az ember.

Falanszter: az utópikus szocialista Fourier találta ki.


XIII. Az ür:

Ádámnak lehetösége van - szemben a végzettel - elszakadni a Földtöl. Lucifer korán örül: a Föld szellemének hívásának hatására Ádám felismeri, hogy vissza kell térnie a Földre. Ádám szerint az ember lényege: cél nélkül is küzdeni.


XIV. Az eszkimó világ, A jégvilág:

Ismét a szabad akarat kérdése kerül elötérbe. A determinizmus által elöre jelzett vég bekövetkezett. Ez a világ ennek a végnek a következményeit tükrözi. Az ember elállatiasodott. Lucifer egyre aktívabb, érvei meggyözöek: az ember tehetetlen, a természet törvényeinek vergödö foglya csak.


XV. A Paradicsomon kívül:

Lucifer megpróbálja elbizonytalanítani Ádámot, aki a szabad akarata létét akarja bizonyítani. Lucifer ellenérve: Ádám egyénként bízhat a szabad akaratban, de az egész emberi nemnek nincs szabad akarata (bélféreg hasonlat). Ádám válasza: az egyén egyúttal a közösség is, akár meg is szüntetheti a közösséget, öngyilkos lehet, s így elkerülheti a jövöt. Ádámot az öngyilkosságtól Éva anyasága tartja vissza, mivel már nélküle is tovább élne az emberi nem. Egyetlen lehetösége marad Ádámnak: vállalnia kell a küzdelmet, hogy jobbá tegye a jövöt.


A szüntelen újrakezdésnek s a jobbért való küzdelemnek az a bukásokkal szembenézö, kudarcokból felemelkedö hösiessége nemcsak Madách korában volt mozgósító erejü, hanem minden kor számára érvényes tanulság.


Találat: 4852