Kompetencia alapú egészségnevelés

Kompetencia alapú egészségnevelés

1. Bevezetés

Problémafelvetés

Az iskolarendszerünk testi nevelést célzó tárgyai nem adnak kellő ismeretet, így motivációt sem ahhoz, hogy az egyén reálisan tudja értékelni fittségi állapotát, ahhoz igazítani fittségi céljait, annak megvalósításához kiválasztani a megfelelő mozgásformát.

A téma aktualitása

Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához és megtartásához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra, testedzésre van szükség. Ma, amikor életterünk során mozgáslehetőségünk, mozgásterünk beszűkül, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkciózavarok kialakulását:

terheléstűrés,

konfliktuskezelés,

problémamegoldó képesség,

és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségeket:

magas vérnyomás

mozgásszervi megbetegedések,

elhízás, stb.

Az ismertetett társadalmi helyzetkép indokolja az egyén fittségi programba való bekapcsolódását, a szabadidős tevékenység tervezett aktív eltöltését. Ezt nyomatékosítja számos statisztika. A Pannon Egyetemen részben általam vezetett, a hallgatók körében végzett felmérés is figyelemfelkeltő adatokkal szolgált. Az 1995-ös EUROFIT felmérés 10 éves távlatban történő megismétlésével a fittségi állapot változásának folyamatát voltunk képesek felfedni. Ennek eredménye minden fittségi mutató tekintetében ijesztő mértékű - 20-50%-os - visszaesést jelzett.

A probléma rövid szakirodalmi áttekintése

Nézzük meg, hogyan vélekednek honfitársaink saját fittségi állapotukról:

Minden tizedik magyar felnőtt számára nehézséget jelent 200 méternél nagyobb távolságot önállóan megtenni.

A keringési rendszer megbetegedésében szenved a nők 39%-a és a férfiak 32%-a.

A férfiak majdnem fele, a nők közel 60%-a panaszol nyak-, hát- vagy deréktáji fájdalmat.

A felnőtt lakosság fele túlsúlyos vagy elhízott.

A lakosság 65%-a gondolja úgy, hogy normális testsúllyal rendelkezik (míg ez valójában 40%) (TÁRKI, Image Factory, 2007).

Tehát a problémákat látjuk, bár azok valódi mértékét nem vagyunk képesek felmérni.

A WHO szerint egészségi állapotunkat az alábbi faktorok befolyásolják:

25 %-ban öröklött tulajdonságaink

18 %-ban az egészségügyi ellátás

20 %-ban a minket kürölvevő környezet

37 %-ban az egyén életmódja

Az első három faktort nem, vagy csak közösségi keretek között vagyunk képesek kis mértékben befolyásolni. Ezért az egyén felelőssége szempontjából életmódunk válik meghatározóvá.

Vajon tudjuk-e, hogy a civilizációs ártalmak mi módon orvosolhatók?

A megfelelő mértékű és intenzitású testmozgás pozitív élettani hatása közismert (OEK, 2006).

Erre az optimista szakmai feltételezésre válaszul had mutassak két statisztikai adatot (1. ábra):

	ábra: a népesség napi időfelhasználása (KSH, 1999/2000)

Minden harmadik nő és minden negyedik férfi úgy gondolja, hogy semmit vagy csak keveset tehet a saját egészségért. (OLEF, 2003)

Elmondható, hogy a bajok orvoslására van társadalmi igény, azonban a prevenció, mint célkitűzés az egészségnevelés elégtelensége miatt nem válik megvalósíthatóvá széles körben.

Az intézményesített sportrekreáció kínálatából való választás a megfelelő ismeretek hiányában legtöbbször - keresleti és kínálati oldalon egyaránt - nélkülözi a tudományosságot és tervezettséget, mindamellett, hogy az ember egészségének megszilárdítását, illetve szükség szerinti megújítását célzó tevékenységre a többség nagyon kevés időt tud fordítani. Ezt a behatárolt, rövid időintervallumot csak jól megtervezett, egyénre szabott programmal lehet eredményesen felhasználni, garantálva a jó közérzetet és a motiváló sikerélményt.

2. Célkitűzések

2.1. A társadalmi egészségorientált motivációk megteremtése

Kulcskérdés az egészségtudat megalapozásához szükséges ismeretek minél szélesebb körben történő átadása, a lakosság környezet-tudatos és egészség-centrikus oktatása, nevelése. Ehhez meg kell találni a népegészség fejlesztése érdekében tenni képes fórumokat, a közoktatás és egyéb informális pedagógiai szolgáltatók körében.

A cél azon ideális állapot elérése, hogy a fittségi állapotával és egészségi szükségleteivel tisztában lévő egyén a maga fittségi céljait is szem előtt tartva környezeti, társadalmi és gazdasági infrastrukturális környezetében eredményesen tudjon választani a sportrekreációs kínálatból.

3. Már elért és remélt eredmények

3.1. Pedagógiai aspektusok

A pedagógia - sportpedagógia birtokában van annak az ismeretnek, amely a kompetencia alapú egészségnevelést a legeredményesebbé tudja tenni.

A személyiséget célzó nevelésen, az oktatás ismeret-feldolgozó folyamatain, valamint az ismereteket a jártasság illetve a készség szintjére emelni képes képzésen keresztül juthatunk el a kívánt eredményig. Csupán az egészséges életmódot közvetítő, egészségtudatot megalapozó, így a sporttevékenységek iránt természetes és állandó motivációt biztosítani képes tartalommal kell feltölteni az oktató tevékenységet. A nevelés feladatrendszerében prioritást kell élveznie a testi nevelésnek, azon belül is a sportolás iránti igény kialakításának.

A párhuzamosan ható nevelési színtereken - család, iskola, munkahely - való egyidejű megjelenés tudja kiváltani a társadalom egészének gondolkodásában a remélt - egészségmegőrzést, prevenciót támogató - pozitív fordulatot.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a 2005-2014 közötti éveket a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. E cél elérését hivatottak szolgálni az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. (Az UNESCO már 1977-ben, a Tbiliszi Nyilatkozatban meghatározta a környezeti nevelés alapelveit és területeit.)

Hazánkban az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos 18. és 70. paragrafusában megfogalmazott alapelvek megvalósulását számos jogszabály, köztük a Környezetvédelmi törvény garantálja. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. számú kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti az egészségnevelést és a környezeti nevelést egyaránt.

Az iskolában tehát törvényi garancia mellett jelenik meg az egészségtudat közvetítése. Ez a különböző tudományterületek mentén felsorakoztatott tantárgyakba beépítve kap helyet. Ez azonban feltételezi a tanárképzés alapozó funkciójának megerősítését, vagyis olyan pedagógusok nevelését, akik a kapott ismeret birtokában hitelesen, a természetes belső elvárások által motiváltan tudják közvetíteni az egészségtudatot megalapozó ismereteket. 

A család és a munkahely viszont úgy válhat közvetítő erővé, ha a felnőttképzés keretein belül is megjelenik a továbbítható egészségnevelés.

3.2 Egy, a felsőoktatásban alkalmazott módszer

A Pannon Egyetem Testnevelés Tanszékén dolgozom, ahol a Turizmus Tanszék sport-rekreáció szakmai blokkjának egy tárgyát - A szív és keringési rendszer fejlesztése, alakformálás - gondozom és vezetem.

A tárgy célja, hogy az elsajátított ismeretek birtokában a hallgató képes legyen reális fittségi cél meghatározására a saját állapotának és érdeklődési körének megfelelően. Ennek eléréséhez azt a szakmai protokollt (2. ábra) követi végig a hallgató, amelynek mentén egy személyi edző az addig inaktív életmódot folytató kliensét kapcsolja be a rendszeres fittségi programba, - vállalva a szakmai felelősséget munkája eredményességéért.

A rendszeres testmozgás pozitív élettani hatásainak ismerete részben már meglévő - középiskolai - tudás rendszerezésén alapul. A tanulási folyamatban részt vevő hallgató motiválttá válik az ismeretek elsajátításában azáltal, hogy - az alapvető fittségi mutatók értelmezése után - saját egészségi állapotfelmérését kell elvégeznie. Kiértékelve az eredményeket - egészségi állapotát már objektíven szemlélve - megfogalmazódhatnak a reális fittségi célok.

2. ábra: Fittségi programba való bekapcsolás algoritmusa (IWI, 2002)

A megfogalazott elvárások eléréséhez vezetnek a fittségi szempontból elsődleges kondícionális képességek fejlesztése. - Itt újabb hiánypótlás kell, hogy megelőzze a továbblépést, ugyanis az egyes mozgásformák élettani háttere, valamint azok által kiváltott differenciált adaptációs folyamatok nem tisztázottak. - Az egyes, fizikai képességeket fejlesztő eszközök elméleti megismerését a feladatok gyakorlati elsajátítása követi, rögzítve azok célrendszerét. (A közoktatásban előforduló, már ismert mozgásformákra alapozunk.)

A rendszeres testmozgás megtervezését segítő edzéselméleti alapelvek és a periodizálás algoritmusának elsajátítása után a hallgató végül elkészíti saját, egyénre szabott fittségi edzéstervét.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a tárgy kurzusára jelentkező hallgatók használható, egyénre formálható tudásra tesznek szert,  amely az egészséges életvitel megvalósítását támogató motiváltságot is megteremti. A tanszékünk egyéb, egészséges életmódot közvetítő óráin viszont találkozunk ezekkel a fiatalokkal.

Néhány tárgy:

Wellness és fitnesz turizmusban

Egészséges életmód programok

Természetben űzhető sportágak rekreációs lehetőségei

Labdajátékok rekreációs lehetőségei

Egészséges táplálkozás, különleges táplálkozási formák, sporttáplálkozás

3.3 A Pannon Egyetemen tanuló hallgatók fittségi programba való önálló bekapcsolódását segítő szoftver fejlesztése

Az EUROFIT felmérés megdöbbentő eredménye késztetett arra, hogy megkezdjem egy, a Pannon Egyetemen tanuló hallgatók fittségi programba való, önálló bekapcsolódását segítő szoftver fejlesztését informatikus hallgatók bevonásával. Célom egy olyan interaktív szoftver elkészítése, amely a következőkben felsorolt szolgáltatásokon keresztül nyújt segítséget a kompetencia alapú egészségneveléshez:

Egészségkérdőív, kortörténet: egészségügyi problémák kiszűrése, jelen és múltbeli fitness tevékenységek, célok, étkezési szokások életstílus feltérképezése

Fitness, vagy állapotfelmérő teszt: a jelen fittségi állapot meghatározásához

Célmeghatározás, fittségi programtervezés

A fittségi szempontból elsődleges kondícionális képességek - állóképesség, hajlékonyság, erő - fejlesztése edzésterv segítségével

Ellenőrzés és visszacsatolás: a fittségi felmérés rendszeres megismétlése, a változó edzettségi mutatók függvényében az edzésterhelési összetevők korrigálása

Motiválás: a célok, eredmények és tervezett edzésprogramok grafikus megjelenítése

Életmód tanácsok: az egészséges életvitel kialakítását segítő információs adatbázis, táplálkozási tanácsok, az ébrenlét és alvás megfelelő arányának kialakítása, fitness trendek ismertetése, eszközök bemutatása és ajánlása, táplálék-kiegészítőkről informálás...

A szoftver fejlesztésével kapcsolatos, megoldásra váró részfeladatok:

Az egészségkérdőív megszerkesztése, a kiértékelés rendszerének megtervezése

A fittségi állapot felmérését célzó teszt anyagának kidolgozása: kiválasztani azokat a kondícionális képességeket mérő módszereket, amelyek a legkönnyebben reprodukálhatók a szoftver felhasználója által és a legobjektívebb képet tudják adni a kliens fittségi állapotáról.

Az állapotfelmérésből és a célmeghatározásból bejövő paraméterek függvényében meghatározni a terhelési összetevőket.

Az ellenőrzések során nyert adatmódosulások függvényében az edzésterv korrigálása

Az életmódjavítását szolgáló lexikális anyag összegyűjtése, katalogizálása

A szoftver a már említett, személyi edző munkájának minőségi garanciáját biztosító protokoll mentén halad. Az egészségkérdőív és a fittségi állapot mérésének módszerét a Pannon Egyetem hallgatói körében fogom tesztelni. Ellenőrzés céljából alkalmazni fogom a Biospace testösszetétel-analizáló orvosdiagnosztikai műszert.

Tervezem a kész szoftver ellenőrzését is egy, a programot alkalmazó és egy, azt nem ismerő kontrollcsoport egy éves fittségi állapotváltozását figyelemmel kísérve.

A szoftver bővítési lehetősége:

A felnőtt lakosság körében való alkalmazás

Speciális populáció - különleges állapotúak, betegségben szenvedők - fittségi programba való bevonása

Étrend tervezés az egyén anyagcsere-folyamatait meghatározó paraméterek és az életvitel, fittségi program függvényében

Segédeszközök - pl.: pulzusmérő óra - használata.. .

További terv, hogy tanszékünk egy, a fittségi összetevők mérésével foglalkozó diagnosztikai központot létesít. Ennek a hallgatók irányába történő nyitása a fittségi program folyamatában még pontosabb visszacsatolást tenne lehetővé.

Az egyes tantárgycsoportok által közvetített, egészségtudatot formálni képes tudásbázisokat - fizikai aktivitás, élő szervezet működése, környezetünk élettani hatásai, táplálkozási szokások. - össze kell kapcsolni, s a gyermek adottságaira és képességeire aktualizálni.

Erre a feladatra hivatott a testnevelés óra. Itt a lehetőség a szóbeli értékelés valódi tartalommal való megtöltésére. A tanuló a félévi értékelésben saját fittségi állapotáról kaphat, maga által is értelmezhető jellemzést. Ennek elemei a következők:

3.4 A kompetencia alapú egészségnevelés  közoktatásban való megjelenésének lehetősége

A tapasztalati úton történő tanulás - az egyén aktív tevékenysége mentén (ez a feltétele a külső és belső tulajdonságokra épülő személyiségfejlődésnek) - a gyermekek legeredményesebb személyiséget formálni képes ismeretszerzési lehetősége. Ez azt jelenti, hogy az egészség fenntartásának belső motivációját is azáltal tudjuk megteremteni, hogy - amint azt az egyetemi hallgatók körében eredményesen alkalmaztuk - a kis tanulókat a saját, egyéni és egyedi fizikai létük megismerésén keresztül juttatjuk el az egészséges életmód megteremtéséhez szükséges információk birtokába.

Az egyes tantárgycsoportok által közvetített, egészségtudatot formálni képes tudásbázisokat - fizikai aktivitás, élő szervezet működése, környezetünk élettani hatásai, táplálkozási szokások. - össze kell kapcsolni, s a gyermek adottságaira és képességeire aktualizálni.

Erre a feladatra hivatott a testnevelés tantárgy. Itt a lehetőség a szóbeli, differenciált értékelés valódi tartalommal való megtöltésére. A tanuló a félév végi jellemzésében saját fittségi állapotáról kaphat, maga által is értelmezhető képet. Ennek elemei a következők:

A testnevelés órán, a félévkor és annak végén elvégzett fizikai felmérés eredménye,

A hiányosságok és ezek rövid-, illetve hosszú távú rizikóinak megjelölése,

Az egészséges egyensúly megteremtéséhez szükséges életmódváltás iránymutató paramétereinek felsorolása,

A motiváltság értékelése a tervezett és tényleges fejlődés függvényében.

4. Záró gondolat

A tanításom során szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy az egyén motivált és érdekelt egészsége megőrzésében. Ez irányú tevékenysége viszont csak az által válik hatékonnyá (ez a céltudatosságot és rendszerességet jelenti), amennyiben számára hiteles, vagyis általa megszerzett tudáson alapuló diagnózist tudunk fittségéről alkotni.

Felhasznált szakirodalom

Edvy László - Gaálné Starhon Katalin (2005) Az 1995-ös EUROFIT felmérés megismétlése

Zuhanó repülésben, a felsőoktatásban tanulók fittségi állapota. III. Sporttudományi Kongresszus, Budapest

Edvy László - Gaálné Starhon Katalin (2006) Az 1995-ös EUROFIT felmérés megismétlése- A súlyos állapotot tükröző eredmények igazolása egy, a testösszetételt analizáló készülék felhasználásával. Sportoló nemzet és egészséges társadalom. Sporttudományi Konferencia Pécs

Ádány Róza - Vargáné Hajdú Piroska - K. Fülöp Ildikó (2003): A korai halálozás jellegzetességei az ezredforduló Magyarországán. In: Ádány Róza (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest 27-42.

Aszmann A.-Frenkl R.-Kaposvári A.-Szabó T. (1997): Felsőoktatás értelmiség egészsége. Budapest. Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség.

Bíróné N. Edit (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó.

Falus I. (2000): Bevezetés a pedagógia kutatás módszereibe. Műszaki könyvkiadó..

Lehoczky J. (1999): Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE Kiadó. Budapest.

Lükő I. 2003: Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Nádori L.-Derzsy B.-Fábián Gy.-Ozsváth K.-Rigler E.-Zsidegh M. (1989): Sportképességek mérése. Budapest. Sport.

Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia - alapvetés (2003). Magyar Környezeti Nevelési Egyesület kiadványa.

Palmer J. -Neal P. (2000): A környezeti nevelés kézikönyve. InfoGorup. Körlánc. Budapest.

Poór Z.: Az iskola és az egyetem együttműködése a pedagóguspályára való felkészítés során. Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar.

Zopcsák L. (2001): Personal Training. Budapest. International Wellness Institute.

OEK (2003): Országos lakossági egészségfelmérés  https://www.gallup.hu/olef/olef.html

TÁRKI (2007): Egyre kövérebbek vagyunk, de nem törődünk vele https://www.tarki.hu/hu/