online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Helyesírasunk alapelvei; az írasjelek

nyelvtan



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
NYELVTAN II
PRÓBAÉRETTSÉGI Középszint ANGOL NYELV
OLASZ NYELV EMELT SZINT ÍRÁSBELI JAVÍTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
OLASZ NYELV EMELT SZINT SZÓBELI JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1000 M O N D A T MAGYARUL ÉS ANGOLUL NYELVTAN ALAPOS BEGYAKORLÁSA
Helyesírasunk alapelvei; az írasjelek
 
bal also sarok   jobb also sarok

Helyesírásunk alapelvei; az írásjelek

-Helyesírási alapelvnek azokat az eljárásokat értjük, amelyek szerint szavainkat és szóalakjainkat leírjuk. A magyar helyesírás betûíró, latin betûs, hangjelölõ és értelemtükrözõ írásrendszer.

- betûíró: legkisebb egységei a hangok 434g63e at jelölõ betûk

- hangjelölõ: a betûk kiejtett hangokra utalnak

- értelemtükrözõ: helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszerébõl

1. A hangok jelölése: - a magánhangzók minõségét és hosszúságát mellékjelekkel

-- mássalhangzók: a, betûkapcsolat

-b, hosszúságuk a betûk megkettõzésével

2. Minden beszédhangnak külön jele van, kivétel: j, ly.

Alapelvek

1. Kiejtés szerinti írásmód: a szóelemek (szótövek, képzõk, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen, az általános kiejtést tükrözõ írott formája van.

2. Szóelemzõ írásmód: a több szóelembõl álló szóalakok helyesírását ez az elv úgy szabályozza, hogy a toldalékos szavakban mind a szótõ, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhetõ legyen. A szavak egészét másképpen ejtjük ki mint a szóelemeket külön-külön. Ilyenkor meg kell vizsgálni az írásmódot, és a szóelemek módosított alakját.

3. Hagyomány szerinti írásmód: errõl az elvrõl akkor beszélünk, ha a máig megõrzött írásmód sem a kiejtés, sem a szóelemzés elvével nem magyarázható (pl. családnevek). A kiejtéssel szemben egy betû esetében maradt meg a hagyományos forma: az ly esetében. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek, mert az ly-nal írandó szavak sokféle eredetûek, különbözõ jellegûek.

4. Egyszerûsítõ írásmód: csak néhány kivételes esetben alkalmazzuk

-- többjegyû betûk kettõzésekor

-- három azonos mássalhangzó találkozásakor

-- többjegyû betûk kettõzött alakjánál

5. A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Pontosabb szolgálata megköveteli a helyesírásban is - mint a nyelvben - az állandóság és a változás egyensúlyát.

Az írásjelek

Mondanivalónkat írásban is világosan tudjuk tagolni az írásjelek segítségével. Az írásjelek egyúttal a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel kifejezett értelmi és érzelmi árnyalatok egy részét is érzékeltetik. A pontnak, a felkiáltójelnek, a kérdõjelnek és a vesszõnek a mondatot tagoló, lezáró szerepük van. Ezeken kívül más és más írásjelek is kialakultak azért, hogy a néma szöveg is minél teljesebben adhassa vissza az élõbeszéd sokféle árnyalatát. Így jutottak egyre nagyobb szerephez az újabb írásjelek: a pontosvesszõ, a kettõspont, a gondolatjel, a zárójel. Egy részük nemcsak a mondaton belüli, hanem a szövegen belüli tagolás eszköze is lehet.

A pontosvesszõ a vesszõnél határozottabb elkülönítését szolgálja a mondat egyes részeinek:

-- mondatrészek között fõként felsorolásban használjuk a különnemû csoportok elválasztására

-- a többszörösen összetett mondatokban pontosvesszõvel választjuk el a szorosabban összetartozó tagmondatcsoportokat

A kettõspont legfõbb szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati elõkészítés a következõ szakaszra.

-- bevezethet idézetet

-- felsorolást (különösen, ha a felsorolásnak értelmezõ jellege van)

-- használjuk az összetett mondatokban is, szerepe ilyenkor az erõteljesebb tagolás, a kiemelés, gyakran a kötõszót vagy a rámutatószót helyettesíti

A gondolatjelet a közbevetések, a logikai vagy hangulati váltások elkülönítésére használjuk a mondatokban és a mondatnál nagyobb egységekben.

-- jelölheti a párbeszédben a beszélõk megszólalásának kezdetét

-- egy új gondolatsort

-- gondolatjelpárként beékelést jelez és emel ki

A zárójel ugyancsak közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el.

-- a közlést pontosabbá tevõ, magyarázó, utaló jellegû betoldást foghat közre

-- összetett szerepe a hangulati, logikai fordulat elkülönítése

A gondolatjel és a zárójel szerepe közel áll egymáshoz. Mindegyikük szolgálhat írásjelpárként a közbevetések elkülönítésére (a zárójel a legélesebb elhatárolás eszköze).

Az idézõjel a kiemelés egyik módja, amely a szöveg egy részének sajátos szempontú elkülönítését szolgálja.

-- általában más szavainak idézésekor

-- ha a szöveg egy részét sajátos érzelmi - leggyakrabban gúnyos - színezettel látjuk el, és ezzel megváltoztatjuk alkalmilag a szó eredeti jelentését

A három pont a gondolatsor félbeszakítását, a mondat befejezetlenségét jelzi, élõszóban ennek hosszabb szünet felel meg.


Találat: 2603


Felhasználási feltételek