kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Hangalak és jelentés viszonya a szavakban
Minden szónak van hangalakja és jelentése, vagyis a szó a jelentés és a hangalak egysége. Hogy egy hangalak milyen jelentést idéz fel egy nyelvben, az a közös nyelvet 353d35d beszélők megegyezésén alapul. szó= h+ j
A hangalak az a hangsor (leírva betűsor), amely a szó jelentését felidézi bennünk. A jelentés az, amire a hangalak hallásakor gondolunk.
A hangalak és jelentés kapcsolata alapján a szavak lehetnek: egyjlentésűek, többjelentésűek, azonos alapúak (homonimák), rokon értelműek (szinonimák), hangutánzó és hangfestő szavak.
Az egyjelentésű
szavaknál egy adott hangsor csak egy jelentést idéz fel. PL:
golyóstoll, gyufa
H -J
A többjelentésű szavaknál egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik, és a jelentések között valamilyen kapcsolat van. Pl: körte, toll, zebra, daru J1
H
J2
Azonos alapú szavak: Egy hangalak több jelentést is felidézhet, de ezek között nincs kapcsolat. Ezeknek csak véletlenül azonos a hangalakjuk. Pl.: ár, ég, nyúl, vár
J1
H
J2
A rokon
értelmű szavak a valóságnak ugyanarra a mozzanatára vonatkoznak. (Több
hangalakhoz egy jelent és
tartozik) Pl., kutya, eb; tengeri, kukorica
H
J
H
Ezek eltérnek használat körükben, stílusukban. Vannak olyan rokon értelmű szavaink, amelyekben pl. a jelentések között fokozati összefüggés van. Pl.: gebe- ló- paripa; szellő- szél- vihar
H J1
H J2
H J3
A
hangutánzó és hangfestő szavaknál a hangalakból következtetünk a szó
jelentésére
Pl.: kakukk, ballag, cammog, sompolyog
H --> J
Találat: 3600