Nemzetközi jog II.

I. ELŐADÁS

A diplomáciai és a konzuli jog

Nemzetközi jogi szabályok: az államok érintkezéséből adódnak. Az állami funkciók közül a nemzetközi feladatok nagyon fontosak. Ezek ellátása kétféle módon történhet:

Az államon belül

Az államon kívül - képviseleti szerveken keresztül

Diplomácia: az állam egy olyan tevékenysége, amellyel külpolitikai érdekeit más államok vagy nemzetközi szervezetek irányában érvényesíti. Ez alapve 939b11j tően politikai tevékenység.

Követ: olyan személy, aki az állami belpolitikát az államon kívül, külföldön érvényesíti.

Belső szervek:

Köztársasági elnök (államfő):

Nemzetközi szerződéseket köthet, miniszteri ellenjegyzéssel (hozzájárulással)

Ő akkreditálja/ nevezi ki a diplomáciai képviselőket

Diplomáciai tárgyalásokat is folytathat

Parlament: Magyarországon az Országgyűlés ratifikálja a legjelentősebb nemzetközi szerződéseket (ez a szerződéskötés megerősítését jelenti).

Kormány:

Nemzetközi szerződéseket köt

A mindennapi működésben irányítja a külpolitikát, a külügyminiszteren keresztül.

Külügyminisztérium: központi külpolitikai koordináló szerepe van.

Külső szervek: külképviseletek - működését a nemzetközi jog szabályozza, nem a belső jog.

3 helyre lehet telepíteni:

Ø      Államokba

Ø      Nemzetközi szervezetekbe delegálni - misszió

Ø      Kiküldenek egy ad hoc diplomáciai delegációt

A diplomáciai jog szokásjogi úton jött létre, és később kodifikálták. 4 fontos szerződés:

Bécsi egyezmény: a diplomáciai kapcsolatokról

Egyezmény a konzuli kapcsolatokról

Egyezmény a különleges missziókról

Egyezmény az egyetemes nemzetközi szervezetekhez akkreditált képviseletekről

A diplomáciai kapcsolatok

Történeti áttekintés:

Az ókorban már voltak követek

Az állandó követküldés gyakorlata a 15. században alakult ki, először Itáliában

A 17. században a követküldés általánossá vált egész Európában

Ezt követően kialakult a követségi jog

Bécsi kongresszus: első kodifikáció; 1818. Aachen-i konferencia

Diplomáciai képviselet: az államnak külföldön működő olyan szerve, amely saját államát - a küldő államot - a fogadóállamban minden tekintetben képviseli.

Két megközelítés:

Tárgyi diplomáciai jog /ius legationis/: minden szabályt magába foglal; a diplomáciai képviselőkre és képviseletekre egyaránt vonatkozik.

Alanyi követségi jog /ius legationum/:

Aktív: minden államnak követküldési joga van

Passzív: minden állam fogadhat követeket

A diplomáciai kapcsolatok felvétele:

Erre nincs nemzetközi jogi kötelezettség; állami elhatározás kérdése.

Nem következik automatikusan az államelismerés tényéből (de jure)

Az államok közötti kölcsönös megegyezésen alapul

Mindig magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is

A kapcsolatfelvétel lépései:

1. lépés            Kell egy képviseletvezető

Ø      A küldő ország szabadon választhatja meg (a szuverenitásából adódik)

Ø      A fogadóállamnak nem köteles fogadnia

Ennek folyamata: kell egy beleegyező nyilatkozat (agrément), ezt azonban a fogadóállam megtagadhatja, és nem kell közölnie az indokait (úgyis van előzetes puhatolózás, informális úton). A küldő állam külügyminisztériuma kiállít egy megbízólevelet (lettre de créance), amit át kell adni a fogadóállamnak, és így megtörténik a képviselő kinevezése, akkreditálása. A kinevezés létrejöttének 2 időpontja:

A megbízólevél átadása az államfőnek

A külügyminiszternek másolat küldése - a visszaigazolás átvétele

Az akkreditálás sajátos esetei:

Többes akkreditálás: egy diplomáciai képviselő több államban is ellát ilyen funkciókat. Ehhez szükséges a fogadóállam beleegyezése.

Közös akkreditálás: több állam ugyanazt a személyt bízza meg (pl. Belgium - Luxemburg esetében)

Egy államhoz akkreditált képviselő egy nemzetközi szervezetben is ellát képviseleti funkciókat.

Bécsi egyezmény: 3 osztályt különböztet meg:

Az államfőhöz akkreditált nagykövetek; pápai nunciusok és egyéb vezetők (pl. főbiztosok)

Az államfőhöz akkreditált követek; pápai internnunciusok és miniszterek

A külügyminiszterhez akkreditált ügyvivők (az ideiglenes ügyvivők nem ide tartoznak: ők nem diplomáciai képviseletvezetők, csak a helyetteseik - az ő delegálásukhoz nem kell a fogadóállam beleegyezése)

Az I. vh.-ig csak a nagyhatalmak küldtek egymásnak nagyköveteket. Később aztán küldtek azokhoz a kisebb államokhoz is, amelyekhez kötődtek. A 20-as évektől a kis országok is nagyköveti szinten képviseltették magukat egymásnál. A II. vh. után lett általános a nagyköveti szinten való kapcsolattartás - aki csak követi szintet tart, az jelzi a hűvös kapcsolatokat a két ország között. De a követ és a nagykövet között nincs jogilag különbség!

2. lépés            Kell egy diplomáciai személyzet

Van egy adott hierarchia, ami az adott államtól függ. Magyarországon ez:

Nagykövetek/ nunciusok

Követek/ internnunciusok

Katonai attasék

Tanácsadók/ tanácsosok (1-2. osztályba tartoznak)

Titkárok (3. osztály)

Attasék

Ők mind diplomáciai státusban vannak.

+ Igazgatási és műszaki személyzet

+ Kisegítő személyzet

A képviseletvezetőn kívül nem érdekes a fogadóállam beleegyezése. De van a fogadóállamnak eszköze a személyzet ellen is: persona non grata - nak nyilvánítja. Ezt nem kell a küldő államnak elfogadnia, de a fogadóállam egyoldalúan semmisnek veheti az illető diplomáciai státuszát.

A személyzet családtagjait is megilleti a diplomáciai mentesség. A fogadóállamban lévő diplomata és családtagjai nem szerzik meg az adott állam állampolgárságát, még akkor sem, ha az adott állam joga szerint egyébként megszerezné. (pl. ius soli elve a születésnél) Ez a függetlenség kifejezése (szervezeti függetlenség).

Mekkora lehet a diplomáciai személyzet? Az államok megállapodása alapján a nagysága ésszerű és természetes legyen.

Diplomáciai testület (CD - corpus diplomatique): egy adott országban lévő összes képviseletvezető és a képviselet többi tagja. Országonként tehát 1 ilyen testület van.

Rangsor:

Érvényesül a rangsorelsőbbség elve

Egy osztályban: aki korábban kezdte meg a hivatali működését, annak van elsőbbsége (ancienitás)

Doyen: a legmagasabb rangú és legrégebb óta hivatalban lévő diplomáciai képviselő. Egyes országokban ez automatikusan a pápai nuncius.

Diplomáciai képviselet feladatai:

Képviseli a küldő államot

Ellátja az állampolgárok érdekvédelmét

Diplomáciai tárgyalásokat folytatnak, általában jegyzékváltás formájában

Az államok közötti baráti (gazdasági, társadalmi, kulturális) kapcsolatok erősítése

Diplomáciai tevékenység megszűnése: a képviselő vagy a képviselet "szűnik meg"

A diplomáciai kapcsolatok megszakítása - ez végleges -, vagy felfüggesztése - ez esetben ideiglenes, és egyszerűbb újra felvenni. A küldő állam át is ruházhatja egy 3. országra - ebben az esetben is megszűnik a képviselet. Ezekben az esetekben a fogadóállamnak tiszteletben kell tartania az épületet, a helységeket; megvédeni az irattárat és a vagyontárgyakat.

A diplomata működése szűnik meg:

A küldő állam visszahívja - hivatalos kihallgatás búcsúzóul az államfőnél, amikor visszakapja a megbízólevelét.

Persona non grata -nak nyilvánítja a fogadóállam - a küldő államnak vissza kell hívnia.

A fogadóállam egyoldalú nyilatkozatot tehet, amelyben érvényteleníti a képviselő diplomáciai státusát.

Személyes körülmények: elhalálozás; lemondás; betegség. A fogadóállam köteles biztosítani, hogy minél gyorsabban elhagyhassa az országot; szállítási eszközt kell a rendelkezésére bocsátania.