A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA ÉS ALAPJAI

A nemzetközi jog fogalma és alapjai

Fogalma:

A nemzetközi jog a nemzetközi közösség tagjai - elsődlegesen és döntő mértékben az államok - közötti kapcsolatokat, viszonyokat szabályozó jogi normák rendszere.

Amióta az emberi társadalom állami szervezetekben él, az egyes államok határai soha nem 333f58d képeztek az államok között áthatolhatatlan válaszfalat. Az államok minden korban egymásra voltak utalva, nem élhettek egymástól elszigetelt életet. Így az állam megalakulásának pillanatától kezdve szükségszerűen kapcsolatba került más államokkal. Az államok között fennálló és fenntartandó kapcsolatok alakították ki az egymás közötti érintkezés szabályait, s hozták létre a nemzetközi jogot: a nemzetközi jog tehát egyidős az államok megjelenésével.

Egy másik megközelítésben a nemzetközi jog nemcsak a modern államok, azaz a területileg szervezett politikai főhatalmat megtestesítő szervezetrendszer létrejöttének következménye, hanem a különböző népek által alkotott politikai közösségek közötti kapcsolatokat is szabályozhatja. E felfogás szerint a nemzetközi jog története visszanyúlik a történelem kezdetéig.

Tárgya:

Mivel a nemzetközi jog a nemzetközi közösség tagjai közötti kapcsolatokat szabályozza, a nemzetközi jog tárgyát a nemzetközi kapcsolatok jelentik.

Alapjai:

A nemzetközi jog alapjának meghatározásakor azt kell megvizsgálni, hogy milyen tényezők hozzák létre a nemzetközi jogba sorolandó jogi normákat, és mely körülményektől függ ezen normák hatékonysága. A nemzetközi jog alapjának meghatározására több elmélet is kísérletet tesz:

A nemzetközi jogi pozitívizmus - voluntarista felfogásához híven - a nemzetközi jog alapjának kizárólag az államok akaratát tekinti, azaz a nemzetközi jog szabályait az államok akaratából, akarat-megegyezéséből származtathatja. (pl.: Állandó Nemzetközi Bíróság ítélete a Lotus-ügyben - 1927)

A voluntarista elméleten belül két irányzat is megjelent:

• A R. Jellinek nevéhez fűződő önkorlátozási elmélet szerint a nemzetközi jog azzal jön létre, hogy az állam - szabad akaratából - saját szuverenitását korlátozza. Mivel az állam formailag nem lehet semmilyen más magasabb hatalomnak alárendelve, így csak saját akarata által kötelezhető, azaz szuverenitása csak így korlátozható. Ha viszont önkorlátozásról van szó, akkor e korlátozás egyoldalúan meg is szüntethető, azaz az állam nemzetközi kötelezettségeitől egyoldalúan megszabadulhat. Eme elmélet logikai ellentmondása az, hogy ha a jog lényegi funkciója azok akaratának korlátozása, akikhez szól, akkor kötelező ereje nehezen deriválható abból az akaratból, amelyet korlátoz.
• A másik elmélet az individuális állami akaratok összeolvadásával létrejövő közös akaratból származtatja a nemzetközi jogot. Ez a közös akarat azonban csak fikció lehet, a valósághoz kevés köze van (Vereinbarung-elmélet).

A harmadik elmélet az osztrák normativista iskola, az ún. tiszta jogtan, amely a nemzetközi jog alapját az államok akaratán kívülre helyezi. A hipotetikus alapnormára  épülő jogi piramis hierarchiájában az alapnorma után következő pact sunt servanda elv alapozza meg a nemzetközi jogot, mely meghatározza a belső jog szabályozási körét stb. Azonban az állam leszűkítése a normarendszerre részben pontatlan, hiszen az állam, mint szervezett politikai egység alkotja meg jogi normáit, részben pedig veszélyes is, mert összekeveri az államot és a jogot, és kiiktatja az állami szuverenitást. (Hans Kelsen, R. Kunz)

A nemzetközi jog alapjával kapcsolatos különböző felfogások ellentmondásai és külső problémái szükségszerűen ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy a nemzetközi jog alapjának vizsgálata lényegében jogon kívüli problémákat vet fel, amiket lehetetlen a nemzetközi jogon belül adekvát módon megválaszolni. Egy általánosan elismert álláspont szerint nem elhanyagolható a nemzetközi jog szociológiai alapjának kutatása, mivel e nélkül nem kaphatunk választ olyan kérdésekre, mint például hogy milyen tényezők határozzák meg az államok jogalkotó akaratát, milyen feltételek szükségesek a nemzetközi jog hatékonyságához, mi a nemzetközi jog szerepe a nemzetközi életben stb.