|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||
Közlekedés különleges feltételek között
Az időjárás hatásai, meteorológiai tényezők
Az időjárási frontok a különböző származású légtömegek összeütközési, érintkezési felületei, melyek állandó mozgásban vannak, és különböző időjárás változásokat hoznak létre. Az időjárási frontok átvonulásai általában gyorsan megváltoztatják a külső környezet kémiai, fizikai, elektrofizikai tényezőjét, ezért az időjárás változásai az élő szervezetre megterhelést rónak.
Az időjárás frontok fajtái:
ˇ 828h71i 828h71i betörési hidegfrontnak nevezzük, ha a területünkön tartózkodó légtömeg helyére viszonylagosan hidegebb levegőfajta érkezik,
ˇ 828h71i 828h71i felsiklási melegfrontnak nevezzük a különböző fizikai, kémiai sajátosságú légtömegek viszonylagosan melegebb légtömeg hatására bekövetkező összeütközését
ˇ 828h71i 828h71i a veszteglő frontokat a hideg- vagy a melegfrontok mozgásának lelassulása eredményezi, az időjárás ideiglenes állandósulása következtében nem jelentenek a szervezet számára hirtelen változást
Az időjárási frontok átvonulásakor a járművezetők alkalmazkodóképessége - az agresszivitás fokozódása mellett - csökken. Az időjárási frontok, és ezek közül az ún. melegfrontok nagyobb mértékben rontják az emberek alkalmazkodó képességét, ingerlékenyebbé válnak.
A frontokkal együtt járó heves esőzések és/vagy szélmozgások komoly veszélyhelyzeteket teremthetnek, a látási viszonyok és az útviszonyok hirtelen megváltozásával.
Látási viszonyok. Látni és látszani
Közlekedési alapelv, mely mind normál, mind különleges körülmények között a biztonság egyik legfontosabb feltétele. A látási viszonyok környezet adta tényezőin nemigen változtathatunk, de a járműből való jó kilátást elősegíthetjük.
Viharban járművünk karosszériája általában véd a villámcsapás ellen, de célszerű behúzni az antennákat.
Ködben jelentősen romlik a látás, és a szitáló köd az eleredő esőhöz hasonlóan különösen csúszóssá teheti az útburkolatot.
A mai járműveken döntő többségben gyárilag beépített hátsó ködlámpa van, melyet feltétlenül kapcsoljunk be.
Szürkületkor a kontrasztok eltűnnek, a látás rövidebb-hosszabb időre romolhat.
Ezért fokozott óvatossággal vezessünk, ha úgy érezzük, hogy látásunk ilyenkor jelentős mértékben gyengül, illetve egyáltalán ne üljünk a kormány mögé ebben az időszakban.
Éjszaka számítsunk arra, hogy közlekedési partnereinkkel együtt hamarabb fáradunk.
Lakott területen kívül az úttest középvonalához közelítve haladjunk, így csökkenthetjük a kivilágítatlan kerékpárosok, gyalogosok okozta veszélyeket.
Fontos, hogy világítóberendezésünk beállítása megfelelő legyen, ne vakítsuk el partnereinket. Az elvakítás ellen szemünket az úttest jobb szélére irányítsuk, soha ne nézzünk a szembejövő jármű fényszórójába!
Ködfényszóró használata:
- 828h71i 828h71i Ködfényszóró lakott területen kívüli egyéb úton 25km/h vagy lassabb haladás esetén használható.
- 828h71i 828h71i A hátsó ködlámpát a járművezető akkor használhatja, ha szükségesnek ítéli a bekapcsolását.
Magatartás különleges járművekkel való találkozás esetén
A megkülönböztető jelzéseket - villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú egyéb hangjelzést - használó jármű részére minden helyzetben elsőbbséget kell adni. Ezen járművek akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással és szükség szerinti megállással kell biztosítani.
Az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője - mások veszélyeztetése nélkül - még szabálytalan manővereket is végrehajthat, ha ez szükségessé válik.
A figyelmeztető jelzést - sárga villogó fény - használó jármű mellett elhaladni, azt megközelíteni vagy megelőzni csak fokozott óvatossággal szabad. A figyelmeztető jelzést használó jármű vezetője, ha ez a munkája végzése érdekében elkerülhetetlen, figyelmen kívül hagyhatja a jobbra tartás általános előírásait.
Egyirányú út kereszteződésében a menetiránnyal szembe kihaladó figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényt) használó járműre általában nem kell számítani, de 22-06 óra között lehet.
Vontatva közlekedő járművek
Az elromlott járművet az úttestről mielőbb el kell távolítani. Az elromlott járművet lakott területen kívül kötelező megjelölni elakadást jelző háromszöggel.
Az elromlott jármű vontatását fokozott óvatossággal és lehetőleg kis forgalmú úton kell végezni. A vontató jármű vezetője kerülje a gyors sebességváltozást (gyorsítást is és lassítást is), a vontatott jármű vezetője pedig állandó fékkészültségben vezessen. Autópályán és autóúton vontatni csak a legközelebbi lehajtásra szolgáló útig szabad. Az elromlott és vontatott járművet általában a hátsó szélvédő elé elhelyezett elakadást jelző háromszöggel is meg szokták jelölni.
Nagyobb távolság esetén - vontatás helyett - célszerűbb a jármű elszállíttatása megfelelő szállító jármű igénybevételével.
Lassan haladó és nehéz járművek, gépjárműkonvojok
Lassan haladó járműveken a mezőgazdasági vontatókat és a különböző 25 km/h haladási sebességet el nem érő járműveket, nehéz járműveken pedig a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járműveket értjük.
Az ilyen járművek óhatatlanul kisebb-nagyobb torlódást okozhatnak, főként csúcsforgalmi időszakokban. A korszerű kamionok pedig azért hordoznak veszélyeket, mivel korlátozzák a látást, így a járművezetőket előzésre ösztönzik.
Vasúti útátjárók biztonsága
A biztonságot alapvetően a technikai feltételek és emberi tényezők együttesen határozzák meg.
A vasúti átjárók veszélyei nem azonosak a közúti kereszteződésekével. Közúton az egyik járművezető hibájából létrejövő veszélyhelyzetet a másik közúti jármű vezetője nagy valószínűséggel elkerülheti. A vasúti jármű vezetőjének erre nincs lehetősége! Ez egyrészt a kötött pályából, másrészt a vonat nagyságrendekkel nagyobb mozgási energiájából adódó tehetetlenségéből adódik.
Vasúti útátjárók - bármilyen jelzőberendezés esetén - potenciálisan veszélyes helyei a közlekedésnek. A közúti-vasúti szintbeli kereszteződések aktív biztosítása, a jelzések bal oldali megismétlése, a figyelmeztető elő- és veszély-jelző táblák, útburkolati jelek, a figyelmet zavaró körülmények megszüntetése, a forgalomtechnika körültekintő alkalmazása egyaránt segítik a járművezetőt a balesetek megelőzésében, de önmagukban nem akadályozzák meg azokat.
A vasúti átjárón folyamatosan, legalább 5 km/h sebességgel kell áthaladni.
A vasúti átjárók - biztosítás szerinti - csoportosítása
ˇ 828h71i 828h71i Biztosítás nélküli vasúti átjáró (nincs biztosító személy és nincs biztosító berendezés csak jelzőtáblák)
ˇ 828h71i 828h71i Jelző-őrrel biztosított vasúti átjáró
ˇ 828h71i 828h71i Teljes sorompóval biztosított vasúti átjáró
ˇ 828h71i 828h71i A fénysorompóval biztosított vasúti átjáró
ˇ 828h71i 828h71i Fény és félsorompóval biztosított vasúti átjáró
A biztosító berendezésekkel felszerelt átjáróknál az elvi megfontolásokból kitűnik, hogy az előzárási idő függ a veszélyeztetett útszakasz hosszától, tehát a keresztezett vágányok számától, a vágánytengely távolságától és a kereszteződés szögétől. Olyan - jellemzően nem nyíltpályás - kereszteződéseknél, ahol az előzárási idő alatt befutott pályaszakasz hosszán belül egyéb funkciójú pályaberendezések találhatók, az adott helyszíni körülményekhez alakítják ki a biztosítóberendezés működését. Ilyen esetekben a szokottnál hosszabb lezárási időkkel találkozhatunk.
A fénysorompó fehér villogó fénye a berendezés működőképességét jelenti.
A vonat által működtetett fénysorompónál 30 sec a minimális előzárási idő.
Fény- és félsorompó alkalmazása esetén, hogyan módosul az átjáró működése?
- 828h71i 828h71i a fénysorompó beállítása és vezérlése azonos, a csapórudak alsó végállásba kerülése az előzárási időn belül valósulnak meg úgy, hogy a vonat érkezése előtt legalább 5 sec teljes lezásárs legyen.
- 828h71i 828h71i A fénysorompók félsorompóval való kiegészítése esetén csak a zárva tartási idő hosszabbodik meg a csapórudak felnyitási idejével.
Találat: 2647
