online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A vallalati kultúra és a technikai fejlesztés a Mercedes-en belül

auto

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt



egyéb tételek

 
A közúti baleseti helyszín és a mentés
A vallalati kultúra és a technikai fejlesztés a Mercedes-en belül
 
 







A vállalati kultúra és a technikai fejlesztés a Mercedes-en belül




















A kezdetek:


A gépkocsiról, mint technikai találmányról a két német feltaláló Daimler és Benz neve jut eszébe mindenkinek (vagyis a késöbbi Mercedes), akik 1886-ban alkották meg egymástól függetlenül autóikat. A két feltaláló eleinte külön utakon járt. Benz a jó kormányozhatóság érdekében eleinte háromkerekü, majd késöbb négykerekü, de kis autókat gyártott. Az elsö a Velo volt 1894-ben. Az autógyártásban jó hasznot remélö vállalkozók már ekkor tudták, hogy a kisautó hozhatja meg számukra az üzleti sikert. A századfordulón már több mint 2000 Benz-autó futott a német utakon, de Benz lemaradt az autógyártási versenyben. Túl sokáig ragaszkodott sikeres, bevált konstrukcióihoz, míg a többiek már modernebb, gyorsabb kocsikat kínáltak. Daimler legtöbbet hangoztatott mondása a „A legjobbat vagy semmit”, amelyet az utód, a Mercedes-gyár még ma is büszkén vall az üzleti jelszavának. A technikai fejlesztés jegyében, pl. elsöként ö alkalmazott elöl beépített motort. A Mercedes nevet a cégnek az autókért lelkesedö osztrák Jellinek üzletember adományozta, aki a lányáról nevezte el az egyik típust. Daimler halála után jelentös befolyást gyakorolt a cég üzletpolitikájára, s 1902-ben a Mercedes nevet is védjegyezte 151g63b tte. Az 1920-as évek gazdasági nehézségei nem kedveztek az autógyártásnak. A gazdasági csöd elkerülése érdekében a két cég elöbb müszaki, majd kereskedelmi kapcsolatot létesített egymással, majd 1926-ban Daimler-Benz néven egyesültek. A megszületett autóipari konszernt azóta is Mercedes néven jegyzi az autósvilág.


(Forrás: (1)).


Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy a Benz cég járt jobban az egyesüléssel. Ha megvizsgáljuk a tevékenységüket, kiderül, hogy míg valamely területen az egyik járt elörébb, addig egy másik területen a másik. Ami az elektromos gyújtóberendezést illeti, Benz vezetett, mert már 1886-ban elektromos gyújtást épített. E mellett számos ma is használatos müszaki újítás füzödik a nevéhez pl. az egyhengeres vízhütésü motor mechanikus müködtetésü szívószelepekkel. Ha ma megnézünk egy Forma-1-es közvetítést, mindenkinek feltünik a jól szereplö, ezüstszínü Mercedes. A versenyeken való szereplés már a kezdetek óta szerves része a Mercedesnek: A Velo nevü kisautó már 1894-ben a legelsö versenyen is szerepelt, amelyet Párizs és Rouen között rendeztek. Benz ellenezte ugyan a motorsportot, de már ekkor felismerte, hogy a tervezömunkában hasznát veheti. Ellenszenvének egyik oka az volt, hogy mivel a versenyeket föként Franciaországban rendezték, az autókat a francia importör neve után Rogernek hívták. A versenyeken való részvétel hozta elöször kapcsolatba a két céget, hiszen a másik óriási sikereket elérö autógyár a Daimler volt az elsö Mercedes nevü autójával. Az elsö Mercedes a jelen Mercedes-tervezöit is arra inspirálja, hogy szokatlan, újszerü ötleteket keressenek. Ez az autó volt az elsö, amely lamellás hütövel, gázpedállal, beépített olajteknövel és négyfokozatú, kormányváltós sebességváltóval rendelkezett. A gyár autópalettájának föbb kialakítása szintén erre az idöszakra esett Daimler kiváló közepes méretü, és teljesítményü kocsikat gyártott, Benz-nek pedig jó minöségü luxusautói is voltak. Ha ma megnézzük a gyár legtöbb termékét szintén ezek a föbb meghatározó termékek. Ma már hagyományosan a cég jele a háromágú csillag, amelyet egy babérkoszorú övez. Ha ma bárki látja ezt az emblémát, rögtön tudja, hogy a Mercedesröl van szó, anélkül, hogy a kocsit tüzetesebben szemügyre vette volna elötte. Ennek a jelnek az eredete részben a cég legendái között szerepel. A mendemondák szerint Gottlieb Daimler azt mondogatta a gyerekeinek, hogy egy csillag fog boldogságot és jószerencsét hozni a családra. A cégvezetöségnek megtetszett ez a történet, és úgy döntöttek, hogy bejegyeztetik az emblémát. Eredetileg a három- és a négyágú csillagot egyaránt levédették, ám kezdettöl fogva az elöbbi változat lett a márka védjegye. Ugyanakkor Karl Benz jármüvei gyártójuk nevét viselték, márkajelzésük pedig az összetéveszthetetlen fogaskerék-koszorú volt, utalva ezzel Benz korábbi gyári tevékenységére. A fogaskereket késöbb felváltotta a babérkoszorú, amely a Benz cég sikereit hirdette. Asszociálva ezzel az ókori Görögország olimpiai gyözteseire. A két cég egyesülését követöen a házasság jeleként a Mercedes háromágú csillagát egybefogták a Benz által használt babérkoszorúval. Az új embléma sikerét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a cég legkelendöbb alkatrészének az embléma számít, hiszen elsösorban ezt távolítják el a márka rajongói a kocsik elejéröl. Az egyesítés után sem volt könnyü dolga az újonnan létrehozott vállalatnak. Németország gazdasága ebben az idöben romokban hevert, és nem engedhette meg sok ember magának azt a luxust, hogy autót vegyen magának. Ekkor mutatkozott meg az, hogy mekkora szerepe van az egyes embernek a vállalat sikere szempontjából. Wilhelm Kisselt nevezték ki a cég élére, aki hatalmas lendülettel látott neki a cég újjászervezésének: ö tette át a cég székhelyét a Stuttgart melletti Untertürkheimba, ahol ma is található. Ő hozta ki a mai A-osztály elödjét, a 130-as típust, szakítva ezzel a korábbi hagyománnyal, hogy csak nehezen megfizethetö kocsikat gyártson a cég. Ez volt egyébként a világ elsö, sorozatban gyártott farmotoros kocsija, bizonyítva ezzel is a cég technikai megújulási képességét. A cég történetének legnagyszerübb karosszériatervezöje Hans Nibel volt, aki ebben az idöszakban tervezte meg a független rugózású, könnyükarosszériájú 170-es típusát, amellyel sikerült betörnie a cégnek az angol piacra is. Tervei segítettek életben tartani a márka nimbuszát is a II. világháború után. A márka sportsikerei is tovább folytatódtak töretlenül egészen az ötvenes évekig, majd újra kezdödtek a márka 1980-as visszatérését követöen. A márka ezután folyamatosan a luxus, és a kiváló minöség megtestesítöje lett a Benz-i hagyományokhoz hüen, de a Daimler-i technikai élenjárást is szem elött tartva. E hagyományok jegyében: 1972-ben a 450-es az év autója lett, 1974-ben pedig a Mercedes lett a világ legnagyobb luxus-dízelautó gyártója.




A cég dolgozói szerint a márka sikerének egyik legfontosabb titka, hogy a piaci igényekhez alkalmazkodva mindig képes volt a különféle típusok müszaki jellemzöinek finom módosítására. A motorok választéka is egyre bövült az évek folyamán, és miután a német vásárlók a típusfelirat nélküli kocsikat kedvelik, olykor nehéz eldönteni, hogy éppen melyik modellel van dolgunk.

A siker másik fontos tényezöje a kutatásba és fejlesztésbe beleölt temérdek pénz volt. Azok az autógyárak, amelyek ezt elmulasztották, szinte csak vergödtek az elmúlt évtizedekben.


A cég jövöbe vetett bizalma mindig is töretlen volt, és mindig is új megoldásokat kerestek a régi értékek megörzésére: pl. az osztrák Puch céggel közösen már 1979-ben olyan terepjárókat készítettek, amelyek belülröl a megszokott luxust képviselik, ugyanakkor technikailag jóval fejlettebbek a versenytársakénál: pl. a jármü akkor is továbbhaladhat, ha a négy kerék közül már csak egy kapaszkodik meg a talajon! A Mercedes mindig odafigyelt a vásárlók visszajelzésére így újabban egyre több figyelmet fordít a környezetvédelemre is. Az 1982-ben kibocsátott környezetbarát 190-es típus újabb vásárlókat nyert meg a márkának, és olyan mértékben megerösítette annak anyagi helyzetét, hogy sor kerülhetett a sportba való visszatérésre, és a minden luxus-igényt kielégítö S-osztály kifejlesztésére is. Az elmúlt száz évben sok minden megváltozott, de egy Mercedes-Benz láttán szinte érezhetö, hogy mindezt már a két alapító is így tervezhette. Az általuk elindított úton jelenleg is töretlenül halad elöre a háromágú csillag.


(Forrás: (2)).


A márka hagyományai a jelenben:


Mivel a Daimler-Benz már kezdettöl fogva rengeteg autó adott el külföldre, egy idö után magától értetödövé vált, hogy ott a kereskedelmi kirendeltségek mellett összeszerelö üzemeket is létesítsen. Különösen volt ekkor a helyzet ott, ahol már megkedvelték, és sokan vették a cég gyártmányait. Márpedig a Mercedeseket egyre több országban vásárolták. A menedzserek mindig is tudták, hogy, hogy noha egy terméket a legjobban hazai földön lehet eladni, ha az ott igazán ismertté válik, és föként, ha sikeres lesz, akkor ez a siker könnyen kiterjeszthetö az új piacokra is, és ott segítheti az új beruházásokat. A Daimler és a Benz az autó feltalálása, és sikere után külön-külön is sok autót adott el külföldön, azaz sok ország piacán otthonosan mozgott. Ezért késöbb, az egyesülés utáni Daimler-Benz cégnél már csak idö kérdése volt, hogy hol és mikor fognak külföldön gyárat létesíteni. Ezt a lépést sürgette a drága és körülményes szállítási költség, és a Németországban nagyon magas bérköltség megtakarítása. Ez a lépés 1953-ban jött el, amikor összeszerelö üzemet létesített a márka Brazíliában, ahol személygépkocsikat, teherautókat és buszokat szereltek össze. Az évek során a külföldi üzemek létszáma folyamatosan nött, így autókat szerelnek össze: Mexikóban, Indiában, Thaiföldön, stb. Jelenleg a Daimler-Benz-nek a Föld több mint 44 országában vannak gyárai és telepei. A Daimler-Benz emellett azon is fáradozott, hogy javítson a meglévö termékein, és újakat vigyen a piacra. Így a konszern gyakran került fölénybe a konkurenciával szemben. A gyár nevéhez füzödik pl. a teherautóknál alkalmazott billenöfülke, vagy az ABS. A Mercedes-nél alapelvnek számít jelenleg is az, hogy egy éven belül többször is kínáljanak új vagy müszakilag javított modelleket, és úttörö jellegü fejlesztéseket. A reklám a Mercedesnek is hamar a részévé vált. Eleinte egyszerü plakátokon, vagy újságokban hirdették a márkát. Késöbb, a televízió, és a rádió megjelenésével a maihoz hasonlóan híres sztárok, és színészek reklámozták a legújabb típusokat. Eleinte a gyártók megelégedtek azzal, hogy bemutassák a legújabb modellt, és, hogy felsorolja egy hozzáértö ember a müszaki adatait. Ezek a Mercedes esetén igen megnyeröek voltak. Hiszen jelenleg is több száz ember dolgozik a kutatási és fejlesztési területen. Késöbb fontosakká váltak itt is a reklámszlogenek. Híres, közszájon forgó lett a következö: ”Jó csillaga vezérelje minden útján.” A reklámra jelenleg is rengeteget áldozik a cég, naponta lehet látni a tévében, vagy olvasni az újságokban, illetve az Interneten. Persze a legjobb reklám itt is a termékeik belsö értéke, ezért fordítanak erre olyan sokat. Az elsö világháború idején a Mercedes bebizonyította, hogy nehéz helyzetekben is segítségére van az embereknek. Kiválóan teljesítettek a nehéz helyzetekben is a vöröskeresztnél használt Mercedes teherautók. A cég azonban már alapítása után olyan, minden nap használatos, apró reklámtárgyakkal is megpróbálta magához kötni a vevöket, mint a kulcstartó, vagy a cigarettásdoboz. A reklám úgynevezett „ célcsoportjai” különösen a sportos stílusú autóvezetök, a nök és a taxisok voltak. Nekik a Mercedes folyamatosan külön hirdetéseket rendelt. Az autóversenyzés rendkívül szorosan kapcsolódik a márkához. Ahogy az már szerepelt fentebb már az elsö versenyen is szerepelt Benz-autó. A leghíresebb versenyautók azonban a híres „Ezüst nyilak” voltak. Az 1934-es versenyszabályzat kimondta, hogy az autók súlya legfeljebb 750 kilogramm lehet. A hagyomány úgy tartja, hogy a Daimler-Benz autó két kilóval volt nehezebb ettöl, mire a versenyzö, Manfred von Brauchitsch megjegyezte, hogy „ most aztán ki kell találnunk valamit, különben lekopik rólunk a lakk” (vagyis a jóhírünk) Nem is sejtette mennyire fején találta a szöget ezzel, ugyanis pont a lakkréteget kellett lekaparni a kocsikhoz, ahhoz, hogy elérjék a megengedett súlyt. Így ezüstszínben csillogott az autó, amely sikert sikerre halmozott ezután. Amikor a Mercedes hosszú idö után végül visszatért a Forma-1-be, ezért festették a versenyautóikat ezüstszínüre. Ha ma az ember olyan híres versenyzök neveit hallja, mint Mika Häkkinen, vagy Juan Manuel Fangio, egyböl a Mercedes jut róla az eszébe. Ráadásul, amit már Benz olyan hamar felismert a technikai újdonságoknak a kipróbálására kiválóan alkalmas a motorsport. A Forma-1-ben kipróbált technikai újdonságait hasznosította a Mercedes, például a nemrégiben kifejlesztett új SLK típusában. Nagyon fontosnak tartják a biztonságot és a környezetvédelmet is. Németországban a Daimler-Benz volt az elsö, amely autóiba légzsákot épített be, illetve ök fejlesztették ki a már elöbb is említett ABS-t. Már régóta folytatnak törésteszteket is, hogy a kikerülö autók a lehetö legjobban védjék az utasok életét. Az olyan biztonsági elképzelések, mint amilyen a rendkívül kemény utascella, szintén azokhoz az úttörö találmányokhoz tartoznak, amelyekkel a Mercedes különösen érdemeket szerzett magának. A környezetvédelem területén is óriási lépéseket tettek a márka fejlesztöi. 1973-tól, a gazdasági világválság óta, olyan típusok kifejlesztésén munkálkodnak, amelyek jóval kevesebb benzint fogyasztanak, 1986-tól pedig minden típusát katalizátorral szereli fel. Ezen kívül a modern idök követelményeit felismerve minden alkatrészt beszámoznak, hogy azt késöbb szétbontva tudják majd hasznosítani, ha az alkatrész élettartama lejárt. A nyolcvanas évektöl sokan az autózás végét jósolták. A Mercedes azonban tovább haladva a Daimler-i úton olyan új megoldásokat talált ki, illetve fejleszt ki ma is, amelyek fokozatosan cáfolják ezt a megállapítást. Aki valami újat akar kitalálni, vagy jobbítani akar a már meglévö dolgokon, annak sok furfangos, ötletgazdag emberre van szüksége. A Daimler-Benz-nél ezért dolgozók ezreit foglalkoztató, hatalmas kutatási és fejlesztési részleg müködik. Mérnökök, motorspecialisták, kémikusok, fizikusok, orvosok és formatervezök dolgoznak itt. A konszern évente több milliárd márkát fektet be a technikai és kutatási részlegekbe azért, hogy lehetöleg minél többször szerezzen lépéselönyt a konkurenciával szemben.




(Forrás: (3))



A vállalat és a dolgozók:


A kezdet kezdetén minden úgy kezdödött, hogy két feltaláló külön-külön magánvállalkozásba kezdett, azonban egy idö után eljött az az idö, amikor a két társaságnak tökére lett szüksége, és külön-külön már képtelenek voltak kilábalni a válságból. Azaz a termékváltás mellett alapvetöbb lépésekben kellett gondolkodni. A két vállalat fúziójának a végsö lökést egy tözsdei szereplö: Jakob Schapiro adta meg. Ő meghatározott áron nagy mennyiségü autót vásárolt fel, de csak akkor fizetett, ha a pénzt leértékelték. Ezekkel a spekulációkkal szemben a cégek csak úgy tudtak védekezni, ha egyesítve ereiket közösen lépnek ki a tözsdére. Az egyesülés óta a cég részvénytársaságként müködik. Azóta a részvénytársaság döntéseit a választott Felügyelötanács hozza. A cégen belül minden menedzsernek külön feladata van: pl. a pénzügy, marketing, stb. Ők tartoznak az igazgatótanácsba, amelyet többnyire a Mercedes-nél csak a Fönökök Tanácsaként emlegetnek. A Mercedes, mint egy jó vállalkozó nem csak javítani próbál termékein, hanem azt is mérlegeli, hogy milyen termékeket tud még beleilleszteni a már meglévö palettájába. Már elég régóta foglalkozik a cég a személyautók mellett autóbuszok és teherautók gyártásával is. Az elsö világháború elött még repülögép- és vonatmotorokat is gyártottak. Néha még írógépeket, bútorokat és kerékpárokat is gyártottak, (ez utóbbiakat még ma is). Többnyire azonban minden terméküknek köze van a mobilitáshoz. Bár sok féle terméket gyártanak, a fö profilúk, amiröl a márkát azonosítani tudják az emberek a teher- és személygépkocsik. A vevök szerint ehhez értenek a leginkább. Arról, hogy megvegyenek-e egy másik vállalatot, vagy új termék elöállításába fogjanak, azaz meghozzák a stratégiai döntéseket a Mercedesnél ma is a Legfelsöbb Igazgatótanács tagjai döntenek. Manapság az Igazgatótanács - visszatérve a kezdetekhez - ismét a jármüveket állítja a középpontba. A vállalat vezetését és szervezését érintö ügyekben a Daimler-Benz igazgatótanácsa dönt. Ugyanakkor a Mercedesnél minden munkás azon dolgozik, hogy hogyan tudnak újabb sikereket elérni közösen. A dolgozók ösztönzésére egy ún. javaslati alap müködik, amely prémiumokat oszt ki a legjobb ötletekért.  Ennek köszönhetöen a munkatársak folyamatosan az autó tökéletesítését érintö ötleteikkel bombázzák a vállalatot. Épületek, tehergépkocsik, gyárak, vagy pénz a bankban- mindez annak a tökének a része, amely a Daimler-Benznek nélkülözhetetlen a sikeres kereskedéshez. A vállalat legfontosabb tökéje azonban a saját dolgozói állománya. Manapság nagyon sok specialistát, például mérnököket, komputeres szakembereket, formatervezöket vagy menedzsereket foglalkoztatnak. Igen fontos a gyári munkások teljesítménye is, akik ma már ugyancsak bonyolult munkákat végeznek. Differenciált felépítésü robotokat és komputereket kezelnek, amelyek idövel átvették tölük a legdurvább és legnehezebb munkafolyamatokat. Ma már több mint 300 000 dolgozója van a vállalatnak.


(Forrás: (3))




A Mercedes múltjának és jövöjének kapcsolata:


Amikor a Daimler-Benz vezetöi eldöntötték, hogy a jövöben újra a legfontosabb gyártmányaik a jármüvek és föként a személy és tehergépkocsik lesznek, különösen nagy erövel láttak neki az új modellek és az autóhoz tartozó termékek fejlesztéséhez. A nyolcvanas évek óta a vállalat az ötletek egész arzenálját vonultatta föl az autóval kapcsolatban, olyan nagy gazdagsággal, amit a vevök korábban el sem tudtak képzelni. Vannak olyan autók, amelyekben egy beépített komputer maga keresi meg a célhoz vezetö utat, és a vezetöt elkalauzolja az utakon. Vagy vannak olyan jármüvek, amelyek maguk mérik fel pontosan az út állapotát, és pl. önmagukat lefékezik, ha kell. A Mercedes márka azonban ma mindenekelött azokat a vevöket szólítja meg, akiknek korábban nem kínált megfelelö autót. A nyolcvanas évek közepéig a cég ugyanis még kizárólag nagyobb fajta, inkább luxuskategóriájú kocsikat gyártott. Ma azonban olyan kis kocsikat is gyárt, amely 2, 5 méteres, és kevesebb, mint 20 000 Márkába kerül. Ez a Smart. A legfontosabb gépjármüosztályban, az alsó középkategóriában is van már újra kínálata a cégnek. Ez az A-osztály, amely kategóriája legluxusabb autóját jelenti. Az M-osztállyal pedig elsö ízben gyártat teljes egészében külföldön, (az USA-ban.) A cég terjeszkedési lehetöségeit a jövöben azok az országok jelentik, amelyekben most indul emelkedésnek az életszínvonal, mint pl. Kína, Brazília, vagy India. Éppen ezért ezek az országok a legfontosabb céljai a Daimler-Benz kereskedelmének. Ide fektet be rengeteg pénzt, hogy autókat gyártasson, és adhasson el – és pl. Ázsiában sok új munkást is alkalmaz. Manapság az autóiparban egy vállalatnak évente sok százezer autót kell gyártania és világszerte eladnia ahhoz, hogy hosszú távon lépést tudjon tartani a konkurenciával. Németországban a Volkswagen az egyik olyan versenytárs, amely több autót épít a Mercedesnél. Az amerikai General-Motors és a Ford cégek pedig több bevételre tesznek szert az autóeladásokkal, mint a Daimler-Benz. A japán Toyota, amely egy hatalmas konszern, szintén autókat kínál, és a világ egyes részein többet is ad el, mint a Mercedes. Ezért határoztak úgy a Daimler-Benz vezetöi, hogy közös, nagy céget alapítanak egy másik nagy autógyártóval, az amerikai Chryslerrel. Ez a cég az USA harmadik legnagyobb vállalata, maga az ország pedig még mindig a világ egyik legnagyobb autópiaca. 1998-ban, egy év leforgása alatt, a két vállalat vezetöi az egyesülés minden részletéröl megegyeztek. Nem csoda: jármükínálatuk optimális módon összeillik. Azaz a Chrysler pontosan azokban a gyártmányokban erös, amelyeket a Mercedes palettájának kiegészítésére jól felhasználhat, és viszont. 1999-ben a két cég egyesítése DaimlerChrysler AG néven befejezödött. Az új vállalat a világ öt legnagyobb autógyártójának az egyike lett. A Mercedes-Benz márka pedig továbbra is az autógigász legelökelöbb gyártmánya marad-, mint, ahogy már idestova több mint 110 éve az.


(Forrás: (4, 5))


Irodalomjegyzék:


Búvár évkönyv 3: Hajós Katalin: Így kezdödött…    (Móra Ferenc könyvkiadó 1987)

Nigel Fryatt: Mercedes                                             (Corvina kiadó 1994)

A Mercedes sztori (Egy siker története)                   (Tessloff-Babilon kiadó 1999)

Autó Magazin (1995-2001)

Sport Autó (1995-2001)

Találat: 1762