Munkanélküliség a modern gazdaságban. A munkanélküliség fogalma. A munkanélküliség különböző magyarázatai.

A munkanélküliség fogalma

Munkanélküli

Az a hivatalosan elismert személy, akinek az adott időszakban nincsen munkahelye, de aki munkát keres.

Magyarországon munkanélküli

Akik munkát szeretnének vállalni, de nincs munkájuk

Regisztrálásra kerülnek (munkaügyi központ)

Jövedelempótló támogatást 838e49i igényelnek

Munkanélküliség típusai

Surlódásos (frikcionális) munkanélküliségen az önkéntes munkahely változtatással járó állástalanság. Ez a fajta munkanélküliség minden gazdaságban létezik, ahol az emberek szabadon választhatják meg lakóhelyüket, illetve szabadon választhatják munkahelyüket. A surlódásos munkanélküliség egyben önkéntes munkanélküliség is.

Önkéntes vagy szándékolt munkanélküliségről beszélünk akkor, ha a munkanélküliség a munka nélkül maradt dolgozó egyéni tudatos döntése, vagyis választás eredménye. A mai munkanélküliséget nem tekinthetjük teljes mértékben önkéntesnek. A munkanélküliség egy része tehát kényszerű jellegű.

W

P

L^D L^S

önkéntes munkanélküliség

L* L

dolgoznak

munkakínálók

foglalkoztatnának

(aktív népesség)

Kényszerű munkanélküliségről olyan állás nélkül maradt emberek esetében beszélünk, akik az adott feltételek mellett dolgozni szeretnének, de nem találnak munkát.

W L^S

P          L^D

Kényszerű munkanélküli

L

foglalkoztatnak

dolgoznának

Teljes foglalkoztatottak:

tágabb értelemben: a teljes aktív lakosság foglalkoztatásra kerül.

szűkebb értelemben: teljes foglalkoztatást jelent a munkapiaci egyensúlyt biztosító foglalkoztatás.

2.

W/P                                   W/P

L_D L_S L_S

L_D

L* L

L* L

Potenciális kibocsátás Y*(K,L):

Tágabb értelemben vett teljes foglalkoztatás mellett bekövetkező makrogazdasági kibocsátás.

Y

Y*        

L* L

Munkanélküliségi rátán a kényszerből munka nélkül maradtak számának és az aktív népesség számának a viszonyát értjük. A munkanélküliségi ráta a foglalkoztatottság alakulásán kívül az aktív népesség alakulásától is függ. Az aktív népesség növekedését okozhatja a teljes népesség növekedése. Ugyanakkor fontos megemlíteni az aktív és inaktív népesség közötti átjárhatóságot.

A munkapiaci helyzet is hat az aktivitási hányadra.

Az aktív és inaktív népesség között is átjárhatóságot tapasztalunk, a teljes potenciális munkaerő tartalékot nemcsak a munkanélküliek adják, hanem az inaktív népesség egy része is.

Önmagában a foglalkoztatottak mozgása nem magyarázza a munkanélküliek számának alakulását, hiszen az inaktívak száma is hat erre a nagyságra, a népesség mobilitása befolyásolja a munkanélküliségi ráta alakulását.

Munkanélküliség keresleti meghatározásai

A munkakereslet a termelési szint függvénye. A termelés csökkentése kevesebb munkaráfordítást igénnyel, így a munkanélküliség növekedni fog.

1. Konjukturális munkanélküliségen a nemzetgazdaság újratermelési menetéből fakadó munkanélküliséget értjük. Ritka, hogy nemzetgazdaság összes ágazatai egyszerre és azonos mértékben válságos helyzetbe kerülnek. Azt tapasztaljuk, hogy miközben valamelyik ágazat a mélybe zuhan, több más népgazdasági ágban jó konjuktúra érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a munkakereslet szerkezetileg megváltozik.
2. Strukturális munkanélküliség, ha a munkakereslet és kínálat szerkezetileg tér el egymástól. A konjukturális munkanélküli általában strukturális munkanélküliség is. A munkaerő strukturális változásainak két alapvető módja van:

Egyrészt megvalósulhat úgy, hogy a munkahelyváltoztatás az adott vállalaton belül történik. Ennek nincs hatása a munkapiacra.

Mikor a munkavállalót elbocsátják. Nő a munkanélküliek száma ez egyben kényszerű munkanélküliség.

A munkanélküliség különböző magyarázatai

Klasszikus munkanélküliség

W

P L_D L_S Önkéntes munkanélküliek

(W/P)e

Le L* L

LS= munkakínálati függvény Þ mennyi munkát szándékoznak kínálni

W/P = reálbér

Ĺ= munkaerő állományi kínálat Þ ez nem függ a reálbértől, a munkaképes korú népesség nagyságától függ. Tökéletes verseny esetén a W_D/P reálbér mellett megvalósul a teljes foglalkoztatás (L*) itt mindenfajta munkanélküliség csak szándékolt munkanélküliség lehet, Ĺ -L* különbsége mutatja.

Tehát a klasszikus munkanélküliség szándékolt munkanélküliség.

Keresési modell

Szerint az válik munkanélkülivé, aki teljes munkaidejét arra áldozza, hogy jobban fizetett munkát találjon. A munkavállalók és a munkanélküliek is egy elfogadható reálbért keresnek - ha emelkedő akkor egyre több munkavállaló talál magának bért így a szándékolt munkanélküliség ekkor csökkenő. L_S és Ĺ görbék közötti távolság a reálbér növekedésével csökken.

Hallgatólagos szerződéses figyelembevétel

A vállalatok és a munkavállaók közötti kapcsolatok nem csupán az írott szerződések alapján szabályozódnak, hanem ezeket befolyásolják úgynevezett hallgatólagos (inplicit) szerződések is. Ha egy cég termékei iránti kereslet bizonytalan - kihat a cég munkapiaci keresletére hallgatólagos megállapodást köt a dogozóival.

A munkanélküliség mértéke így attól függ, hogy a munkavállalók mennyiben választják a biztos, illetve mennyiben az instabil foglalkoztatást.

Munka és szabadidő közötti válaszok

A munkakínálat növekedésével a munka határáldozata - vagyis szabadidő értéke - nő, s ezt csak a magasabb bérek kompenzálhatják. Ezzel magyarázzák azt is, hogy a munkakínálati görbe emelkedő, vagyis emelkedő bérek esetében a munka kínálata nő, csökkenő bérek mellett a munka kínálata csökken.

Természetes munkanélküliség a klasszikus modellben

Valamely nemzetgazdaságban hosszabb távon állandóan érvényesülő állástalanságot értjük. A természetes munkanélküliség rátája értelemszerűen a természetes munkanélküli és az aktív népesség aránya. A természetes munkanélküliség a potenciális kibocsátáshoz tartozó önkéntes munkanélküliség.

Munkanélküli oka Keynes szerint

1. a nominálbérek és az árak lefelé merevek,
2. csak rövid távú alkalmazkodást vizsgál, ezért
3. a tőkeállomány változatlan.

A lefelé merev magas árak és a stabil nominálbérek az áru -és a munkapiacon túlkínálati állapotok kialakulásához vezetnek. Hiszen a magas árszínvonal csökkenti a keresletet a termékeke iránt, a magas bérszínvonal pedig azt eredményezi, hogy sokan keresnek munkát, de a vállalatok számára az alkalmazásuk túl költséges.

Az egyensúlytalanságok az elégtelen kereslet miatt alakultak ki.

Keynes szerint az elégtelen kereslet meghatározza a termelés szintjét, amelynek eléréséhez nem a teljes munkakínálat alkalmazása szükséges elégtelen kereslet termelés foglalkoztatás munkanélküliség.

Keynes szerint a kényszerű munkanélküliség oka az elégtelen keresletben keresendő. Ebből következik, hogy a foglalkoztatottság szintjét a kereslet ösztönzésével lehet emelni.

Keynes szerint a teljes foglalkoztatottság akkor érvényesül, amikor az árupiaci kereslet növkedése már változtatja meg a kibocsátást. Keynesi kényszerű munkanélküliség, ha az árszínvonal növekedése vagy a monimálbér csökkenése már nem módosítja a munkakeresletet.

A klasszikus és a Keynesi munkanélküliséget összehasonlítva látjuk, hogy

az önmegtisztító piac alapján kifejtett klasszikus munkanélküliség csakis szándékos lehet, vagyis a munkakínálat nem elegendő a teljes foglalkoztatottság biztosításának.

Az elégtelen makrokereslet miatt létrejött keynesi munkanélküliség nemcsak szándékos, hanem ezen kívül még kényszerű is lehet.

Klasszikus munkanélküliségnél ez ellen munka (kínálat) ösztönző gazdaságpolitikával lehet küzdeni.

Ha a keynesi változat bontakozik ki, akkor keresletösztönző gazdaságpolitika követendő.

Okun törvénye

Ahhoz, hogy a munkanélküliségi rátát egy százalék ponttal csökkenteni tudjuk, a jövedelmek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3%-os növekedését kell elérni.

3(U_t - U_t+1) = (Y_t+1 - Y_t) / Ŷ

U_i, illetve Y _i az i.-dik időszakra jellemző munkanélküliségi ráta, illetve az i-dik időszak jövedelme, i=t, t+1

Ŷ= a potenciális kibocsátáshoz tartozó jövedelem.

Feltételek:

a nominálbérek rövid távon változatlanok, és a nominálbérek valamint az árak lefelé meredekek.,

a tőkeállomány a vizsgált időszakban változatlan,

Keynes-i rövid távú alkalmazkodást vizsgál a piacon.

Abból indul ki, hogy az árupiacon és a munkapiacon túlkínálat van, és ez a túlkínálat tartós. Az árupiacon azért van túlkínálat, mert magas az árszínvonal csökkenti a magas reálbéreket.

A munkapiacon magasak a bérek magas reálbér  Þ

sokan akarnak munkát vállalni,

kevés munkát keresnek, hiszen számukra túlköltséges ilyen reálbérek mellett dolgoztatni.

Mi idézi elő a kényszerű munkanélküliséget?

a túlkínálat a munka- és az árupiacon

elégtelen kereslet

Megoldás: pótlólagos kereslet teremtése.

Az áru- és a munkapiacon túlkínálat van:

Emeljük a keresletet (pótlólagos kereslet teremtése) árszínvonal emelkedést von maga után. A nominálbérek változatlansága miatt az árszínvonal emelkedése maga után vonja  a reálbér csökkenését túlkínálat csökken, nő a foglalkoztatás szintje termelés, kibocsátás növekedés.

Pótlólagos keresletet csak addig szabad támasztani, ameddig az a makrogazdasági kibocsátást növeli.

Keynes-i szerint teljes foglalkoztatás van: ha az árupiaci kereslet növekedése már nem változtatja meg a kibocsátást.

Keynes szerint szándékos és kényszerű munkanélküliség is lehet. Þ INFLÁCIÓ

A munka- és az árupiac úgy is létrejöhet, hogy az erőforrások nincsenek kihasználva. Valamely piacon egyensúly van, de a makrogazdasági egyensúly nem áll fenn.

Munkanélküliségi ráta:

A termelés növekedéséből nem következik egyértelműen a munkanélküliség csökkenése, viszont nő a munkaintenzitás. Munkamegtakarítás technikai haladás.