online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

AZ EURÓPAI TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA

gazdaság

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
A pénzpiac. Az arupiac és pénzpiac együttes egyensúlya, az IS-LM-rendszer.
Finanszírozasi rendszerek
A nyitott gazdasag alapvető összefüggései
A makrogazdasagi szereplők és gazdalkodasuk. Az önkormanyzatok gazdalkodasa. A tanacsok gazdalkodasa 1986-89 között. Az önkormanyzatok gazdalkodasa 19
Alapfogalmak
Közgazdasagtani jelölés- és képletgyűjtemény
A raktarozas gazdasagi mutatói
 
 

AZ EURÓPAI TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEKTŐL A XVII. SZ. VÉGÉIG.

A nagy földrajzi felfedezések okai, eseményei, következményei.


Előzmények.

Az árutermelés fejlődésével megnövekedett az aranypénz (mint csereeszköz) iránti szükséglet. Európa drága arab közvetítéssel hozott Keletről selymet, ékszereket, fűszere 333i89d ket. A XV. sz.-ra nemesfémhiány keletkezett. A Közép-ázsiai karavánút a mongol birodalom felbomlásával lezárult, a török hódítások a kisázsiai utakat zárták el, a Vörös-tenger arab kézen volt. A XIII. sz.-tól használták az iránytűt, szögmérővel. Megjelent a kormánylapátos, háromárbócos, nagy rakterű, hosszú útra tervezett caravella. Elővették Ptolemaiosz földgömb-elméletét, Toscanelli kimondta a nyugati hajózás lehetőségét, Behaim megalkotta a földgömböt (az addig ismert részekkel). Adottak voltak az arab hajózási tapasztalatok, az elzártságból kitörni akaró genovai tőke, és a feltörekvő ibériai államok. Tengerész Henrik Portugáliában tengerésziskolát alapított.



A felfedezések.

1487-ben a portugál Bartolomeo Diaz megkerülte Afrikát, 1497-ben Vasco da Gama elérte Nyugat-Indiát. 1501-ben cabral eljutott Kelet-Indiába, 1542-ben elhajóztak Japánba is.

A spanyol uralkodók (Ferdinánd és Izabella) Indiába vezető nyugati átjáró megkeresésével bízták meg Cristoforo Colombot, aki 1492-től négy hajóutat vezetve az újvilág felé eljutott a Bahamákig, Jamaicába, Közép-Amerikába és Venezuelába; haláláig meg volt azonban győződve, hogy Kelet-Indiánál jár, így az új földrészt annak felismerőjéről, Amerigo Vespucciról nevezték el.

A világ első felosztásában (1494, Tordesillas), pápai közvetítéssel Portugália megkapta a mai Brazíliát, Spanyolország Közép- és Dél-Amerika egyéb területeit.

1497-ben az angol John Cabot felfedezte Észak-Amerikát, és őket követték a franciák. 1513-ban Panamán átkelve Balboa megpillantotta a Csendes-óceánt.

Megindultak a gyarmatosítások. (Amerikában a felfedezések előtt virágzó indián kultúrák volta, ők 35 ezer éve keltek át Ázsiából a még szárazföldi utat jelentő Alaszkán keresztül). 1519-ben Cortez elfoglalta Mexikót és megdöntötte az azték birodalmat. 1530-ban Pizarro az inkákat igázta le. A portugálok Nyugat-Afrikában, Indiában és Dél-Kínában foglaltak el területeket. Az újvilági kereskedelem spanyol, a déli-keleti portugál monopólium lett. A földet Magellán hajói kerülték meg először 1521-ben.

Következmények.

Európa megismerkedett a burgonyával és a kukoricával (megoldódott a demográfiai növekedésből fakadó kevés gabona miatti élelmiszer-hiány), bejött a paradicsom, paprika, dohány, tea, kávé, kakaó, gyapot stb. A fő kereskedelmi útvonalak (a Levante és a Hanza helyett) áttevődtek az Atlanti-óceán partvidékére. Központ lett (Észak-Itália helyett) Amszterdam és London.

A beáramló nemesfém hatására a pénzek értéke csökkent (infláció), ez kedvezett a kereskedőknek, ipari vállalkozóknak és a mezőgazdasági árutermelőknek. Megindult az eredeti felhalmozás, a vállalkozásokból tőke származott, a tönkrement parasztokból és kézművesekből kialakult a szabad munkaerő (bérmunkások).



A tőkés árutermelés nem bontakozott ki Portugáliában és Spanyolországban, mert ők nem fektették be a gyarmatokról származó aranyat (a kézműves és kereskedő mórokat és zsidókat kiűzték), hanem fogyasztási cikkekre és luxusjavakra költötték. A tőkét más országok kiszivattyúzták, ezek pedig elszegényedtek. Kibontakozott viszont Angliában, Németalföldön és később Franciaországban. Alapja a posztó- és gyapjúiparral kapcsolódó mezőgazdaság volt. A bekerítésekkel (=közföldek és eladósodott parasztok földjeinek erőszakos elvétele a vállalkozó földbirtokos részéről) vállalkozóvá lett birtokosság kezében tőkévé vált a föld.

Létrejött a világkereskedelem és világpiac. Az igények kielégítésére (a céh helyett) megjelent a manufaktúra (új: termelés részmunkafolyamatokban, így rövidebb idő alatt több termék); ez előbb szétszórt volt (a részmunkákat különböző helyeken végezték), aztán központosítottá vált.

A vállalkozó és a bérmunkás között csupán gazdasági kapcsolat volt: a fizetés. A manufaktúra termelékenysége nagy volt, és semmi nem kötötte a versenyben. megjelent a közvetítő kereskedelem, mely nagy mennyiségeket igényelt. Kialakultak a kereskedelmi társaságok (moszkvai, spanyol, kelet-indiai) és ezek monopóliumai.

Véglegesült a centrum-periféria viszony Európában. Rögzült a munkamegosztás Kelet és Nyugat között. A tőkebefektetések az Atlanti-óceán partvidékéra koncentrálódtak, Kelet-Közép-Európából elsősorban nyersanyagra és mezőgazdasági árucikkre volt szükségük. Keleten konzerválódott a feudális forma. Míg nyugaton kifejlődött a tőkés árutermelés, addig keleten refeudalizációs folyamat indult, és létrejött a második jobbágyság (=a jobbágyok röghöz kötésének a majorsági gazdálkodással párhuzamosan kialakult rendszere).


Találat: 1358