online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

MAKROÖKONÓMIA

gazdaság



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
A SZÁMVITELI RENDSZER KORSZERŰSÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
A munkapiac. Egyensúly a munkapiacon.
A valsagkezelés költségvetési feltételei
Közgazdasagi elméletek az ipari forradalom időszakaban (XVIII-XIX. sz.). A klasszikus polgari közgazdasagtan tovabbfejődése (Ricardo). A Smith-i gondo
A pénzteremtés mikéntje. A pénz, pénztömeg. A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége. A pénzkereseti függvény. A pénzteremtés, mint a tőkearamlas egyik
Vallalat monopólium esetén, versenyszabalyozas
A marxi közgazdasagi elmélet (Marx, Engels). A klasszikus polgari közgazdasagtan tovabbfejlődése.
AZ EURÓPAI MUNKAERŐPIACOK MEGÚJÍTÁSA
A klasszikus polgari közgazdasagtan kialakulasa. Adam Smith közgazdasagi nézetei. Smith mint Petty munkassaganak tovabbfejlesztője.
 
 

MAKROÖKONÓMIA

A közgazdaságtannak a gazdasági jelenségeket, folyamatokat társadalmi (nemzetgazdasági) szinten tanulmányozó ága. A gazdaság összműködésének problémáit elemzi aggregált mutatók segítségével. A közgazd két ága egymást kiegészítő ismereteket ad a gazdaságról.

Tárgya a gazdasági körforgás (újratermelés), ami az outputok visszaáramlásával egy önmagát megújító folyamat. Az output két fő áramlási irányra oszlik a magán- (háztartás, vállalat) és közösségi, állami szektorban: fogyasztási javak áramlására (a gazdaság humán tőkéjét termeli újra) és reáltőkejavak áramlására (a gazdaság anyagi tőkéjét termeli újra). Az output zárt gazdaságban a nemzetgazdaság korlátja. Azon javak és szolgáltatások teljes összegét tartalmazza, amelyek 727f51h a gazdaság számára bármilyen felhasználási célra, bármilyen formában reálisan rendelkezésre állnak. A piacgazdaság az outputokat áruként termeli. Minden csereaktus kétoldalú mozgás: áru- és pénzmozgás. → az újratermelés megjelenési formája is kettős: a reál outputok körforgása és a pénz körforgása. A modern makroök tárgya: a makroökonómiai egyensúly (az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal – fv-ei alkotják a makroszintű Marshall keresztet, ami meghatározza az összkibocsátás és az árszínvonal nagyságát), a tartós egyensúly feltételeinek elemzése: csak a gazdasági fejlődés eredménye lehet. Az újratermelés normális feltételeinek hiánya okozza a gazdasági bajokat: infláció, munkanélküliség. Állami beavatkozás hatásainak vizsgálata: a gazdasági körforgást az állami koordináció módosíthatja. A bajok orvoslása fejlett piaci koordinációval és az állam aktív gazdasági szerepvállalásával lehetséges.




A makroökonómia története Közgazdaság két ágra osztása a nagy világgazdasági válság után, 1930-as években. Ny-Eu-ban a XVI. sz-tól egyre többször merültek fel állami szintű problémák. Ezek, mint gyakorlati gazdaságpolitikai ajánlá-sok, és mint elméleti összefüggések jelentek meg. A közgazdaságtan általános fejlődésének fő elméleti irányzatai: Merkantilizmus: (nem tudományos szintű) Gazdaságpolitikai közgazdaság-tani irányzat a XVII-XVIII. sz-ban, főként Angliában és Fro-ban. A nemzeti gazdaság alapját a pénz, illetve a nemesfém felhasználásában látta, és növelésének forrásának a (kül)kereskedelmet tartotta. Az elmélet szerint az állami beavatkozás teremti meg a gazd-i folyamatok szabályszerűségét, mivel a gazdaságnak nincsenek belső törvényszerűségek. (Mun, Colbert). A legfontosabb kérdése: Mitől függ és hogyan növelhető a nemzet gazdasága? Magvalósítás: Fro – külkereskedelem (csőd), Anglia – gyarmatosítás. Fiziokratizmus: (tudományos közgazd-i rendszer) XVIII. sz-i francia elmélet (phisis-természet, cratos-hatalom) a természetes gazdasági rend eszméjén alapult. A fiziokraták szerint: A gazdaságban örök törvények uralkodnak, és ezek szabályozzák a gazdaság működését; nincs szükség állami beavatkozásra; a pénznek csak közvetítő szerepe van; a gazdaság egyedüli forrása a föld, ill. a mg-ban végzett munka. A fogyasztás ösztönzése helyett a megtakarítás, beruházás knövelése kerül előtérbe. (Quesnay – Gazdasági táblázat) Klasszikus (angol) közgazdaságtan: Az ipari forradalom előtt, közben alakul ki. Nézeteik szerint: a gazdaság belsőleg stabil, létezik önszabályozó piaci mechanizmus, a „láthatalan kéz” (Smith), amely biztosítja az egyensúly letrejöttét. Az állam csak éjjeliőr, gazdasági szerepet nem vállal. (Szerepei csupán: társadalom védelme a külső támadásokkal szemben, kifogástalan igazságszolg. biztosítása, közművek, közintézmények létesítése, amely a többség érdekét szolgálja.). A pénz csak arra való, hogy elköltsék. A gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését a tőkefelhalmozásban látta (kínálati megközelítés). A kereslet a kínálathoz igazodik. Képviselői: Smith: láthatatlan kéz, állam szerepe, tőkefelhalmozás, a gazdasági feljlődés hosszú távon korlátokba ütközik. Ricardo: elosztás kérdésével részletesen foglalkozott, adózás vizsgálata. Malthus!!! a gazdasági növekedés alapfeltétele az, hogy legyen elég kereslet a felhalmozás nyomán megnövekedett termékmennyiség számára. Ricardoval ellentétben szerinte a kereslet nem nő együtt a kínálattal. Szükség van „improduktív fogyasztók” jelenlétére (állam is lehet). Szerinte a gazdaság belsőleg nem stabil, ezért szükség van külső beavatkozásra. (Keynes elődjének tartotta) Say: Say-dogma – Minden kínálat megteremti a maga keresletét, az összkereslet sohasem lehet elégtelen. Nincs szükség állami beavatkozásra, a pénz csak a csere technikai eszköze. Kritikai közgazdaságtan XIX. Sz közepe – Marx. A marginalista forradalomig mindkét szemléletmód, utána a mikroszemlélet a jellemző. Neoklasszikus közgazdaságtan: makro következtetéseket csak mikro elemzések melléktermékeként vontak le. Say-dogmában hittek. Walrasi általános egyensúly kidolgozása (Say-dogma matematikai újrafogalmazása). A pénzelmélet területén merültek fel egyedül makroökonómiai összefüggé-sek – árszínvonal változása) Képviselői: Fisher, Marshall, Pigou, Hicks, Schumpeter, Hayek – felismerik a gazdasági bajok létét, de ennek ellenére a gazdaságot stabilnak tartják. Átmeneti időszaknak tartják. John Maynard KEYNES: (XX. sz eleje) A modern makroökonómia kialakulása, egyértelmű elválása a mikroö-tól, és az elnevezés is hozzá fűződik. A világgazdasági válság (1929-33) megrendítette a piaci önszabályozásba vetett hitet. A piaci erők működése nem szüntette meg a munkanélküliséget és a kapacitás kihasználatlanságot. Bírálta a Say-dogmát. Szerinte a bajok fő oka az elégtelen kereslet, hatékony kereslet elemzés szükséges az egyensúly biztosításához. A magára hagyott gazdaság működésképtelen, a piaci mechanizmus nem biztosítja a zavartalan újratermelést. Az államnak szabályozni kell a gazdaságot, ez a társadalom stabilitásának feltétele. A pénz több mint csereeszköz, a vagyontartás legbiztosabb formája. Mai makroökonómia: Legfontosabb kérdései: infláció, munkanélküliség kezelése. Többféle irányzat, melyek közötti különbség elsősorban a gazdaság működőképességével és az önszabályozó mechanizmus létezésével összefüggő eltérő álláspontokból ered. Postkeynesi elméletek; Neoklasszikus szintézis; Monetarizmus – a direkt állami beavatkozás ellen lép fel; Neokeynesiánusok; Új klasszikus markroökonómia; Nem egyensúlyi modellek.



Módszertani kérdések A makroökonómia célja egyrészt, hogy megmagyarázza a gazda-ság munkafolyamatainak a működését, másrészt formálja a gazdaságpolitikát, de továbbra is leíró (pozitív) elmélet. Alkalmazza a modellezés módszerét, de a föbb irányzatok szerint több modellt alkot. Központi kérdése az egyensúly (stabil, instabil), amely időben állandó. Piaci egyensúly: adott árak mellett az eladók éppen azt a mennyiséget hajlandók piacra vinni, amely mennyiséget a vevők hajlandók megvenni. Általános egyensúly: feltételezi, hogy a különböző piacok összességének kölcsönhatásából minden piacon egyidejűleg kialakul az egyensúly. Makroegyensúly: az előző kettő analógiájára meg kell alkotni a makro keresleti és kínálati fogalmakat, ill. függvényeket, a makroszintű Marshall- keresztet. Időtényező Statikus elemzés: minden változó ugyanarra az időpontra, vagy rövid időszakra vonatkozik, így meghatározható egy egyensúlyi állapot. Komparatív (összehasonlító) statikus elemzés: a különböző alternatív egyensúlyi állapotok elemzésével foglalkozik, de nem képes megmagya-rázni azt, hogy az egyik állapotból hogyan következik a másik. Dinamikus elemzés: a változók értékei különböző időpontokra vagy időszakra vonatkoznak, ez képes magyarázni is (várakozás figyelembe-vételel! – jövőre vonatkozik).

A rövid- és hosszútávú elemzés eltér a mikroökonómiától. A megkülönböztetés alapja, hogy mely változók értékeit tekintjük adottnak. A kettős aggregálás jellemzi: a javak aggregálása összkibocsátássá, a gazdasági szereplők aggregálása különböző szektorokba.


Találat: 2504