|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
||||||||||||||||||
A pénzteremtésnek alapvetően két módja van:
Hitel útján
Külföldi fizetőeszköz (ami belföldön nem pénz) vásárlása.
A pénzteremtés során növekednek a bank tartozásai és követelései:
|
X 757e45h gazdaság/ágazat vagyonmérlege Aktívák 1995.10.19. Passzívák |
|
|
Deviza Arany Hitel Értékpapír |
Pénz |
A hitelmechanizmus egyik jellegzetes vonása, hogy a keletkezett pénz a teremtésnek hasonló, de ellenkező irányú ügyletek keretében meg is semmisül (deviza, arany, hitel, értékpapír), eladás esetén, ha ezáltal csökkennek kötelezettségei. A pénztömeg nem csak tágulni, de elvileg szükség esetén összehúzódni is képes. Pénzteremtő művelet, ha a bank kamatot ír jóvá ügyfele betétszámláján, pénzmegsemmisítő hatású, ha a bank kamatot szed ügyfeleitől csökkennek a pénzjellegű passzívái és nőnek a nem pénzjellegű forrásai.
A hitelpénz mechanizmus körfogás jellegű: a bankok tipikusan a vállalatoknak nyújtott hitelek révén juttatnak pénz a gazdaságba, ez részben a vállalatok körében forog, részben adófizetés révén a költségvetéshez kerül, részben készpénzzé átalakulva munkabér formájában a lakossághoz kerül, ahonnan a költségvetésen keresztül vagy áruvásárlások révén közvetlenül visszakerül a vállalati szférához. A vállalat, ha realizálta árait, akkor a hozzá visszakerült pénzből törlesztheti a felvett hitelt: s a pénz megszűnik, ha visszakerül a bankhoz.
BANK vállalat lakosság
költségvetés
Azok a bankok, pénzintézetek is nyújthatnak hitelt, amelyek nem vesznek részt a pénzforgalom lebonyolításában, nem a saját maguk által teremtett pénzt, hanem tipikusan jegybankpénzt adnak ügyfelüknek.
A bankszférán kívül nyújtott pénzhitel csak pénzújra elosztó hitel lehet. Annak ellenére, hogy egy hitel pénzügy-technikailag pénzteremtő hitel közgazdasági tartalmát tekintve az adott időszakban létrejött jövedelemnek újraelosztását közvetíti további jövedelmek keletkezését segítve elő. Nem kizárt azonban a nominális jövedelmek túlosztása a hitelrendszer révén. A túlosztás az egyes piacokon hiányhoz, illetve inflációhoz vezet. Napjainkban a kereskedelmi bankok számláin bonyolódik le a pénzforgalom zöme, és a kereskedelmi bankok teremtik az ehhez szükséges pénzt. A jegybank a kereskedelmi bankok bankja. A jegybank pénzteremtés célja kettős:
A bankok közötti átutalások szükséges jegybanki számlapénz megteremtése
A kereskedelmi bankok által teremthető pénztömeg nagyságának szabályozása.
A jegybank kettős eszközzel határolja be a kereskedelmi bankok lehetőségeit:
Kötelező tartalék ráta előírásával megszabja a kereskedelem-bankpénz és a jegybankpénz maximális arányát.
A jegybankpénz tömeg kézbentartásával megszabja a kereskedelmi banki pénzteremtés alapját (az úgynevezett monetáris bázist).
Ennek egyik eszköze a jegybank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott úgynevezett refinanszírozási kamatlábának változása (a kamatláb emelése csökkenne a jegybanki hitelek iránti keresletet).
A másik eszköz az úgynevezett nyíltpiaci művelet, amikor a jegybank értékpapírt, devizát vesz a kereskedelmi bankokkal, vagy ezeket ad el nehéz jegybankpénz ellenében azaz a jegybanknál tartott betétei terhére (jegybankpénz megsemmisülése).
A pénztömeg zömét a gazdasági szféra betétei, a vállalatok és a lakosság, monetáris pénzintézeteknél vezetett számla követelései alkotja.
bankrendszeren kívüli készpénzállomány;
a JB-nál lévő vállalati és lakossági betétek (ha van);
a közületek betétei a JB-nál;
a nem monetáris pénzintézetek (biztosítók, takarékszövetkezetek) JB-i betétei;
KB-nál vezetett látra szóló betét.
minden pillanatban felhasználható az árucsere közvetítésére,
lekötött betétek,
nem pénzek: korlátozott forgalmi képességük.
a JB-nál lévő határidős, takarék- és devizaszámlák,
a KB-oknál lévő határidős, takarék- és devizaszámlák.
A pénz és a kvázipénz együttesen a tágabb értelemben vett pénzt jelenti.
államkötvények, kincstárjegyek,
az importletétek és egyéb korlátozott felhasználtság számlák.
A pénz forgási sebessége az a mutatószám, amely jelzi, hogy a pénz az A1 - M - A2 - M - A3 - . áruforgalomban hányszor cserélt gazdát egységnyi időtartam alatt.
Def.: V = åi = 1 (Pi Ai) / M
V = a pénz forgási sebessége
M = a pénz mennyisége
Ai = az i-dik cserében szereplő áru mennyisége
Pi = az i-dik cserében szereplő áru ára
i = 1, ., n, ahol n a vizsgált időszakban megvalósult cserék száma
Átrendezve: MV = PA Þ Fisher-féle forgalmi egyenletként illetve a forgalonomba szükséges pénzmennyiség marxi képlete néven ismeretes ahol
P = a forgalomba került áruk árszínvonala
A = a forgalomba került áruk mennyisége Þ a gyakorlatban.
A forgalmi egyenlet helyett az MV = Yn = PY úgynevezett jövedelmi egyenletet használja.
Yn = a nominál jövedelem (pl. nominál GDP)
Y = a reál jövedelem
V = a jövedelem forgási sebessége
Ha a forgási sebessége kiszámíthatatlanul és nagy kilengésekkel ingadozik, akkor a pénztömeget szabályozni kívánó pénzügyi politikának még a nominál jövedelemre gyakorolt hatása is nehezen megjósolható. Ha a forgási sebesség stabil, vagy jól előre jelezhető módon lakul, akkor a monetáris politika hatása már jól felmérhető, de még további vizsgálódást igényel.
A jövedelmi egyenletet vagy
MV = Yn = PY Þ M
MV = PY Þ M = PY / V
M = k PY ahol k = 1/V a forgási sebesség reciproka.
A pénzkeresleti függvény azokat a közgazdasági változókat és azok matematikai kapcsolatát adja meg, amelyek függvényében meghatározható az emberek által tartani kívánt pénz mennyisége.
A pénz (M1) iránti kereslet egy közvetítő eszközzel kapcsolatos szükségletünkből, vagyis tranzakciós keresletből ered. Azért tarunk valutát és folyószámlát, hogy javakat vásárolhassunk, és kifizethessük a számláinkat. A jövedelmünk növekedésével emelkedik az általunk vásárolt javak értéke, ezért több pénzre van szükségünk transzakciós célra, növekszik a M1 iránti keresletünk.
Az M tranzakciós kereslete érzékenyen reagál a pénzkereslet tartásának a költségére. Ha emelkedik az alternatív aktívák kamatlába a pénz kamatlábához képest, akkor az emberek és a cégek általában igyekeznek a legszükségesebb mértékre leszorítani a pénzkészleteiket.
Emellett az emberek időnként meddő pénzt is tartanak vagyontárgyként. Vagyonuk egy részét meg akarják óvni a gazdasági élet viszontagságaitól, mivel nem akarnak abba a hibába esni, hogy az összes tojást egyetlen fészekaljba helyezzék. Sok befektető azt szeretné, ha az általa használt fészekaljak közül az egyik szuper biztos aktíva lenne. Ez az aktíva pedig lehet az M1 részét alkotó magas hozamú folyószámla, vagy lehet az M2 részét alkotó alternatív kvázi - pénz, esetleg takarékbetét-számla vagy pénzalap.
A folyó jövedelemi egyenlegek meghatározásához kiindulhatunk abból, hogy egy adott időszakban létrehozott jövedelem (Y)
fogyasztásra, C
beruházásra, I
kormányzati kiadásokra G és
nettó exportra (X 757e45h -M)
használják fel: Y=C+I+G+(X 757e45h -M) - ha levonjuk az adót, illetve hozzáadjuk a külfölddel kapcsolatos átutalások egyenlegét, akkor a rendelkezésre álló jövedelem Yd nagyságot kapjuk:
Yd = C+I+(G-T)+(X 757e45h -M+R) = átrendezve a megtakarítás a, jövedelem és a fogyasztás különbsége
S = Yd - C azt kapjuk, hogy S-I = (G-T) + (X 757e45h -M+R) ahol
(S-I) = a gazdasági szféra pénzmegtakarítása
(G-T) = a költségvetési deficit
(X 757e45h -M+R) = a folyó fizetési mérleg egyenlege.
a) A bakrendszer által belföldre nyújtott hitelek állományának változása, a gazdasági szektornak nyújtott hitelekre és a költségvetésnek folyósított hitelekre osztható
dZ(B) = dZB (V+H) + dZB Á ahol
(ZB) = a bankrendszer által nyújtott hitelösszeg,
ZB (V+H) = a bankrendszer által a vállalat és a háztartásnak nyújtott hitelösszeg,
ZB Á = a bankrendszer által az államnak nyújtott hitelösszeg
d = pedig a változás fele.
b) A gazdasági szektor közvetlen (nettó) hitelnyújtása a költségvetésnek, kormányzati kötvények (Bg) vásárlása formájában, azaz dZ (V+H) A = dBg
c) A nettó külföldi tőkeáramlás, mint a külföldről kapott és a külföldnek nyújtott hitelek egyensúlya, amely a gazdasági szektor, a kormányzat és a bankrendszer külfölddel kapcsolatos hitel állományának változására bontható.
dZ(K) = dZK (V+H) + dZKÁ + dZKB
A bankrendszer a külföldről felvett hitelező a devizatartalékaival felel.
dNBK = dMdev - dZKB ahol
NBK = a bank nettó pozíciója külfölddel szemben
M dev = pedig a devizatartalékok fele.
azaz a bankok - a hitelnyújtással
- külföldi fizetőeszköz vásárlásával teremthet pénzt, de követeléseik nem csak a pénztermelésből eredhet, hanem a külföldi hitelfelvételből.
Meghatározott lejárati időre szóló fizetési igérvény
A fizetési igérvényt a kereskedő bocsátja ki, amely tartalmazza, hogy mikor fog fizetni legkésőbb a termelő tőkésnek
Pénzhelyettesítő, de nem pénz
Átruházható
A kereskedő a termelő tőkéstől árut vásárol, de nincs pénze, így váltót ad. A termelő 90 Ft-os áruért 100 Ft-os váltót kér Þ a termelő a váltót a KB-nak adja leszámítolásra, aki 95 Ft-os számlapénzt vagy készpénzt ad a termelőnek Þ A KB a JB-nak nyújtja be a váltót rediszkontálásra. A JB pénzt ad a KB-nak 100 Ft-os váltóért 2%-os kamatlábbal (viszont leszámítolással) 98 Ft-ot kap Þ amikor lejár a váltó visszakerül a kibocsátóhoz, akkor megsemmisül és a pénz is megszűnik. (A termelő kamatot számol (kamatláb) Þ 100 Ft-os váltóért 95 Ft-ot kap. A leszámítolás következtében a termelőnek vesztesége lesz.)
Az ábra egy hitelezési folyamatot mutat be.
Rediszkontláb nő Þ vállalatok számára megdrágítja a pénzt Þ hitelfelvevők korlátozzák a hitelfelvevéseket Þ a gazdasági növekedés lassul vagy stagnál ha a rediszkontláb tartósan magas esetleg csökken a gazdasági növekedés.
8% 19%
JB KB Vállalkozó
Ha nő a 8%(Rediszkontláb), akkor 19% is nő.
Kötelező tartalékráta nő Þ nő a kamatláb Þ csökken illetve lelassul a gazdasági növekedés.
KB-ok általában nagyobb tartalékot tart, mint amennyit az állam kiszab (pl. 2%-ot szab ki az állam, a KB 2%-ot ad a JB-nak és magánál is tartalékol 3-4%-ot).
:
3713
