online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

MemórIak-tarak

számítógépes





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A magyar nyelv hangallomanya
Sémakezelés és tarolasi struktúrak hierarchikus adatbazisokban
Halózati operaciós rendszerek
Fajltípusok
FOLYAMATVIZUALIZÁLÓ ÉS SCADA PROGRAM-RENDSZEREK
A videokonferencia mint prezentació
Az írasjelek kódolasa
Cisco VoIP termékek
A Debian GNU/Linux operaciós rendszer konfiguralasa
OSZTOTT FOLYAMATIRÁNYÍTÓ RENDSZEREK
 
bal also sarok   jobb also sarok

MemórIák-tárak


Alapfogalmak


Tárolóelem, tárolócella : egy bit tárolására alkalmas eszköz vagy áramköri elem.

Tárműveletek : két fajtája : írás a tárba, olvasás a tárból.

Memóriaszó : a tár legkisebb címezhető egysége, rekesze( ált.:byte).

Szóhosszúság : egy memóriaszóban tárolható bitek száma.

Byte-szervezésű tár : a memóriaszó hossza 8 bit, azaz 1 byte.

Memória kapacitás : a tárban egyidejűleg tárolható memóriaszók száma.

1Kszó=1024 szó



1Mszó=1024 Kszó

1Gszó=1024 Mszó

Elérési idő : az az időtartam, ami alatt a megcímzett memóriaszó tartalma felhasználásra hozzáférhetővé válik.

Ciklusidő : az az időtartam, amelynek két egymást követő tárművelet között el kell telni.

Hozzáférési szélesség : az a memóriaszó mennyiség, ami egy olvasási művelet során kiolvasható, vagy íráskor bevihető a tárba. Ez általában az adatregiszter szóhossza.


Tárcímregiszter : az a regiszter, amibe a memóriarekesz címét a tárművelet indítása előtt el kell helyezni.

Adatregiszter : az a regiszter, amibe a tárművelet operandusa- a beírandó adat - vagy eredménye - a kiolvasott adat - kerül.


A TÁROLÓCELLÁK TIPUSA ÉS SZERVEZÉSE SZERINT LEHETNEK:


- Félvezető tárolócellák:

- rétegtranzisztorokból készített flip-flopok tárolnak egy-egy bitet. Általában sztatikus memóriák, nagyon kicsi elérési idővel. Egy chip-re integrált modulban a cellák byte-szervezésűek.

- MOS technológiával FET (térvezérlésű) tranzisztorokkal megvalósított cellák. Általában dinamikus memóriák és az egy chip-en elhelyezett tárolóelemek különböző byte-okhoz tartoznak. Az ilyen modulokat bit szervezésű­eknek nevezzük.

- Mágnesezhető felületeken kialakított tárolóelemek:

- NRZ (No Return to Zero) kódolás: ahol 1-es bitet kell rögzíteni, ott a felület mágnesezettségének irányát meg­változtatják, ahol 0-t, ott nem.

- Fáziskódolt tárolás: a mágnesezhető felületet valamilyen alapfrekvenciával előmágnesezik. Ahol 1-es bitet kell tárolni, ott az alapfrekvenciát megnövelik, pl. a duplájára.

- A CD ROM-ok tárolócelláit a lemez felületén lézersugárral kialakított mélyedések (gödrök) váltakozása adja. A forgó lemezt lézerrel megvilágítva, a visszavert sugár intenzitásának változása jelzi a tárolócellák (PIT-ek és LAND-ek váltakozása) tartalmát.


- Destruktív tárak: a kiolvasás során a tárolt adat megsérül, ezért azt az olvasás után vissza kell írni a tárba.

- Nem destruktív tárak: a tár tartalma csak beíráskor változik meg, kiolvasáskor változatlan marad.

- Sztatikus tárak: a beírt adatot hosszú ideig megőrzik, pl. beírástól a gép kikapcsolásáig (esetleg még to­vább is), beavatkozás nélkül. Ilyenek pl. a ferrites tárak, a félvez­e­tős tárak közül a FLIP-FLOP cellásak

-Dinamikus tárak: a beírt adat valamilyen időközönként fel kell frissíteni - pl. gépi utasításonként. Ilye­nek a töltéstárolás elvén alapuló MOSFET cellás tárak.

- Irható és olvasható tárak (Read and Write Memory: RWM).(Megjegyzés: a RAM-ot már nem eredeti jelenté­sé­ben használjuk, hanem az RWM típusú tárakat nevezzük így.)

- Csak olvasható tárak (Read Only Memory: ROM):

Fixen huzalozott ROM-ok (pl. transzformátoros, diódás, stb.)

Programozható ROM-ok (PROM)

Törölhető, újraprogramozható ROM-ok (EPROM, REPROM, ERASABLE PROM)

Az üzemitől lényegesen eltérő körülmények között, pl. ultraibolya sugárzásnak kitéve - a ROM-ban tárolt adat törölhető, majd a ROM újraprogramozható.Elektromosan törölhető, majd újraírható: EEPROM.

-A FLASH memory ( "flash RAM") olyan "nem felejtő" memória, ami nem bájtonként, hanem nagyobb egysé­genként, úgynevezett blokkokként írható és olvasható egyetlen memóriaművelettel..Ez tulajdonképpen egy válto­zata az EEPROM típusú táraknak, amelyek byte szintű elérésűek., ezért sokkal lassabban módosíthatók.

A flash memóriát telefonkártyákon, digitális fényképezőgépekben, beépített programmal rendelkező készülé­kek­ben, sőt újabban háttértárként is egyre gyakrabban használják. Másrészt, a flash memóriák nem használhatók jól olyan esetben, ha az adatokat bájtonként kell elérni és módosítani, mint pl. az operatív tár esetében.. A flash ne­vet onnan kapta, hogy a microchip-je úgy van szervezve, hogy a memóriacellák egy egész tartománya egyetlen művelettel, egy "villanással" törölhető.


A TÁRAK CSOPORTOSÍTÁSA A TÁROLT ADATOk ELÉRÉSE SZERINT:




1. Fifo (first-in-first-out) tárak: a tárból az adatokat a beírás sorrendjében olvashatjuk ki, elsőként azt az adatot, amit elsőként írtunk be. A FIFO tárakat pufferként használják a leg­gyakrabban. A pufferek (BUFFERS) alkalma­zásával különböző működési sebességű egységek együttes munkája összehangolható.

2. Lifo (last-in-first-out) tárak: a tárból azt az adatot olvashatjuk ki előbb, amelyet utóbb írtunk be, az olvasási sorrend a beírás sorrendjével ellentétes. Az ilyen tárakat veremtáraknak (STACK) is szokták nevezni. Hívási lán­cok, rekurzív eljárások szervezéséhez használják őket.

3. Ciklikus elérésű tárak: egy megadott című rekesz tartalmát írás vagy olvasás céljából csak meghatározott időközönként érhetjük el. Ilyen tároló pl. a mágnesdob, vagy részben a mágnes­lemez.

4. Szekvenciális (soros) elérésű tárak: a rekesz címét, amelyikkel tárműveletet akarunk vé­gezni, annak a re­kesznek a címe határozza meg, amelyiken az előző tárműveletet végeztük. Ilyen tároló pl. a mágnesszalag.

5. Véletlen elérésű tárak (RAM - Random Access Memory): a tár rekeszeinek elérési ideje -íráshoz vagy ol­vasáshoz - független a rekeszek címétől.

6. Asszociatív (tartalommal címezhető) tárak: a keresett adat a tartalommal, vagy a tartalom egy részé­vel érhetjük el, címezhetjük. (CAM - Content Addressable Memory)


A tárolók csoportosítása funkciójuk szerint


1. Operatív tarak : a programokat és az átalakítandó, feldolgozandó adatokat tartalmazzák a program végre­hajtási ideje alatt. A CPU számára közvetlenül elérhető. Az operatív tárakkal szemben támasztott legfontosabb műszaki követelmények a kis ciklusidő és a nagy kapacitás.

virtuális operatív tárak:

Virtuális táraknak nevezzük az operatív tár és valamilyen háttértárolón kialakított tárterületek olyan együttesét, ami CPU számára operatív tárként használható, azaz látszólag közvetlenül elérhető, címezhető. A CPU által elér­hető operatív tárcímek egy része ilyenkor a valóságban nem létezik, ezeken a címeken lévő adatok ideiglenesen a háttértárakon vannak és csak akkor kerülnek az operatív tárba, ha a CPU dolgozni akar velük. Az operatív tár és a háttértárolón elhelyezett virtuális tár közti adatforgalmat nem a futó programok vezérlik, hanem az operá­ciós rendszer és/vagy hardware segítséggel automatikusan történik, ha szükség van rá. Ezt álta­lában úgy oldják meg, hogy az egész virtuális tárat szegmensekre, illetve lapokra osztják (1-1 lap néhány Kbyte-os lehet). A lapok közül csak azok lesznek biztosan a tárban, amelyeken a CPU éppen dolgozik. Ha szükséges, a tárbeli és a háttértárolón lévő lapokat gyorsan ki lehet cserélni, valamilyen lapozási stratégia szerint.

2. Gyorsítótárak (cache) : nagyon gyors működésű (kis ciklusidejű) tárak. Feladatuk a tár­műveletek gyorsítása. A cache-t mindig két, különböző elérésű tár közé iktat­ják. A lassúbb tár adatainak elérése mindig egy cache-beli, általában a címre asszociatív kereséssel kezdődik. Ha az adatot nem talál­juk a cache-ben, akkor nem csak magát az adatot, hanem annak egy nagyobb környezetét és a címtartományt is a sokkal gyorsabban elérhető cache-be vi­szik. Így a következő tárhivatkozások az adatot már nagy valószínűséggel a cache-ben találják, amiből a feldol­gozás nagyobb sebességgel történhet, mint a cache-elt tárból. A cache-k gyorsító hatását a jobb elérési idő mellett a lokalitási elv, az asszociatív keresés és a blokk-átvitel nagyobb sebessége biztosítja. Előmemóriákat illeszthe­tünk pl. a winchester és az operatív tár, vagy az operatív tár és a központi egység regiszterei közé.

3. Regiszterek : a feldolgozandó adatok, címek, vezérlési adatok, utasítások átmeneti tárolására alkalmas tárolók. A számítógép egységeiben a fenti adatokat általában regiszte­rek fogadják, a szükséges ideig (az egység működése alatt) regiszterek tárolják és az egység által kibocsátott adatokat is regiszterekben helyezik el, mielőtt azokat egy valamelyik másik egység átveszi további feldolgozásra. A regiszterek nagyon speciális, sok­szor egyetlen szóból álló tárak. Szóhosszúságuk funkciójuktól függően 1 bit-től néhány byte-ig változhat. A re­gisz­terek a számítógép többi tárolójához viszonyítva nagyon gyors működésűek (ciklusidejük ki­csi). A portok elérési ideje is ebbe a nagyságrendbe esik.

4. Háttértárak : olyan külső, perifériákon elhelyezhető tárolók, amelyeket programok és adatok bináris kódú tá­rolására használhatunk. Ezek a tárak a központi egység számára közvet­lenül nem hozzáférhetők, azaz a bennük tárolt adat csak az operatív tár közbeiktatásá­val lehet feldolgozni. Az operatív tárhoz viszonyítva nagy kapacitásúak és egyéb külső tárolók­hoz képest kis ciklusidejűek. Általában mágnesezhető felületeken kialakított tárolók, de ide sorolhatjuk pl. a CD Rom-okat is.


Találat: 1890







Felhasználási feltételek