kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A digitális számítógépek bináris kódban dolgoznak. Az ALU tervezésekor a logikai algebra rendkívül fontos szerepet kapott. Alkalmazásával lehetővé vált, hogy a központi műveletvégző egységnek, az ALU-nak csak egészen egyszerű műveleteket kelljen végrehajtani: 838j93i
- a logikai algebra csak bináris kódokkal dolgozik, hiszen mindössze két konstanst, az igazat és a hamisat kell kódolni.
- a négy aritmetikai műveletet (összeadás, kivonás, szorzás és osztás) áramköri szinten egyetlen műveletre, a bináris összeadásra lehet visszavezetni, a bináris összeadás pedig előállítható logikai műveletek segítségével.
- a boole algebra műveleteit szintén egyetlen logikai művelet, a "nem és" vagy a "nem vagy" segítségével megkapjuk
A III. generációs számítógépekben használt integrált áramkörök ezért szinte kizárólag "nand" kapuáramkörök voltak. A boole algebra kitüntetett szerepét a számítástechnikában egyrészt ez, másrészt pedig az indokolja, hogy az algoritmusok formális nyelveken történő leírása nem nélkülözheti a logikai változókat, műveleteket, illetve konstansokat. A logikai műveletek segítségével minden olyan matematikai művelet előállítható, ami számítógéppel kiszámítható.
Mint már említettük, a korábbi számítógép generációk hardverének tervezésekor, sőt még a gépi kódú programokban is a boole algebra igen fontos szerepet játszott. Ma már az integráltság foka a hardverben olyan, hogy a logikai műveleteket csak gépi utasítások szintjén találjuk meg, de bizonyos technológiai megoldások megértése (pl. kódolásban a komplemens kód), relációk, feltételek leírása, programmodellek, adatszerkezetek megadása, vagy pl. a szakértői rendszerek programozása ma is feltételezi a logikai algebra elemeinek biztos ismeretét.
Logikai konstansok:
- igaz(1), hamis(0), angolul: (true,false)
Logikai műveletek:
Egyváltozós logikai műveletek( 4db
):
- a = 1 : igaz
- a = 0 : hamis
- a = a : identitás művelet (
'a'-val nem csinálunk semmit )
- NOT(a) : 'a' negálása, "nem" a.
Kétváltozós logikai műveletek ( 16db )
a
0 1
0 I. II.
b
1 III. IV.
Az a és a b a két logikai változó, mindkettő lehet igaz vagy hamis, az "a (művelet) b" eredménye annyi féle lehet, ahányféleképpen kitölthetjük a fenti táblázat I.,II.III. és IV.celláját. Ez összesen 16 lehet. Ahhoz azonban, hogy egy se maradjon ki, illetve minden variációt csak egyszer vegyünk figyelembe, a 16 kétváltozós műveletet valahogy rendszerbe kell foglalnunk. Az alábbi "fa" erre való:
Elsőként bontsuk két csoportra a 16 műveletet: bal csoport-----az I. dobozba 0-t írunk,
jobb csoport---az I. dobozba 1-et írunk.
Ezt a szisztémát folytatva a többi dobozra is előállíthatóa kétváltozós műveletek fája:
I. 1
II.------------ 1 0 1
III.---- 1 0 1 0 1 0 1
IV.- 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1
A tizenhat művelet közül nem mind egyformán
fontos, hasonlóan az egyváltozós műveletekhez. A fontosabbaknak nevet is adtak,
a többieknek nem:
1. Azonosan hamis művelet 9. NOT(OR), NOR művelet
2. AND (és) művelet (^,and, *) 10.
Ekvivalencia (=, eq)
3. A AND NOT(B) művelet 11. NOT(A)
művelet
4. =A 12.
Implikáció (A B)
5. NOT(A) AND B művelet 13. NOT(B)
művelet
6. B művelet 14. B
implikálja A-t (B A)
7. Exclusive OR -kizáró vagy, (Å,xor) művelet 15.
NOT(AND), (NAND, |) művelet
8. OR (vagy) művelet (v,or,+) 16. Azonosan
igaz művelet
Megmutatható, hogy a 16 kétváltozós művelet mindegyike felírható olyan
kifejezésekkel is, amelyekben csak a "vagy", az "és" és a
"nem" műveleteket, illetve a logikai konstansokat használjuk:
1. 0 9. not(a or b)
2. a and b 10. (a or not(b)) and (not(a) or b)
3. a and not(b) 11. not(a)
4. a 12. not(a) or b
5. not(a) and b 13. not(b)
6. b 14. not(b) or a
7. (a and not(b)) or (not(a) and b) 15. not(a and b)
8. a or b 16. 1.
A logikai algebra legfontosabb azonosságait tehát elegendő a fenti 3 műveletre megadni:
not(not(a))=a
a or 1=1
a or 0=a
a and 1=a a and 0=0
a or a =a a and a=a
a or b=b or a a and b=b and a
a or (b or c)= (a or b) or c= a or b or c a and (b and c)= (a and b) and c=a and b and c
a or (b and c)= (a or b) and (a or c) a and(b or c)= (a and b) or (a and c)
A fenti azonosságokból látszik, hogy pl. az or és az and műveletek operandusai felcserélhetők, illetve csoportosíthatók, hasonlóan a matemetika összeadás, illetve szorzás műveleteihez. Ezért az or műveletet szokás logikai összeadásnak, az add-et logikai szorzásnak is nevezni. Vigyázzunk azonban arra, hogy a párhuzam nem teljes, ezért nem is ajánlott ezeket az elnevezéseket használni. Az azonban gyakran előfordul, hogy az or műveletet + jellel, az and-et *-gal jelöljü. Gondoljunk például az Internet keresőkre. Fontos és gyakran használt azonosságok még az alábbi, Morgan-szabályoknak nevezett összefüggések:
not(a and b)
= not(a) or not(b) not(a or b ) = not(a) and not(b)
A fentiszabályok alapján belátható, hogy a kettőnél több változót tartalmazó kifejezések visszavezethetők kétváltozós műveletekre, amiből már következik az is, hogy minden logikai kifejezés felírható egyetlen művelet, pl. a not(and) segítségével:
(a|a) = not(a),
(a|a)|(b|b)=a or b,
(a|b)|(a|b)=a and b.
Találat: 2086