online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Egyszerű web szerver készítése

számítógépes



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
PLC-S VEZÉRLÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSE
VoIP technológia
Halózati operaciós rendszerek
Digitalis rendszerek tervezése a VHDL nyelv segítségével
Processzus ütemezése
Halózati szolgaltatasok
Objektumok forgatasa
AS/400 rendszerkoncepció
Network Monitor A halózati forgalom elemzése - 1. rész, elméleti alapok
 
bal also sarok   jobb also sarok

Egyszerű web szerver készítése

Alkalmazási réteg vizsgálata



A World Wide Web napjaink leggyakrabban használt internetes szolgáltatása, amely kommunikációjához a HTTP (HyperText Transfer Protocol)-t használja. Ez a protokoll lehetővé teszi, hogy a HTTP kliensek, vagyis a böngészők letöltsenek oldalakat, képeket és egyéb állományokat a HTTP, vagyis web szerverekről.


A HTTP protokoll működése

Amikor a böngészővel (Firefox, In 353f51d ternet Explorer, Lynx, stb.) le akarunk tölteni egy oldalt, akkor a következő folyamatok játszódnak le:

  1. A beírt cím alapján a böngésző megállapítja a web szerver nevét. Amennyiben nevet írtunk be és nem IP címet, akkor a név szerverek segítségével lekérdezi a gép IP címét.
  2. A böngésző egy TCP/IP kapcsolatot hoz létre a szerverrel.
  3. A létrejött kapcsolaton a böngésző átküld egy HTTP kérést.
  4. A szerver egy HTTP választ küld, amely ha nincs hiba, akkor a lekért oldalt is tartalmazza. Ennek végén a HTTP 1.0 verzió esetén a szerver lebontja a TCP/IP kapcsolatot, ezzel is jelezve az állomány végét.[1]
  5. Az oldal többnyire HTML (HyperText Markup Language) formátumú web oldalt jelent. Ha ez további hivatkozásokat tartalmaz (képek, animációk), akkor azokat a böngésző egyesével letölti az előző pontok alapján.

Mint az előzőekből kiderült, több verziója is létezik a protokollnak. Az 1.0 verziótól kezdődően a verzió száma szerepel a kérés és a válasz fejlécében. Lehetőség van arra, hogy a különböző verziójú böngészők, proxyk, és szerverek is együtt működjenek. Ez úgy valósulhat meg, hogy mindegyik eszköz támogatja visszamenőlegesen a korábbi verziókat. A közös HTTP verzióban, illetve opciókban az egyes eszközök úgy állapodnak meg, hogy a kérés és válasz átvitele során a saját képességeiknek megfelelően csökkentik a kommunikációs szintet. Vagyis a gyakorlatban a kommunikációban résztvevő elemek megállapodnak a legnagyobb olyan HTTP verzióban, amelyet mindannyian támogatnak.

Ez a mechanizmus lehetővé teszi számunkra, hogy a már elavultnak számító HTTP 1.0 protokollt használjuk a szerverünkben, mert a legújabb böngészők is támogatni fogják.


A HTTP protokoll elemei

A HTTP protokollban a kérések általános formája a következő:


parancs URL protokoll-ID<CR><LF>

fejléc<CR><LF>

<CR><LF>

test


A parancs mező a kliens kérésének szöveges parancsát tartalmazza. Az URL (Uniform Resource Locator) a dokumentum címét jelenti. Ez megegyezik azzal a szöveggel, amit a böngészők címsorába beírunk. A protokoll-ID a használt HTTP verzió azonosítóját tartalmazza. Esetünkben ez a "HTTP/1.0" szöveget jelenti. A fejléc rész további információkat, bővítéseket tartalmazhat, amelyet a kliens csatol a kéréshez. A kérés test része az adatküldésnél használatos, és a böngésző által küldött adatokat tartalmazza.


A szerver által küldött válaszok általános alakja:


protokoll-ID hibakód üzenet<CR><LF>

fejléc<CR><LF>

<CR><LF>

test


A protokoll-ID hasonlóan a kéréshez a használt HTTP protokoll azonosítója. A szerver által támogatott verzió kerül ide. A hibakód a szerver programok által értelmezhető válaszkódját tartalmazza. Az üzenet a hiba szöveges leírása, amelyeta böngészők nem értelmeznek. A fejléc rész további információkat tartalmaz a válasz üzenethez. Tipikusan a dokumentum típusát, méretét, utolsó módosítását, gyorsító tárban való tárolhatóságát tartalmazza. A válasz test része hordozza magát a dokumentumot, amely lehet egy HTML oldal, kép, videó, vagy egyéb állomány.


A kliensek parancsai

A HTTP 1.0 verzióban a kliens 3 kérés típust küldhet a szervernek.


HEAD

A HEAD parancs arra kéri a szervert, hogy a megnevezett dokumentum fejlécét küldje vissza. A szerver által visszaküldött fejlécnek minimum tartalmaznia kell a dokumentum hosszát, az utolsó módosítás dátumát, és a típusát.


Példa:


HEAD /htdocs/index.html HTTP/1.0


GET

A GET parancs arra kéri a szervert, hogy a megnevezett dokumentumot keresse meg és küldje vissza. A szerver visszaküldi a HEAD-nél is visszaadott fejlécet, és ezt követi a dokumentum. A GET parancs arra is használható, hogy információkat küldjön vissza a szerver számára, azonban erre a feladatra elsősorban a POST parancs szolgál.


Példa:


GET /htdocs/index.html HTTP/1.0


POST

A POST parancs arra szolgál, hogy adatokat küldjünk vele a klienstől a szervernek. Leggyakrabban a HTML formok használják ezt a metódust az adatok elküldésére. Természetesen a kérés a parancson kívül tartalmaz egy fejlécet minimum az adatokat tartalmazó test hosszával, és a test részben az adatokat.


Példa:


POST /htdocs/forms/question.html HTTP/1.0

Content-length: 6


data=5


A szerver válaszai

A szerverek leggyakrabban használt hibakódjait a következő táblázat foglalja össze.


Hibakód

Üzenet

Értelmezés


Ok

Minden rendben. A válasz test része tartalmazza a dokumentumot.


Redirect

A szerver átirányítja a klienst egy másik oldalra.


Access denied

A szerver jogosultsági okból megtagadja a dokumentum letöltését.


Not found

A dokumentum nem található.


Server error

A szervernek problémája van a kérés kiszolgálásával.


Példa a HTTP protokoll használatára

A HTTP protokoll működése során a felépített TCP/IP csatornán szövegesen küldi át azokat az üzeneteket, amelyeket az előző fejezetekben tárgyaltunk. Ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy akár manuálisan is kipróbálhassuk a működését a telnet program segítségével.

Először is nézzünk meg egy egyszerű kommunikációt a kliens és a szerver között!


Kliens

GET / HTTP/1.0



Szerver

HTTP/1.0 200 OK

Content-Length: 52

Content-Type: text/html


<HTML>

<HEAD>Teszt</HEAD>

<BODY>Teszt</BODY>

</HTML>


Nézzük ezt meg egy hiba esetén, amikor a szerver nem találja a dokumentumot!


Kliens

GET /valami.html HTTP/1.0



Szerver

HTTP/1.0 404 Not Found

Content-Length: 94

Content-Type: text/html


<HTML>

<HEAD>404 Not Found</HEAD>

<BODY>A kért oldal nem található a szerveren.</BODY>

</HTML>



A telnet program segítségével ezt ki is próbálhatjuk. A telnet programot promptból indíthatjuk. Windows alatt a cmd.exe, Linux alatt egy terminál teszi ezt lehetővé. Feladatunk, hogy kapcsolódjunk egy web szerver 80-as portjához, amelyet a következő paranccsal végezhetünk el:


telnet szerver.hu 80


Mivel a protokolban nincs üdvözlés, ezért a kapcsolat létrejötte után semmilyen üzenetet nem láthatunk a szervertől. Mivel most mi egy HTTP klienst szimulálunk, ezért be kell írnunk egy HTTP protokoll szerinti kérést. Az egyszerűség kedvéért írjuk be a következő sort és nyomjunk utána két Entert.


GET / HTTP/1.0


Ez a kérés lekéri a szerver fő oldalát HTTP/1.0 protokollal. Bizonyos telnet implementációk esetén (pl. Windows) nem látható, amit begépelünk ilyenkor, csak a szerver válasza. Vagyis ebben az esetben vakon kell begépelni a szöveget.

A kérés beírása után a szerver válaszát azonnal láthatjuk. Mivel a HTML oldal valószínűleg hosszú, ezért vissza kell görgetnünk a szöveget, hogy a szerver hibakódját és a fejléc tartalmát is megvizsgálhassuk.


A feladat

A gyakorlat során a hallgató feladata, hogy elkészítsen egy egyszerű, a HTTP 1.0 protokollt megvalósító web szervert C nyelven. Ennek a következőket kell teljesítenie:

Egy paraméterként megadott TCP porton fogadja a böngészők kapcsolódásait!

Egyszerre elegendő, ha csak egy böngészőt szolgál ki.

Elegendő csak a GET műveletet implementálni. A többi műveletre adjon 500-as hibát.

A GET parancsban érkező dokumentum megnevezést ki kell olvasni és a hivatkozott dokumentumot el kell küldeni a válaszcsomagban a kliens felé!

Amennyiben a hivatkozott dokumentum nem létezik, adjon 404-es hibát.

A válasz elküldése után bontsa a kapcsolatot és fogadja a következő böngésző kapcsolódást!

A teszteléshez létre kell hozni egy egyszerű HTML állományt! (lásd: protokoll példa)


A feladat megvalósításához kiindulási pontnak használható a "TCP szerver készítése" gyakorlaton megvalósított szerver program, így ezt a hallgatónak célszerű magával hoznia!

A Web szerver implementációjához a szerver programnak a kommunikáció részét kell módosítania. A klienstől, vagyis a böngészőtől kapott csomagot be kell olvasni és string kezelő függvényekkel (pl. sscanf()) kinyerni belőle a kérés típusát és a kért állomány nevét.

Ha a kérés nem értelmezhető, vagyis nem GET parancs érkezik benne, akkor a 500-as hibakóddal egy hibaüzenetet kell összeállítani és elküldeni.

Ha a dokumentum nem megnyitható, akkor 404-es hibakóddal egy hibaüzenet kell összeállítani és visszaküldeni.

Ha sikerül megnyitni a dokumentumot, akkor a protokoll példában is látható módon egy válasz üzenetet kell összeállítani, és a dokumentummal együtt elküldeni.

Minden esetben a válasz után a kapcsolatot bontani kell és új kapcsolódásokra várakozni.


A programozói segítség

Az egyes rendszerhívásokról és C függvényekről a man parancs segítségével angol nyelvű segítséget érhetünk el. Ennek formája:

Rendszerhívások esetén:


man 2 rendszerhívás


C függvények esetén:


man 3 C-függvény


A program lefordítása és futtatása

Az elkészült forráskódot a gcc parancs segítségével fordíthatjuk le. Ennek paraméterezése a következő:


gcc -Wall -o kimenet forrás.c


A fordító sikeres fordítás esetén nem ír ki semmit, csak előállítja a futtatható program kódot. Probléma esetén a problémákat három csoportra oszthatjuk:


Típus

Leírás

Figyelmeztetés

(warning)

A jelzett sor szintaktikailag nem hibás, de érdemes ellenőrizni, mert elvi hibás lehet. Viszont a program lefordul és használható.

Fordítási hiba

(compiler error)

A jelzett sor szintaktikailag hibás, vagy valamely korábbi sorban elkövetett hiba hatása.

Linker hiba

(linker error)

A linker nem találja a hivatkozott kódot. Többnyire függvény név elírások okozzák.


A lefordított programot a következő módon lehet futtatni:


./program param1


Ez az aktuális könyvtárból lefuttatja a program nevű programot a param1 paraméterrel. A programot leállítani a Ctrl+C billentyű kombinációval lehet.


A web szerver kipróbálása

Az elkészült web szervert kipróbálhatjuk telnet program segítségével a fejlesztési fázisban, hogy megvizsgáljuk a kommunikáció helyességét. Az elkészült programot végül célszerű egy böngészővel tesztelni (pl.: firefox). A böngészőt megnyitva a címsorába a következőt kell írnunk (ha lokálisan próbáljuk, a használt port 1234, és a html állomány neve proba.html):


https://localhost:1234/proba.html


Ennek hatására meg kell, hogy jelenjen a html állomány tartalma.






A HTTP protokoll későbbi verziói egy kapcsolaton keresztül több állomány átvitelét is lehetővé teszik, azonban az egyszerűség kedvéért a labor keretein belül csak az 1.0 verzió bővítések nélküli változatával foglalkozunk.


: 2033


Felhasználási feltételek