online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Az adatbazis-kezelő rendszerek kialakulasa

számítógépes



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Rekurzió (particiószam, Hanoi tornyai, postfix konverzió)
Outpot perifériak
Halózatok halózata: az internet
Be és Kivitel
Objektumok mozgatasa
WebLine architektúra
IKT ALAPISMERETEK
VOIP-MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSAI
A központi egység
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az adatbázis-kezelő rendszerek kialakulása


A számítógépek fejlődésének első szakaszában azonban, amikor az adattárolást csupán mágnesszalagos háttértárolók támogatták, az elektronikus adatfeldolgozás lényegében az 242h73c addigi kartonos, illetőleg lyukkártyás nyilvántartások működését, kezelését utánozta.

A mágnesszalagon, illetőleg a számítógépen levő adatokat (file) módosító, felvivő, le­kér­de­ző, tároló, kezelő stb.- most már programvezérlésű elektronikus számítógépekkel végzett - műveletek programjainak összességét file-kezelő rendszernek nevezték el, és így nevez­zük máig is. A file-kezelő rendszerek mindent tudnak, amit a régi nyilvántartásoktól megkövetelünk : rendezésen (rendezettségen) alapuló kereséseket, segédkatalógusokon alapuló egyedi kereséseket, rendezést, részletes és összesítő listák, katalógusok készítését. Mindezt sokkal gyorsabban és nagyobb adat­állo­má­nyo­kon, mint ahogy azt az addigi hagyományos kartonos, illetve lyukkártyás nyilvántartások lehetővé tették

A közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosító mágneses tömegtárak kifejlesztése dön­tő vál­to­zást hozott e tekintetben. Többféle kezdeti próbálkozás után a mágneses leme­zek (diszkek) bizonyultak leginkább használhatóknak, és jelenleg is ezek uralják a piacot mint közvetlen hozzáférésű tömegtárolók. A kézi adatfeldolgozás során a kartonok álta­lában egy bizonyos struktúrában tartalmazzák az adatokat. A karton egy-egy sora tartal­maz egy-egy összefüggő adategységet, ezt "bejegyzésnek", rekordnak nevezik. A re­kord­ban foglalt adatok pedig mezőkre vannak osztva. Minden rekordnak és mezőnek van neve ; a rekor­dok azonos jelentésű adatait azonos oszlopokba kell írni, miáltal az adatlapon mátrixszerű szerkezetben jelennek meg az adatok.


SORSZÁM     NÉV VAROS UTCA SZÁM IRÁNYÍTÓSZÁM TELEFONSZÁM


l. Kiss Pécs Fő 12 5012 313-42


2. Nagy Érd A1 21 3300



Ez az egyszerű szerkezet, mint jól bevált alap, mindmáig megmaradt, és mint logikai rende­zési elvet az elektronikus adatfeldolgozás is megtartotta, akárhogy is helyez­kednek el az adatok "fizikailag", gépi reprezentációban a tömegtárolókon.

Több különböző típusú, de tartalmilag azért összefüggő, egymás rekord­jaira hivatkozó, strukturált file-rendszert nevezünk adatbázisnak.


Adatmodellezés


Az adatmodell létrehozásakor abból indulunk ki, hogy az adatok rendszert alkotnak, és ez a rendszer a valós világ jelenségeinek rendszerét tükrözi vissza. A valóságnak az adatrendszerben való maradéktalan visszatükrözése nem valósítható meg a valóság sokrétűsége miatt. Ezért a tények és összefüggések leírásakor absztrakciót alkal­ma­zunk, vagyis a tények és összefüggések sajátosságai közül csak azt írjuk le ada­tokkal, ame­lyek fontosak és jellemzőek az adatbázis használata szempontjából.


Az adatmodellezés eredményeként megkapjuk az adatmodellt. Az adatmodelll ismere­tében jól szemléltethetjük az adatbázis-kezelő rendszer lényegét. A következőkben az adatmodellel kapcsolatos alapfogalmakat és problémákat ismertetjük. A valós világ ob­jek­tumainak modellezésekor (általában) a következő alapelemeket különböztetjük meg :


-Egyed: (entitás): a valós világban létező, logikai vagy fizikai szempontból saját léttel ren­delkező dolog, amelyet tulajdonságokkal akarunk jellemezni (leírni).

-Tulajdonság: (attribútum) a valós világban létező egyedek jellemző jegyei ("az egyed ada­tai").

-Kapcsolat: (relationship) a valós világban létező egyedek logikai viszonya, össze­füg­gése. A későbbi­ekben számos példát látunk az ilyen kapcsolatokra.


Az adatmodell mindhárom alapelemének két szintje van:

-Típus: a konkrétan létező egyedek, tulajdonságok, kapcsolatok absztrakciója. Az egyedek bizonyos tulajdonságtípusaik alapján halmazokba rendeződnek.

Egy-egy halmaz neve az egyed típusa, a halmazba tartozó egyedek az előfordulások, megfelelő tulajdonság-előfordulásaikkal.

-Előfordulás: konkrétan létező egyed, tulajdonságérték, kapcsolat.


Az elmondottakból következik, hogy az adatmodell objektumai elsősorban a típus­fogal­makból kerülnek ki, amelyeket konkrét előfordulások vizsgálata során kapunk.


Találat: 1296


Felhasználási feltételek