Az Excel diagramjai

Táblázatainkból készíthetünk diagramokat. Ezek fõ típusai: vonal-, oszlop- és kördiagramok. Ezek általában kétdimenziósak, de ha a táblázatunk lehetõvé teszi, háromdimenziós grafikont is létrehozhatunk.

Grafikon beszúrásához ki kell jelölni az illetõ adatokat tartalmazó táblázatot. Ha a táblázat elsõ oszlopa illetve elsõ sora szöveget tartalmaz, az 646f53g Excel automatikusan fel fogja azt ismerni, és a grafikon különbözõ kategória-feliratait onnan fogja venni. (Pl. X-tengely, Y-tengely feliratai, a jelmagyarázat szövegei pl. körgrafikonnál stb.) Ha nem jelölünk ki szöveges adatot, akkor a kategóriafeliratok tartományát utólag is megadhatjuk. Általánosan jellemzõ, hogy minden paramétert megadhatunk, megváltoztathatunk utólag is, ha a jobb egérgombbal kattintunk a grafikonon (még a forrásadatokat és a grafikon típusát is).

A kész grafikon nem lesz adott cellához kötve, hanem szabadon átmozgatható a táblázat tetszõleges helyére. Természetesen a méretét is tetszés szerint beállíthatjuk. Átméretezésnél arra kell figyelni, hogy a feliratok betûméretei is automatikusan változni fognak, és emiatt lehet, hogy a grafikon nem lesz jól olvasható (pl. ha az X-tengely feliratai közül nem fér ki mind, akkor le kell csökkenteni a betûméretet).

Körgrafikont csak egy adatsorból tudunk készíteni, de vonal- illetve oszlopgrafikont több adatsorból is - ekkor a különbözõ adatsorokhoz tartozó vonalak vagy oszlopok különbözõ színekkel lesznek megjelölve). Több adatsoros vonalgrafikont készíthetünk pl. egy üzletlánc egyes üzleteinek forgalmairól.

A vonal- és oszlopgrafikonhoz illeszthetünk trendvonalat is. Ilyenkor különbözõ statisztikai módszereknek megfelelõen lineáris, négyzetes, logaritmikus stb. görbét illeszt a lehetõ legkisebb eltérés elvének felhasználásával, így a trend szempontjából is elemezhetõ a grafikon.

Az elkészült grafikont számos módon tudjuk utólag formázni. Jellemzõ, hogy ha a diagram valamely részét formázni akarjuk, akkor az illetõ rész fölött kell a jobb oldali egérgombbal kattintani, és a felbukkanó helyi menüben kiválasztani a megfelelõ mûveletet.

megváltoztathatjuk a háttérszínt, a szokásos módszereknek megfelelõen kitöltési effektusokat, anyagmintákat, tetszõleges képeket is megadhatunk háttérnek;

átírhatjuk a diagram címét, megváltoztathatjuk a betûtípust és -méretet, színt adhatunk, sõt, ki is törölhetjük a teljes címet;

az X- és Y-tengely betûtípusát, -méretét, -színét is megadhatjuk;

körgrafikonnál, illetve több adatsoros oszlop- vagy vonalgrafikonnál a jelmagyarázat szövegjellemzõin kívül az egyes adatsorok jelölõ színeit is megváltoztathatjuk, sõt, a jelmagyarázatot ki- és bekapcsolhatjuk;

ha megváltozott az alapadatok táblázatának a mérete (pl. több adat lett), azt is módosíthatjuk;

a tengelyek, illetve jelmagyarázat forrásadatainak tartománya is megadható utólag;

a három dimenziós grafikonokat mindhárom tengely körül elforgathatjuk.

Nagyon hasznos beállítási lehetõség a grafikonok Y-tengelyén a logaritmikus lépték beállítása. Akkor használjuk, amikor a grafikon nagyon különbözõ nagyságrendû értékeket tartalmaz. Ekkor ugyanis az a probléma, hogy a kis értékek nem látszanak a nagyok mellett (pl. lakosok számát ábrázoljuk - van 800 fõs kis falu is és 5 milliós város is). A logaritmikus lépték az Y-tengelyen az adatok 10-es alapú logaritmusát ábrázolja, tehát egy 10-szeres adatot 1-gyel nagyobbnak mutat. Így összehasonlíthatóvá válnak a különbözõ nagyságrendû adatok is.