kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A relációs adatmodell az adatokat a lehető legtermészetesebb formában, mátrix alakban szemlélteti a felhasználónak, annak elképzelési szintjét nem zavarja a gép hatékonyság szempontjait tükröző fogalmak bevezetésével. (Más kérdés, h 242c27c ogy a felhasználó számára mátrixok formájában mutatkozó adatbázis a fizikai valóságban milyen felépítésű.) A legszemléletesebb adatszerkezetnek a táblázat látszik, vagyis egy olyan mátrix, amelynek m sora és n oszlopa van. n-et az R reláció fokának, m-et pedig az R reláció számosságának nevezzük.
A relációs adatmodell emellett a relációk matematikai elméletén alapszik. Ez elméleti alapot ad az adatbázis-elmélet számára, és a relációelmélet számos eredményét alkalmazni lehet olyan fontos problémák megoldására, mint például az adatkezelő nyelv megkonstruálása.
A relációs adatmodellben a rekordtípusok között előre szervezett kapcsolat nincs, pointerek sincsenek, és magukat a kapcsolatokat is relációkkal ábrázoljuk. A relációs adatbázis egysége a Codd-féle reláció ami nem más, mint egy mátrix táblázatával megadott fájl, ahol a mátrix sorai az adatrekordok, a rekordtípus konkrét előfordulásai, az oszlopok nevei pedig a tulajdonságok, az attribútumok.
vevőkód |
vevőnév |
cím |
v1 |
Fekete Lajos |
Budapest |
v3 |
Instor Kft. |
Pécs |
v6 |
Szabó katalin |
Győr |
v2 |
Végh Zoltán |
Kecskemét |
Az R reláció elemeit a következőkben gyakran az R sorainak, oszlopneveit pedig az attribútumnevek halmazának nevezzük. Vegyük észre, hogy R sorait a hagyományos értelemben vett rekordoknak tekinthetjük.
A definíció magában foglalja, hogy a relációban két sor nem lehet azonos, továbbá a kétdimenziós táblázat minden értéke adott. A gyakorlat azonban sokszor szükségessé teszi, hogy olyan bázisokat is működtessünk, amelyekben egyes rekordok egy vagy több attribútumának értéke átmenetileg vagy tartósan ismeretlen. Formálisan "adottá" tehetjük a hiányzó értékeket az "üres" érték bevezetésével, ekkor azonban (bizonyos esetekben meg kell engednünk, hogy egy-egy relációban több sor is azonos lehessen.
Nézzük az alábbi egyszerű példát relációs adatmodellre. Relációs adatmodellünk álljon hat rekordtípusból (R1, R2, R3, R4, R5, R6):
R1:Boltok (boltkód, boltnév, boltcím),
R2:Bolt_Cikk (boltkód, cikkszám, készlet),
R3:Vevők (vevőkód, vevőnév, vevőcím),
R4:Cikkek (cikkszám, cikknév, egységár),
R5:Rendelések (rendelésszám, dátum, vevőkód),
R6:Tételek (határidő, mennyiség, cikkszám, rendelésszám).
Bár a relációs adatmodellben nem használjuk a kapcsolattípus fogalmát, mégis, a relációs adatmodell is leír kapcsolatokat, éspedig ebben a modellben a kapcsolatokat is rekordtípusoknak tekintjük, illetve a rekordtípusokon keresztül valósítjuk meg. Éppen a kapcsolat megvalósításának ez a módja a relációs adatmodellen épülő adatbázisok kezelésének alapja.
Ha a bevezetett definíciókat tekintjük, akkor a relációk vagy táblázatok alábbi tulajdonságai nyilvánvalóak:
1. Nincs két azonos sor. Ez a tulajdonság azt a természetes követelményt takarja, hogy két különböző egyed előfordulása legalább egy adott tulajdonságban el kell, hogy térjen egymástól.
2. A sorok sorrendje lényegtelen. A sorokra egy attribútum értékével vagy több attribútum együttes értékrendszerével hivatkozhatunk, amit kulcsnak fogunk nevezni. Az 1. tulajdonságból következik, hogy kulcs mindig létezik, legrosszabb esett az egész sor az.
3. Az oszlopok sorrendje lényegtelen. Az oszlopokra mindig a megfelelő attribútum nevével hivatkozunk és sohasem oszlop pozíciójával. Minden sorban az azonos típusú tulajdonságok azonos oszlopban szerepelnek.
Az attribútumoknak azt a legszűkebb halmazát, ami egyértelműen azonosítja a tábla egy sorát, kulcsnak nevezzük.
Egy relációnak mindig van kulcsa, legrosszabb esetben kulcs a teljes attribútumhalmaz. Másrészt, egy relációnak több kulcsa is lehet. Ilyenkor egyet kiválasztunk közülük, és ezt elsődleges kulcsnak nevezzük.
Találat: 1682