TOVÁBBI FURCSASÁGOK

TOVÁBBI FURCSASÁGOK

Létezik még egy ugyancsak ritka jelenség, a levitáció. Né­hány megbízható forrás megerősíti, hogy meditációs folyama­tokkal, megváltozott tudatállapottal elérhető az emberi test lebe­gése. Itt is megmutatja az élet, hogy milyen lehetőségeket nyúj­tana a biológia gondos, előítéletmentes tanulmányozása, ám hi­vatalos kutatás ma még itt is elképzelhetetlen. Az élet ismereté­ben látszik igazán, hogy a természet milyen sok lehetőséget ad. Innen nézve azt látjuk, hogy a tudomány a jelenségek nagy ré­szét nem ismeri, vagy nem ismeri el. Ezért azt mondhatjuk, hogy a mai tankönyvtudomány valójában egy "póttudomány látszattudomány, nem más, mint tudománypótlék.

Elvileg az elméleti fizikának meg kellett volna jósolnia ezeket a jelensége­ket, ám senki sem volt olyan merész vagy olyan előrelátó, hogy ilyen területekre tévedt volna. Ezért mondhatjuk, hogy az elmé­leti fizika ma az emberi tudás válságterülete, mentális katasztró­fa sújtott terület.

Az eddigi fejezetekben azt láttuk - eredeti témánkra vissza­térve hogy Orffyreus próba szerencse típusú kutatása, vagy az elméleti fizika, vagy a biológia, sőt az élet megfigyelése sem vezetett áttöréshez az energia és impulzus valódi lényegének megismerése felé. Kínálkozott még egy utolsó út, mely sajnos ugyanúgy kudarccal végződött, mint az eddigiek. Ez az a lehetőség, ha valaki nem tudással, nem szerencsével szerzi meg a szükséges technikai információkat, hanem egyszerűen gyerek­korában csak úgy "magától" rájön a titok nyitjára.

Ne gondol­juk, hogy ez valami egészen rendkívüli, ritka jelenség. Az elekt­ronikus televízió egyik feltalálója Filo Taylor Farnsworth tizen­négy éves korában jött rá, hogyan kell elektronikus televíziót csinálni, és huszonegy éves koráig dolgozott a gyakorlati rész­leteken anélkül, hogy környezetétől sok segítséget kapott volna, hiszen egy egyszerű szántóvető családba született, és ő maga is parasztként élt és nevelkedett. Az információ egyszerűen csak "megjelent" az agyában, és utána állandó késztetést érzett, hogy megcsinálja a készüléket. Farnsworth 1906-ban született Utah államban, egy mormon családban (ugyanúgy, mint későbbi hősünk Moray is, akinek munkásságáról később még egy feje­zetben részletesen szólunk).

A ritka tehetségek sorába tartozott, például 1921-ben, tizenöt éves korában már nagyjából értette a speciális relativitáselméletet. Mindössze két évnyi középiskolai tanulás után felvették a Brigham Young Egyetemre jó képessé­gei miatt. Itt szegénysége okán csak két évig tudott járni iskolá­ba, de ez már elég volt számára, hogy megépítse a teljesen elektronikus televíziót. (Hasonló képességű ember volt Vladimir Zvorikin, a televízió másik feltalálója, aki Oroszországból emig­rált az Egyesült Államokba.) Farnsworth meggyőzött néhány üzletembert, hogy adjanak pénzt erre a fejlesztésre, és huszo­negy éves korára valóban meg tudta építeni a működő televíziót.

Ám közbejött a háború és sok-sok akadály, így szabadalmai le­jártak és egy nagy céggel, az RCA-val kellett pereskednie a tévé feltalálói jogának elismeréséért.

Ezekben az években zajlott Tesla pere is a rádió miatt, amiről később majd ismét szólunk. Mindezt a kitérőt csak azért tettük, hogy következő hősünket, az angol Geoffrey Spence életútját megmutassuk, mert ő is hasonló módon jutott találmányához. Sehol sem olvasta, sehol sem tanulta, egyszerűen csak tizenéves korában tudta, mit kell tennie. Róla és majd Tesláról szól a következő fejezet.