NIELS ABEL ÉLETE

NIELS ABEL ÉLETE

Mikor Galois már rég halott volt, Abel volt az, aki a matemati­kusok számára elõször felvetette a csoportok és szimmetriák gon­dolatát, de az õ élete is Galoishoz hasonlóan rövid és tragikus véget é 656j92g rt. Abel (1802-1829) egy akkor szegény országban, Norvégiában született, és senki nem tudta igazán megérteni zseniális gondolatait. Szerencsére egy ösztöndíjat kapott a norvég kormánytól, és sze­génysége ellenére így tudta meglátogatni német és francia mate­matikus kollégáit. Rendkívüli félénksége nem tette lehetõvé, hogy a legjobb matematikusokkal szoros munkakapcsolata alakuljon ki, te-

NIELS HENRIK ABEL (1802-1829)

Norvég matematikus, aki a szim­metria mélyebb értelmezését be­vezette matematikába. A nyomor­gása miatt fiatalon halt meg, hetségét is csak egy német vállalkozó, egy mérnök ismerte föl. Az õ folyóiratában jelentek meg Abel elsõ cikkei, és így keltették föl Jacobi figyelmét, aki a kor ismert és híres matematikusa volt. Ezen cikkek hatására választották a Berlini Egyetem professzorá­nak, ám mire megérkezett ez az elismerés, és végre látszott a kiút az állandó szegénységbõl és nyomorgásból, már késõ volt: tüdõbaj­ban meghalt.

Abel és Galois tragikus korai halála miatt évtizedekig nem haladt tovább a természet legfontosabb titkának, a szimmetriák megértésének az ügye. Erre csak a XIX. század második felében került sor, de addigra már az energiamegmaradás tétele szilárd dogma lett a fizikában. Azok a fogalmak pedig, amelyek az energia fizikai mibenlétét megvilágíthatták volna, még meg sem születtek a matematikában, hiszen ehhez például Camille Jor­dan, valamint a német Felix Klein és a norvég Sophus Lie mun­kássága elengedhetetlennek bizonyult.