|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|||
|
|
||||
|
|
1. A talaj fogalma, kialakulása, a talaj, mint a bioszféra része
A talaj: mint, önálló természeti képződmény; Dokucsajev orosz tudós
tette először azt a fontos megállapítást, hogy a talajt önálló természeti
képződménynek kell tekintenünk, melynek létrejöttében ún.
talajképződési folyamatok játszanak szerepet
a litoszférában elfoglalt helye alapján: a bioszféra egyik fontos
, az élet szempontjából központi tényezője a Föld szilárd kérgének
legfelső rétegében, a talaj az életfeltételek egyik alapja, a földi élet
egyik hordozója
a talaj-növény kölcsönhatás rendszerében: a talaj alapvető funkciója a
növények számára egyidejűleg képes biztosítani a víz, levegő, és
tápanyagellátást, valamint biztosítja a benne termesztett növényne
k a szilárd támaszt
fizikai-kémiai értelemben: egy 3 fázisú (szilárd, folyékony, légnemű)
polidiszperz rendszer (legkülönbözőbb nagyságú részek találhatók
benne), ennek értelmében, a talajban egy olyan rendszer valósul
meg, melynek vannak szilárd, folyékony és légnemű részei
Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők
mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést:
éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora
Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt:
mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)
2. A talajképződés tényezői, az ember hatása a talajképződési
folyamatokra, a talajok átalakulására
Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők
mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést
: éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora
Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt:
mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)
3. A talajképződés tényezői és folyamatai, textúradifferenciálódás
Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők
mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést:
éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora
Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt:
mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)
textúradifferenciálódás: a kilúgzási folyamatok következtében a talajban
rézegek különülnek el, melyek összetételükben és fizikai tulajdonságukba
n különböznek egymástól (a kilúgzás, a kimosódás a csapadék hatására, a
sófelhalmozódás a párolgás hatására jön létre)
4. A talajok genetikai szintjeinek kialakulása
A világon mindenütt a talaj dinamikáját és folyamatait 2 egymással
ellentétes folyamat egyensúlya illetve ellenhatása szabja meg
felülről lefelé haladva: ható kimosódási, kilúgzási folyamatok, melyek
egy legelé történő anyagvándorlást, anyagáramlási folyamatot indítanak
meg, elősegítik a csapadék, az éghajlati körülményeknek megfelelően
kialakult növényzet és a növények által kiválasztott a talaj alkatrészekre
nagy behatást gyakorló kémiai anyagok, l kelátképzők (1. vízben oldhat
ó anyagok kilúgzása, 2. a karbonátok kilúgzása, 3. az agyag áthelyeződése
, 4. az agyag kémiai átalakulása, szétesése)
alulról felfelé: előidézheti a talajvíz hatása a növények felszívó hatása által
tompító hatás :a kilúgzási folyamattal szemben másik ellenhatásként jelentkezik
, oka lehet az alapkőzet fizikai, kémiai állapota
A világon minden talaj 2 nagy csoportra osztható
talajvíz közvetlen behatása nélkül kialakult talajok
talajvíz közvetlen behatására kialakult talajok (hidromorf talajok)
A talajok genetikai szintje
A00 bomlatlan avarszint
A0 bomlott avarszint
A1 humuszos szint
A2 kilúgozási szint (A talajban SiO2 van)
B felhalmozási szint (A talajban SiO2 nincs)
C alapkőzet
D ágyazati kőzet
5. A talajtípus fogalma, talajosztályozási rendszerek
már az ókorban is megkísérelték bizonyos szempontok alapján csoportosítan
i a talajokat
az újkori mezőgazdasági fejlődésben Thaer munkássága igen jelentős,
ő az ókori gyakorlati osztályozásokra támaszkodva a talajok fizikai
sajátságait, a mg-i hasznosítás lehetőségeivel 1 rendszerbe foglalta össze
a legelső talajosztályozás, mely a talajképződés tényezőit vette
figyelembe Dokucsajev rendszere
a magyar Sigmound talajosztályozási rendszerének alapja a talajkémia és talajkolloidika
a talajtípusokban lejátszódó folyamatokat Stefanovits a következő folya
matokra osztotta:
uralkodó folyamatok: típusok kialakulásában alapvető
szerepet játszó folyamtok
jellemző folyamatok: minőségi változást jelentő folyamato
k a típusokban
kísérő folyamatok: a talajképződés jelegét nem változtatjá
k meg, de szerepet játszanak benne
módosító folyamatok: a típuson belüli különbséget előidéző folyamatok
a talajtípusok zonális elhelyezkedése 3 zonalitás törvényszerűségeire alapozódik
horizontális zonalitás: a talajtípusok nagy régiói az Északi
Sarktól az Egyenlítőig haladva, a szélességi körökkel
párhuzamosan, az éghajlati viszonyoktól függően
változnak, és meghatározott törvényszerűség alapján következne
k egymás után, Eu-ban a zonalitás 2 formája ismert: atlanti és mediterrán
vertikális
maritim:
intrazonális talajok: bizonyos zónákban, azokat követve megjelennek, de nem
minden zónában fordulnak elő, pl. láp-, réti-, szikes talajok, rendzinák
azonális talajok: szélesebb körben elterjedtek és megjelenésük a zónákhoz már
nem is kapcsolódik, azoktól teljesen független, bármilyen klimatikus feltételek
mellett a föld bármely részén keletkezhetnek, pl. öntéstalajok
hidromorf talajok: talajvíz közvetlen befolyására kialakult talajok (öntés-
, hordalék-, láp-, réti-, szikes talajok)
az öntéstalajok kialakulására az az állandó dinamikus folyamat
nyomja rá a bélyeget, mely nem engedi kialakulni a folyamatos,
zavartalan talajdinamikát
nyers öntéstalajok: folyók, állóvizek mentén az állandó áradás, és
elöntés következtében újra és újra lerakódott üledékből álló talajok
, melyeken határozott dinamika nem tud kialakulni, a rétegek
periodikusan egymásra helyezkedve elsősorban minőségüket a
rétegvastagságot tekintve a vízelöntés által szabályozottak
gyengén humuszos öntéstalajok: ha az öntés, az áradás területe folyószabályozás,
gátak emelése miatt már régen nem veszélyeztetett, árvízmentesített a terület,
vagy magasabban fekvő öntésteraszról van szó, lassan megtelepszik a növényzet és
átalakul öntéses, humuszos talajréteggé, melyne
k felső 20-30-es rétegében 1,5-2,0%-os humusztartalom is kialakulhat
lejtőhordalék talajok: a lejtőhordalékon kialakult talajok típusjellege és dinamikája
éppúgy minduntalan megzavart, mint az öntéstalajoké; a lejtőtörmeléket a felülről
lefolyó víz magával hordja és a mélyebb részeken a mélyedésekben, vagy a lejtő
oldalán lerakja
elemi összetétel: A Föld, mint égitest a naprendszerünk része, geoid alakú égitest, sugara
6370km; külső héja a Föld szilárd kérge, melynek vastagsága 30-70 km, és nem egyenletes
a külső héj vezérelemei: Si, Al; a következő héj a gömbhéj: Si, Mg (majd crofesima és
nifesima övek: Cr, Fe, Ni, Si, Mg); izzó, forró belső magja az un. nife mag, mely Ni és Fe
vezérelemekkel jellemezhető
a szilárd kéreg átlagos sűrűsége: 2,65gr/cm3
a földkéreg 3 vezéreleme az O, Si, Al
ásványi összetétel: ásvány: a Föld szilárd kérgében előforduló homogén, rendszerint kristályo
s és szilárd, meghatározott kémiai összetétellel jellemezhető anyagokat, melyek a Föld szilárd
kérge anyagának alapvető egységei, felépítő anyagai
a Föld szilárd kérge különböző ásványi anyagokból áll:
földpátok, 2. olivin, piroxének, amfibolok együttes mennyisége. 3. kvarc, 4. csillámok, 5
. agyagásványok
talajképződésnél a legfontosabb ásványi anyagok kőzetek formájában jelennek meg a
Föld felszínén, a kőzetek meghatározott, állandó ásványi összetételű és szövetű??
Természeti képződmények
csoportjai: 1. magmás kőzetek (mélységi és kiömléses), 2. üledékes (törmelékes-fizikai
, kémiai, szerves), 3. átalakult (metamorf)
szöveti csoportosítás: 1. holokristályos felépítésű (mélységi kőzetek), 2. Aprószemcsés
, üveges szerkezetű (kiömlési kőzetek), 3. porfiros szövetű
10. Kőzetalkotó ásványok
ásvány: a Föld szilárd kérgében előforduló homogén, rendszerint kristályos é
s szilárd
, meghatározott kémiai összetétellel jellemezhető anyagokat, melyek a Föld
szilárd kérge anyagának alapvető egységei, felépítő anyagai
oxidok, hidroxidok, szulfidok, karbonátok, szulfátok, haloidok, foszfátok, szilikátok
11. Agyagásványok
a rétegszilikátok legfontosabb csoportja
szerepe jelentős a talajképződési és mállási folyamatokban
a kialakult agyagásványok funkciója is fontos a talajdinamikai, a
növények tápanyag ellátási, a talaj vízgazdálkodási folyamataiban
a talajok kolloid (agyagos) frakciójában találhatók
megkötik a vizet, miközben duzzadnak
szerepet játszanak az ion-adszorpcióban, ioncserében, a talajok
szerves anyag tartalmának adszorpciójában
növeli a talajok puffer-képességét
jelentősek a műtrágyák, vegyszerek alkalmazásában
12. Az izomorf helyettesítés és jelentősége a talajtulajdonságok kialakításában
az izomorf helyettesítés az agyagásványokban a következő módon következik be: az
eredetileg elektrosztatikusan töltésegyensúlyban lévő rendszer megváltozik, mivel alacsonyabb
vegyértékű atomok lépnek a magasabbak helyébe, ily módon az egész rendszerben 1-1
pozitív töltéscsökkenés jön létre a helyettesített rácspontokban, ami negatív töltések
egyenértékű felszabadításával jár
a izomorf helyettesítés révén az agyagásványoknak negatív töltésük miatt kation
megkötő szerepük van, ezért az egész talaj ionforgalmára és tápanyagforgalmára kihat
a vízfelvevő és megkötő képességet biztosítják
típusai: agyagásványok (-), humuszkolloidok (+, -), szeszquioxidok (+)
a talaj kolloid részecskéi a talajoldatban vagy talajfolyamatokban különbözőképpen viselkednek
a részecskék felépítésére jellemző, hogy a központi mag rész felületén jelentkező
elektromos töltés az ellenkező előjelű töltéseket magához vonzza
a kolloidok állapota szempontjából fontos, hogy mikor van meg a peptizáció és a
koaguláció feltételei, az egyes anyagi rendszerek aprítási folyamata a diszpergálás
a kolloidok diszpergálását és az ily módon keletkezett diszperz rész lebegését ilyen
állapotban való megtartását a peptizáció segíti elő
koaguláció : ha a kolloidrendszerben olyan folyamatok zajlanak le, melyek az
egyes részecskék összetömörödését, csoportosulását segítik
peptizáció a koaguláció ellentétje
a talaj kolloid frakciója változatos összetételű, különböző kolloidok különböző
arányban alkothatják a talaj kolloid frakcióját, felületükön töltés van, képesek
megkötni a talajban mozgó ionokat, túlnyomórészt negatív töltésűek
a talajkolloidokon történő ionmegkötés jelenségeiről, a talaja közönsége
s leggyakrabban előforduló kationjaival kapcsolatban beszélhetünk, ezek a Ca, Mg, Na, K, H
ha a talaj nem túl savanyú, ezek a kationok túlnyomó többségben épülnek be a
kolloidok felületére, savanyú talajokban előtérbe lépnek az Al, Fe ionok is, melyek
a H ionnak a talajok savanyúságát adják
adszorpciós kapacitás: a talajok azon képessége, hogy kationokat képesek adszorbeálni
T: talajok adszorpciós kapacitása
S: a talajban található Ca, Mg, Na, K ionok össz. mennyiségét jelenti mg egyenértékbe
n kifejezve 100g talajra vonatkoztatva
H: adszorbeált H (Fe, Al) ionok mennyisége mg egyenértékben 100g talajra vonatkoztatva
V%: a talaj telítettségének értéke, S/Tx100
Hazai legsavanyúbb talajok V%-a 15-100 közötti
a talajok mechanikai összetétele (fizikai féleség) azt fejezi ki, hogy milyen
szemcsenagyságú frakció hány %-ban alkotja a talajt
a mechanikai összetétel fontos jellemzője a viszonylagos állandóság, befolyásolhatatlanság,
az antropogén hatásoktól való függetlenség (tehát, hogy egy talaj homoktalaj
, adottságnak kell tekintenünk, melyen változtatni nem tudunk)
a mechanikai összetétel állandó tulajdonság, a talajok szerkezete változó
a szerkezet kialakulás és stabilizálódás feltételei bonyolult fizikai-kémiai és
kolloidkémiai folyamatokra vezethetők vissza
a talaj szerkezeti viszonyainak kialakulása, átalakulása, mesterséges kialakítás
a összefügg a talajok használatával, művelésével, az antropogén tényezőkkel
a talajok művelése, a művelő eszközök használata, a fokozott intenzív igénybevétel
nagy mértékben és rendszerit negatív irányban hat a talajszerkezetre, rombolj
azt->kerülni kell a felesleges talajművelést
szemcsenagyság szerinti összetétel = mechanikai összetétel, azt fejezi ki, hogy
milyen szemcsenagyságú frakció hány %-ban alkotja a talajt
mechanikai elemekkel önmagukban nem találkozunk, ezek összeépülnek,
aggregálódnak, új, nagyobb egységek keletkeznek, melyek a talajok szerkezeti elemei
a talajok művelése, a fokozott igénybevétel negatív irányban hat a talajszerkezetre, rombolj azt
a talajok fizikai félesége = a talajok osztályozása szemcseösszetétel, textúra alapján
, mely lehet: laza homok, homok, homokos vályog, vályog, agyagos vályog, agyag, nehéz agyag
a talajok fizikai félesége állandó tulajdonság
a szerkezet: nem állandó tulajdonság, aggregálódás következménye
a talaj mechanikai összetételének gyakorlati megnyilvánulása a talaj fizika
i állapotában az a tulajdonság, amit a talaj kötöttségének nevezünk
a talajok aktuális savanyúsága a pH értékben jut kifejezésre, a talajok pH
értéke a talajok alapvető paramétere
a pH valamely közegben oly módon határozható meg, hogy az oldatban
lévő H ionok koncentrációját határozzuk meg
pH értékek: 4,5: erősen savanyú, 4,5-5,5: savanyú, 5,5-6,5: gyengén
savanyú, 6,5-7,5: semleges, 7,5-8,2: enyhén bázikus, 8,2-9,0: lúgos, 9, 0-: lúgos
pufferképesség: savak, lúgok közömbösítése, hatásuk tompítás, a talaj
pufferképessége nagy, annál nagyobb, minél nagyobb a benne található kolloidok mennyisége
a talaj jellegzetes anyagcsoportját adják, a talaj humuszkészlete a termékenység hordozója
a ~ a talaj szerves anyagai, sötét színű, nagy molekulájú, kolloid tulajdonságú
anyagok, melyek a növényi és állati maradványokból a mikroorganizmusok
közreműködésével jönnek létre
csoportosítása: fulvosavak, himatomelénsavak, huminsavak, humin anyagok
a talajra nézve specifikusak: azaz a talaj összes szervesanyag-készletének
mindig egy megadott hányadát (túlnyomó többségét) teszi ki
közvetlen tápanyagforrást jelentenek a növények számára, jelentős
mennyiségben tartalmaznak makro-elemeket, melyek növényi tápelemek
átmenetileg, vagy időszakosan más elemeket is só alakban megkötnek
tápanyagellátás
megköthetnek felületükön adszorpcióval különböző anyagokat, valamint
nagy erővel kötik meg a nehézfémeket
biológiailag aktív anyagok, serkentő hatásúak
talajtermékenységi szerep:
talajfizikai hatás a hő-, és vízgazdálkodásban
fizikai-kémiai hatás a talajszerkezet kialakulásában
közvetlen tápanyaghatás
közvetett tápanyaghatás (kelátképzés)
biológiai aktivitás
környezetvédelmi szerep
adszorpciós (fém, ion megkötés) és pufferképesség (savak,
lúgok közömbösítése, hatásuk tompítása)
kelátképzés (nehézfémek megkötése)
humuszanyagok hatása a különböző szintetikus mérgező
anyagok kompenzálásában és megkötésében
talajtermékenységi szerep:
talajfizikai hatás a hő-, és vízgazdálkodásban
fizikai-kémiai hatás a talajszerkezet kialakulásában
közvetlen tápanyaghatás
közvetett tápanyaghatás (kelátképzés)
biológiai aktivitás
környezetvédelmi szerep
adszorpciós (fém, ion megkötés) és pufferképesség (savak
, lúgok közömbösítése, hatásuk tompítása)
kelátképzés (nehézfémek megkötése)
humuszanyagok hatása a különböző szintetikus mérgező
anyagok kompenzálásában és megkötésében
A világon minden talaj 2 nagy csoportra osztható
talajvíz közvetlen behatása nélkül kialakult talajok
talajvíz közvetlen behatására kialakult talajok (hidromorf talajok)
A talajok genetikai szintje
A00 bomlatlan avarszint
A0 bomlott avarszint
A1 humuszos szint
A2 kilúgozási szint (A talajban SiO2 van)
B felhalmozási szint (A talajban SiO2 nincs)
C alapkőzet
D ágyazati kőzet
Éghajlat hatására kialakult, nem hidromorf talajok
Váztalajok: köves, sziklás, kavicsos, földes kopárok, futóhomokok,
gyengén humuszos homokok
közép-, és délkelet európai barna erdőtalajok: erősen savanyú, nem
podzolos, podzolos, agyagbemosódásos, pszeudoglejes, Ramann-féle
, kovárványos, karbonátmaradványos, csernozjom barna erdőtalaj
sötét színű litomorf erdőtalajok: erubáz, rendzina, humusz-karbonát
csernozjom (mezőségi) talajok: kilúgzott, réti, öntés, homokos, mészlepedékes csernozjom
talajvíz befolyására kialakult, hidromorf talajok
öntéstalajok: nyers, gyengén humuszos öntéstalajok, (lejtőhordalék talajok)
szikes talajok: réti szolonyec, szoloncsákos szolonyec, szoloncsák
láptalajok: tőzeges, kotus láptalaj, kotus láptalaj
réti talajok: szolonyeces, szoloncsákos, öntés, lápos, réti talaj
21. Barna erdőtalajok
a közép és DK-Európai barna erdőtalajok főtípusa lényegében a
maritim, óceáni behatásra keletkezett talajok hazai megnyilvánulási formája
hazánk barna erdőtalajai gyakorlati szempontból fontosak, mivel
összterületük az összes talaj mintegy 36%-a
kedvező a gyakorlati hasznosításuk és termékenységük, de egye
s típusaik talajjavításra szorulnak
típusai: erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj, podzolos barna
erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, pszeudoglejes barna
erdőtalaj, Ramann-féle barna erdőtalaj, kovárványos barna erdőtalaj,
karbonátmaradványos barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj
29. A mikorriza kapcsolatok, kertészeti jelentőségük
mikorriza jelenség: gomba + magasabb rendű növény szimbiózisa,
minden növénynél megfigyelhető
a kertészeti gyakorlatban az állókultúráknak igen nagy jelentősége
van, ezért fontos ez a kapcsolat
ektotrof mikorriza: átültetés csak gyökérlabdával (sérülékenység),
mert a gomba micellium kívülről körbefonja a növény gyökereit (luc
, vörösfenyő, tölgy, nyír, gesztenye, bükk, fűz, kőris, hárs, rózsák)
endotrof: a gombák intercellulárisan növekednek, ez már egy erősebb
kapcsolat, nem annyira sérülékeny (gyümölcsfák, ciprus, cédrus, tiszafa
, juhar, jegenye, dió, citrus félék, te, kávé cserjék, kaucsukfák)
ektendotrof: a gombafonalak a gyökér felületét vonják be, de intercelluláris
an is növekednek, ha a gazdanövény legyengül, a micelliumok
szerepe megnő (rezgőnyárfa) szárazság esetén időszakos kapcsolat
pertitrof: laza kapcsolat, a gombafonalak a gyökér közelében vannak
(szántóföldi-, zöldségnövények)
30. Talajuntság
a talaj állapota általánosan leromlik, kultúrnövényeknél is jelentkezik
az ugyanazon területe termesztett növény hozamévről évre csökken
, elsősorban állókultúráknál gyakori probléma, vetésforgóban
kevésbé tapasztalható
előidézői: allelopátia: növényi anyagok kölcsönhatása
kóros sóhatás: sófelhalmozódás, vizes talajátmosással megszűntethető
talajlakó szervezetek egyoldalú elszaporodás, talajfertőtlenítéssel kezelhető
31. Talajfertőtlenítési eljárások
a talajban lévő kártevők, kórokozók elpusztítása
részleges fertőtlenítés: parciális sterilizáció, úgy hogy a tala
j aktivitása nem szűnjön meg
hőkezelés
o talajgőzölés: lángbefúvásos talajfertőtlenítő gép
o , a talaj melegített fémlapon halad, alacsony
o hőfokon nem hatásos, magas hőfokon fennáll a túlégetés veszélye
o napmeleg, napsugarak fertőtlenítő hatása
vegyszeres eljárás
o a hasznos talajlakó szervezetek száma is csökken
o
fertőtlenítés hatása
o nő: szervesanyag tartalom, oldható N tartalom:
o NH4-N, savanyú talajnál oldható Mn tartalom
o csökken: baktériumok, egysejtűek, fonálférgek
o , gombák száma
a fertőtlenített talaj közvetlenül a fertőtlenítés után nem használható, nincs benne
biológiai tevékenység, 2-3 hét után élénkül a biológiai aktivitás, megindul a
mineralizáció, megnő az oldható tápanyagtartalom
allelopátia: növényi anyagok kölcsönhatásai, talaj-biokémiai folyamatban
jut kifejezésre
kivédése: telepítés előtt az ültető gödörbe jó minőségű, érett istállótrágyát kel
l rakni, ebből stabil humuszanyag alakul ki
serkentő hatások: egyes lombos fák alatt a gyep jobban nő (hárs, juhar tölgy)
mérgező/gátló hatások: levelek: folyékony és szilárd anyagok kimosódása
; gyökérváladékok: a növény saját magát is mérgezheti
Találat: 4150
