online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A talaj fogalma, kialakulasa, a talaj, mint a bioszféra része

biológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt



egyéb tételek

 
Klasszikus (mendeli) genetika
A fejlôdéspszichológia alapkérdései: érzés, környezet, egyén. Az öröklés genetikai alapjai
Az RNS és a DNS felépítésében résztvevö nukleotidok szerkezete, nevezéktana. Nukleotid analógok, ritka bazisok.
A DNS mutaciói. Kémiai mutagének. Ames teszt.
Gyakorlati jegyzet Hengeresférgek - Nemathelminthes
A talaj fogalma, kialakulasa, a talaj, mint a bioszféra része
 
 

1. A talaj fogalma, kialakulása, a talaj, mint a bioszféra része

A talaj: mint, önálló természeti képződmény; Dokucsajev orosz tudós

tette először azt a fontos megállapítást, hogy a talajt önálló természeti

képződménynek kell tekintenünk, melynek létrejöttében ún.

talajképződési folyamatok játszanak szerepet

a litoszférában elfoglalt helye alapján: a bioszféra egyik fontos

, az élet szempontjából központi tényezője a Föld szilárd kérgének

legfelső rétegében, a talaj az életfeltételek egyik alapja, a földi élet

egyik hordozója

a talaj-növény kölcsönhatás rendszerében: a talaj alapvető funkciója a




növények számára egyidejűleg képes biztosítani a víz, levegő, és

tápanyagellátást, valamint biztosítja a benne termesztett növényne

k a szilárd támaszt

fizikai-kémiai értelemben: egy 3 fázisú (szilárd, folyékony, légnemű)

polidiszperz rendszer (legkülönbözőbb nagyságú részek találhatók

benne), ennek értelmében, a talajban egy olyan rendszer valósul

meg, melynek vannak szilárd, folyékony és légnemű részei

Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők

mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést:

éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora

Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt:

mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)

2. A talajképződés tényezői, az ember hatása a talajképződési

folyamatokra, a talajok átalakulására

Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők

mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést

: éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora

Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt:

mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)

3. A talajképződés tényezői és folyamatai, textúradifferenciálódás

Dokucsajev 5 tényező együttes hatását jelölte meg, ezen tényezők

mindig együttesen jelentkeznek és befolyásolják a talajképződést:

éghajlat, növényzet, alapkőzet, domborzat, a talajok kora

Később a magyar Sigmond még 3 hatással egészítette ki ezt:

mikroorganizmusok, állatvilág, az ember szerepe (antropogén hatások)

textúradifferenciálódás: a kilúgzási folyamatok következtében a talajban

rézegek különülnek el, melyek összetételükben és fizikai tulajdonságukba

n különböznek egymástól (a kilúgzás, a kimosódás a csapadék hatására, a

sófelhalmozódás a párolgás hatására jön létre)

4. A talajok genetikai szintjeinek kialakulása

A világon mindenütt a talaj dinamikáját és folyamatait 2 egymással

ellentétes folyamat egyensúlya illetve ellenhatása szabja meg

felülről lefelé haladva: ható kimosódási, kilúgzási folyamatok, melyek

egy legelé történő anyagvándorlást, anyagáramlási folyamatot indítanak

meg, elősegítik a csapadék, az éghajlati körülményeknek megfelelően

kialakult növényzet és a növények által kiválasztott a talaj alkatrészekre

nagy behatást gyakorló kémiai anyagok, l kelátképzők (1. vízben oldhat

ó anyagok kilúgzása, 2. a karbonátok kilúgzása, 3. az agyag áthelyeződése

, 4. az agyag kémiai átalakulása, szétesése)

alulról felfelé: előidézheti a talajvíz hatása a növények felszívó hatása által

tompító hatás :a kilúgzási folyamattal szemben másik ellenhatásként jelentkezik

, oka lehet az alapkőzet fizikai, kémiai állapota

A világon minden talaj 2 nagy csoportra osztható

talajvíz közvetlen behatása nélkül kialakult talajok

talajvíz közvetlen behatására kialakult talajok (hidromorf talajok)

A talajok genetikai szintje

A00 bomlatlan avarszint

A0 bomlott avarszint

A1 humuszos szint

A2 kilúgozási szint (A talajban SiO2 van)

B felhalmozási szint (A talajban SiO2 nincs)

C alapkőzet

D ágyazati kőzet

5. A talajtípus fogalma, talajosztályozási rendszerek

már az ókorban is megkísérelték bizonyos szempontok alapján csoportosítan

i a talajokat

az újkori mezőgazdasági fejlődésben Thaer munkássága igen jelentős,

ő az ókori gyakorlati osztályozásokra támaszkodva a talajok fizikai

sajátságait, a mg-i hasznosítás lehetőségeivel 1 rendszerbe foglalta össze

a legelső talajosztályozás, mely a talajképződés tényezőit vette

figyelembe Dokucsajev rendszere

a magyar Sigmound talajosztályozási rendszerének alapja a talajkémia és talajkolloidika

a talajtípusokban lejátszódó folyamatokat Stefanovits a következő folya

matokra osztotta:

uralkodó folyamatok: típusok kialakulásában alapvető

szerepet játszó folyamtok

jellemző folyamatok: minőségi változást jelentő folyamato

k a típusokban

kísérő folyamatok: a talajképződés jelegét nem változtatjá

k meg, de szerepet játszanak benne

módosító folyamatok: a típuson belüli különbséget előidéző folyamatok

6. A zonális talajok és kialakulásuk

a talajtípusok zonális elhelyezkedése 3 zonalitás törvényszerűségeire alapozódik

horizontális zonalitás: a talajtípusok nagy régiói az Északi

Sarktól az Egyenlítőig haladva, a szélességi körökkel

párhuzamosan, az éghajlati viszonyoktól függően

változnak, és meghatározott törvényszerűség alapján következne

k egymás után, Eu-ban a zonalitás 2 formája ismert: atlanti és mediterrán

vertikális

maritim:

intrazonális talajok: bizonyos zónákban, azokat követve megjelennek, de nem

minden zónában fordulnak elő, pl. láp-, réti-, szikes talajok, rendzinák

azonális talajok: szélesebb körben elterjedtek és megjelenésük a zónákhoz már

nem is kapcsolódik, azoktól teljesen független, bármilyen klimatikus feltételek

mellett a föld bármely részén keletkezhetnek, pl. öntéstalajok

7. A hidromorf talajok és kialakulásuk

hidromorf talajok: talajvíz közvetlen befolyására kialakult talajok (öntés-

, hordalék-, láp-, réti-, szikes talajok)

az öntéstalajok kialakulására az az állandó dinamikus folyamat

nyomja rá a bélyeget, mely nem engedi kialakulni a folyamatos,

zavartalan talajdinamikát

nyers öntéstalajok: folyók, állóvizek mentén az állandó áradás, és

elöntés következtében újra és újra lerakódott üledékből álló talajok

, melyeken határozott dinamika nem tud kialakulni, a rétegek

periodikusan egymásra helyezkedve elsősorban minőségüket a

rétegvastagságot tekintve a vízelöntés által szabályozottak


gyengén humuszos öntéstalajok: ha az öntés, az áradás területe folyószabályozás,

gátak emelése miatt már régen nem veszélyeztetett, árvízmentesített a terület,

vagy magasabban fekvő öntésteraszról van szó, lassan megtelepszik a növényzet és

átalakul öntéses, humuszos talajréteggé, melyne

k felső 20-30-es rétegében 1,5-2,0%-os humusztartalom is kialakulhat

lejtőhordalék talajok: a lejtőhordalékon kialakult talajok típusjellege és dinamikája

éppúgy minduntalan megzavart, mint az öntéstalajoké; a lejtőtörmeléket a felülről

lefolyó víz magával hordja és a mélyebb részeken a mélyedésekben, vagy a lejtő

oldalán lerakja



8. A szilárd földkéreg elemi és ásványi összetétele

elemi összetétel: A Föld, mint égitest a naprendszerünk része, geoid alakú égitest, sugara

6370km; külső héja a Föld szilárd kérge, melynek vastagsága 30-70 km, és nem egyenletes

a külső héj vezérelemei: Si, Al; a következő héj a gömbhéj: Si, Mg (majd crofesima és

nifesima övek: Cr, Fe, Ni, Si, Mg); izzó, forró belső magja az un. nife mag, mely Ni és Fe

vezérelemekkel jellemezhető

a szilárd kéreg átlagos sűrűsége: 2,65gr/cm3

a földkéreg 3 vezéreleme az O, Si, Al

ásványi összetétel: ásvány: a Föld szilárd kérgében előforduló homogén, rendszerint kristályo

s és szilárd, meghatározott kémiai összetétellel jellemezhető anyagokat, melyek a Föld szilárd

kérge anyagának alapvető egységei, felépítő anyagai

a Föld szilárd kérge különböző ásványi anyagokból áll:

földpátok, 2. olivin, piroxének, amfibolok együttes mennyisége. 3. kvarc, 4. csillámok, 5

. agyagásványok

9. A legfontosabb kőzetek és előfordulásuk


talajképződésnél a legfontosabb ásványi anyagok kőzetek formájában jelennek meg a

Föld felszínén, a kőzetek meghatározott, állandó ásványi összetételű és szövetű??

Természeti képződmények

csoportjai: 1. magmás kőzetek (mélységi és kiömléses), 2. üledékes (törmelékes-fizikai

, kémiai, szerves), 3. átalakult (metamorf)

szöveti csoportosítás: 1. holokristályos felépítésű (mélységi kőzetek), 2. Aprószemcsés

, üveges szerkezetű (kiömlési kőzetek), 3. porfiros szövetű

10. Kőzetalkotó ásványok

ásvány: a Föld szilárd kérgében előforduló homogén, rendszerint kristályos é

s szilárd

, meghatározott kémiai összetétellel jellemezhető anyagokat, melyek a Föld

szilárd kérge anyagának alapvető egységei, felépítő anyagai

oxidok, hidroxidok, szulfidok, karbonátok, szulfátok, haloidok, foszfátok, szilikátok

11. Agyagásványok

a rétegszilikátok legfontosabb csoportja

szerepe jelentős a talajképződési és mállási folyamatokban

a kialakult agyagásványok funkciója is fontos a talajdinamikai, a

növények tápanyag ellátási, a talaj vízgazdálkodási folyamataiban

a talajok kolloid (agyagos) frakciójában találhatók

megkötik a vizet, miközben duzzadnak

szerepet játszanak az ion-adszorpcióban, ioncserében, a talajok

szerves anyag tartalmának adszorpciójában

növeli a talajok puffer-képességét

jelentősek a műtrágyák, vegyszerek alkalmazásában

12. Az izomorf helyettesítés és jelentősége a talajtulajdonságok kialakításában

az izomorf helyettesítés az agyagásványokban a következő módon következik be: az

eredetileg elektrosztatikusan töltésegyensúlyban lévő rendszer megváltozik, mivel alacsonyabb

vegyértékű atomok lépnek a magasabbak helyébe, ily módon az egész rendszerben 1-1

pozitív töltéscsökkenés jön létre a helyettesített rácspontokban, ami negatív töltések

egyenértékű felszabadításával jár

a izomorf helyettesítés révén az agyagásványoknak negatív töltésük miatt kation

megkötő szerepük van, ezért az egész talaj ionforgalmára és tápanyagforgalmára kihat

13. A talajkolloidok és szerepük a talajtulajdonságok kialakulásában

a vízfelvevő és megkötő képességet biztosítják

típusai: agyagásványok (-), humuszkolloidok (+, -), szeszquioxidok (+)

a talaj kolloid részecskéi a talajoldatban vagy talajfolyamatokban különbözőképpen viselkednek

a részecskék felépítésére jellemző, hogy a központi mag rész felületén jelentkező

elektromos töltés az ellenkező előjelű töltéseket magához vonzza

a kolloidok állapota szempontjából fontos, hogy mikor van meg a peptizáció és a

koaguláció feltételei, az egyes anyagi rendszerek aprítási folyamata a diszpergálás

a kolloidok diszpergálását és az ily módon keletkezett diszperz rész lebegését ilyen

állapotban való megtartását a peptizáció segíti elő

koaguláció : ha a kolloidrendszerben olyan folyamatok zajlanak le, melyek az

egyes részecskék összetömörödését, csoportosulását segítik

peptizáció a koaguláció ellentétje

14. A talajok adszorpciós viszonyai

a talaj kolloid frakciója változatos összetételű, különböző kolloidok különböző


arányban alkothatják a talaj kolloid frakcióját, felületükön töltés van, képesek


megkötni a talajban mozgó ionokat, túlnyomórészt negatív töltésűek


a talajkolloidokon történő ionmegkötés jelenségeiről, a talaja közönsége


s leggyakrabban előforduló kationjaival kapcsolatban beszélhetünk, ezek a Ca, Mg, Na, K, H

ha a talaj nem túl savanyú, ezek a kationok túlnyomó többségben épülnek be a

kolloidok felületére, savanyú talajokban előtérbe lépnek az Al, Fe ionok is, melyek

a H ionnak a talajok savanyúságát adják

adszorpciós kapacitás: a talajok azon képessége, hogy kationokat képesek adszorbeálni

T: talajok adszorpciós kapacitása

S: a talajban található Ca, Mg, Na, K ionok össz. mennyiségét jelenti mg egyenértékbe

n kifejezve 100g talajra vonatkoztatva

H: adszorbeált H (Fe, Al) ionok mennyisége mg egyenértékben 100g talajra vonatkoztatva

V%: a talaj telítettségének értéke, S/Tx100


Hazai legsavanyúbb talajok V%-a 15-100 közötti

15. A talajok fizikai állapota, a talaj textúrája (fizikai talajféleség)

a talajok mechanikai összetétele (fizikai féleség) azt fejezi ki, hogy milyen

szemcsenagyságú frakció hány %-ban alkotja a talajt

a mechanikai összetétel fontos jellemzője a viszonylagos állandóság, befolyásolhatatlanság,

az antropogén hatásoktól való függetlenség (tehát, hogy egy talaj homoktalaj

, adottságnak kell tekintenünk, melyen változtatni nem tudunk)

a mechanikai összetétel állandó tulajdonság, a talajok szerkezete változó

a szerkezet kialakulás és stabilizálódás feltételei bonyolult fizikai-kémiai és

kolloidkémiai folyamatokra vezethetők vissza

a talaj szerkezeti viszonyainak kialakulása, átalakulása, mesterséges kialakítás

a összefügg a talajok használatával, művelésével, az antropogén tényezőkkel

a talajok művelése, a művelő eszközök használata, a fokozott intenzív igénybevétel

nagy mértékben és rendszerit negatív irányban hat a talajszerkezetre, rombolj

azt->kerülni kell a felesleges talajművelést



16. A mechanikai összetétel és szerkezet

szemcsenagyság szerinti összetétel = mechanikai összetétel, azt fejezi ki, hogy

milyen szemcsenagyságú frakció hány %-ban alkotja a talajt

mechanikai elemekkel önmagukban nem találkozunk, ezek összeépülnek,

aggregálódnak, új, nagyobb egységek keletkeznek, melyek a talajok szerkezeti elemei

a talajok művelése, a fokozott igénybevétel negatív irányban hat a talajszerkezetre, rombolj azt

a talajok fizikai félesége = a talajok osztályozása szemcseösszetétel, textúra alapján

, mely lehet: laza homok, homok, homokos vályog, vályog, agyagos vályog, agyag, nehéz agyag

a talajok fizikai félesége állandó tulajdonság

a szerkezet: nem állandó tulajdonság, aggregálódás következménye

a talaj mechanikai összetételének gyakorlati megnyilvánulása a talaj fizika

i állapotában az a tulajdonság, amit a talaj kötöttségének nevezünk

17. A talajok kémiai állapota, a talaj kémhatása és pufferképessége

a talajok aktuális savanyúsága a pH értékben jut kifejezésre, a talajok pH

értéke a talajok alapvető paramétere

a pH valamely közegben oly módon határozható meg, hogy az oldatban

lévő H ionok koncentrációját határozzuk meg

pH értékek: 4,5: erősen savanyú, 4,5-5,5: savanyú, 5,5-6,5: gyengén

savanyú, 6,5-7,5: semleges, 7,5-8,2: enyhén bázikus, 8,2-9,0: lúgos, 9, 0-: lúgos

pufferképesség: savak, lúgok közömbösítése, hatásuk tompítás, a talaj

pufferképessége nagy, annál nagyobb, minél nagyobb a benne található kolloidok mennyisége

18. A humuszanyagok felépítése, csoportosítása, a frakciók talajtani jelentősége

a talaj jellegzetes anyagcsoportját adják, a talaj humuszkészlete a termékenység hordozója

a ~ a talaj szerves anyagai, sötét színű, nagy molekulájú, kolloid tulajdonságú

anyagok, melyek a növényi és állati maradványokból a mikroorganizmusok

közreműködésével jönnek létre

csoportosítása: fulvosavak, himatomelénsavak, huminsavak, humin anyagok

a talajra nézve specifikusak: azaz a talaj összes szervesanyag-készletének

mindig egy megadott hányadát (túlnyomó többségét) teszi ki

közvetlen tápanyagforrást jelentenek a növények számára, jelentős

mennyiségben tartalmaznak makro-elemeket, melyek növényi tápelemek

átmenetileg, vagy időszakosan más elemeket is só alakban megkötnek

tápanyagellátás

megköthetnek felületükön adszorpcióval különböző anyagokat, valamint

nagy erővel kötik meg a nehézfémeket

biológiailag aktív anyagok, serkentő hatásúak


talajtermékenységi szerep:

talajfizikai hatás a hő-, és vízgazdálkodásban

fizikai-kémiai hatás a talajszerkezet kialakulásában

közvetlen tápanyaghatás

közvetett tápanyaghatás (kelátképzés)

biológiai aktivitás

környezetvédelmi szerep

adszorpciós (fém, ion megkötés) és pufferképesség (savak,

lúgok közömbösítése, hatásuk tompítása)

kelátképzés (nehézfémek megkötése)

humuszanyagok hatása a különböző szintetikus mérgező

anyagok kompenzálásában és megkötésében

19. A talajok humuszállapotának agrokémiai és környezetvédelmi szerepe

talajtermékenységi szerep:

talajfizikai hatás a hő-, és vízgazdálkodásban

fizikai-kémiai hatás a talajszerkezet kialakulásában

közvetlen tápanyaghatás

közvetett tápanyaghatás (kelátképzés)

biológiai aktivitás

környezetvédelmi szerep

adszorpciós (fém, ion megkötés) és pufferképesség (savak

, lúgok közömbösítése, hatásuk tompítása)

kelátképzés (nehézfémek megkötése)

humuszanyagok hatása a különböző szintetikus mérgező

anyagok kompenzálásában és megkötésében

20. A genetikai-talajföldrajzi osztályozási rendszer, a talajtípusok és főtípusok

A világon minden talaj 2 nagy csoportra osztható

talajvíz közvetlen behatása nélkül kialakult talajok

talajvíz közvetlen behatására kialakult talajok (hidromorf talajok)

A talajok genetikai szintje

A00 bomlatlan avarszint

A0 bomlott avarszint

A1 humuszos szint

A2 kilúgozási szint (A talajban SiO2 van)

B felhalmozási szint (A talajban SiO2 nincs)

C alapkőzet

D ágyazati kőzet


Éghajlat hatására kialakult, nem hidromorf talajok

Váztalajok: köves, sziklás, kavicsos, földes kopárok, futóhomokok,

gyengén humuszos homokok



közép-, és délkelet európai barna erdőtalajok: erősen savanyú, nem

podzolos, podzolos, agyagbemosódásos, pszeudoglejes, Ramann-féle

, kovárványos, karbonátmaradványos, csernozjom barna erdőtalaj

sötét színű litomorf erdőtalajok: erubáz, rendzina, humusz-karbonát

csernozjom (mezőségi) talajok: kilúgzott, réti, öntés, homokos, mészlepedékes csernozjom

talajvíz befolyására kialakult, hidromorf talajok

öntéstalajok: nyers, gyengén humuszos öntéstalajok, (lejtőhordalék talajok)

szikes talajok: réti szolonyec, szoloncsákos szolonyec, szoloncsák

láptalajok: tőzeges, kotus láptalaj, kotus láptalaj

réti talajok: szolonyeces, szoloncsákos, öntés, lápos, réti talaj

21. Barna erdőtalajok

a közép és DK-Európai barna erdőtalajok főtípusa lényegében a

maritim, óceáni behatásra keletkezett talajok hazai megnyilvánulási formája

hazánk barna erdőtalajai gyakorlati szempontból fontosak, mivel

összterületük az összes talaj mintegy 36%-a

kedvező a gyakorlati hasznosításuk és termékenységük, de egye

s típusaik talajjavításra szorulnak

típusai: erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj, podzolos barna

erdőtalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, pszeudoglejes barna

erdőtalaj, Ramann-féle barna erdőtalaj, kovárványos barna erdőtalaj,

karbonátmaradványos barna erdőtalaj, csernozjom barna erdőtalaj

29. A mikorriza kapcsolatok, kertészeti jelentőségük

mikorriza jelenség: gomba + magasabb rendű növény szimbiózisa,

minden növénynél megfigyelhető

a kertészeti gyakorlatban az állókultúráknak igen nagy jelentősége

van, ezért fontos ez a kapcsolat

ektotrof mikorriza: átültetés csak gyökérlabdával (sérülékenység),

mert a gomba micellium kívülről körbefonja a növény gyökereit (luc

, vörösfenyő, tölgy, nyír, gesztenye, bükk, fűz, kőris, hárs, rózsák)

endotrof: a gombák intercellulárisan növekednek, ez már egy erősebb

kapcsolat, nem annyira sérülékeny (gyümölcsfák, ciprus, cédrus, tiszafa

, juhar, jegenye, dió, citrus félék, te, kávé cserjék, kaucsukfák)

ektendotrof: a gombafonalak a gyökér felületét vonják be, de intercelluláris

an is növekednek, ha a gazdanövény legyengül, a micelliumok

szerepe megnő (rezgőnyárfa) szárazság esetén időszakos kapcsolat

pertitrof: laza kapcsolat, a gombafonalak a gyökér közelében vannak

(szántóföldi-, zöldségnövények)

30. Talajuntság

a talaj állapota általánosan leromlik, kultúrnövényeknél is jelentkezik

az ugyanazon területe termesztett növény hozamévről évre csökken

, elsősorban állókultúráknál gyakori probléma, vetésforgóban

kevésbé tapasztalható

előidézői: allelopátia: növényi anyagok kölcsönhatása

kóros sóhatás: sófelhalmozódás, vizes talajátmosással megszűntethető

talajlakó szervezetek egyoldalú elszaporodás, talajfertőtlenítéssel kezelhető

31. Talajfertőtlenítési eljárások

a talajban lévő kártevők, kórokozók elpusztítása

részleges fertőtlenítés: parciális sterilizáció, úgy hogy a tala

j aktivitása nem szűnjön meg

hőkezelés

o       talajgőzölés: lángbefúvásos talajfertőtlenítő gép

o       , a talaj melegített fémlapon halad, alacsony

o       hőfokon nem hatásos, magas hőfokon fennáll a túlégetés veszélye

o       napmeleg, napsugarak fertőtlenítő hatása

vegyszeres eljárás

o       a hasznos talajlakó szervezetek száma is csökken

o      

fertőtlenítés hatása

o       nő: szervesanyag tartalom, oldható N tartalom:

o       NH4-N, savanyú talajnál oldható Mn tartalom

o       csökken: baktériumok, egysejtűek, fonálférgek

o       , gombák száma

a fertőtlenített talaj közvetlenül a fertőtlenítés után nem használható, nincs benne

biológiai tevékenység, 2-3 hét után élénkül a biológiai aktivitás, megindul a

mineralizáció, megnő az oldható tápanyagtartalom

32. A talaj serkentő és mérgező anyagai - Allelopátia

allelopátia: növényi anyagok kölcsönhatásai, talaj-biokémiai folyamatban

jut kifejezésre

kivédése: telepítés előtt az ültető gödörbe jó minőségű, érett istállótrágyát kel

l rakni, ebből stabil humuszanyag alakul ki

serkentő hatások: egyes lombos fák alatt a gyep jobban nő (hárs, juhar tölgy)

mérgező/gátló hatások: levelek: folyékony és szilárd anyagok kimosódása

; gyökérváladékok: a növény saját magát is mérgezheti



Találat: 3593