online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 




































 
 

A fejlôdéspszichológia alapkérdései: érzés, környezet, egyén. Az öröklés genetikai alapjai

biológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Klasszikus (mendeli) genetika
Fejlődéstan
Az RNS fajtai és szerkezete
A fejlôdéspszichológia alapkérdései: érzés, környezet, egyén. Az öröklés genetikai alapjai
 
 

A fejlôdéspszichológia alapkérdései: érzés, környezet, egyén. Az öröklés genetikai alapjai


A fejlődéspszichológia története, módszerei. Az egyedfejlődés alapkérdései:


A pszichológia alapágai:

*  általános pszichológia

* fejlődéspszichológia

* szociálpszichológia

* személyiség pszichológia




Kérdések:

Mi különbözteti meg az embert az állattól?

Beszéd és kultúra.

Milyenek lennénk elzárva nevelkedve a társadalomtól?

Vajon veleszületettek-e a tulajdonságok vagy a környezettől kapjuk?

Milyen az ideális nevelési környezet?


Fejlődéspszichológia története:

19. sz.: az ipari forradalom ráirányította a gyerekekre a figyelmet – átfogó társadalmi változások, gyerekmunka, nyomortelepek, városiasodás, iskolák alapítása;, sok probléma merült fel és ez kezdeményezte a vizsgálatokat ð terhelhetőség, intelligencia, növekedés ð környezet hatása ð az eredmények megmutatták a hibákat.

1890.: S. Hall megalapította a gyermekkutatási társaságot; sok folyóirat jelent meg a nevelésről, gondozásról; gyermekjóléti szervezetek alakultak ð árvaházak, kórházak támogatása.

1912.: Gyermekügyi hivatalt hoztak létre az USA-ban. ð

Munkakörülmények figyelése, irányelvek kidolgozása.

Kialakul a modern fejlődéspszichológia: középpontjában maga a fejlődés áll.


Az életkor előrehaladtával bekövetkező testi, pszichológiai és          minőségi – mennyiségi

szociológiai változások sorozata.             pozitív – negatív











Egyik alapvető kérdés: folyamatos vagy szakaszos e a fejlődés.







Ontogenezis ð egyedfejlődés

Flawell ð azt vizsgálta mikor igaz a szakaszos fejlődés: a szakaszokat minőségi különbségek választják el.  pelenka szobatisztaság

A szakaszok átmenete egyszerre jelentkezik a gyermek viselkedésének sok vonatkozásában, a szakaszváltás gyorsan zajlik le. Az egy szakaszra jellemző viselkedési és testi változások összefüggő mintázatot alkotnak. Az ember bio-pszicho-szociális lény. ð minden szakaszban mindhárom változik.

Bármelyik változik magával húzza a többit is a változásba. A fejlődés részben fokozatos, hirtelen változások bonyolult szövedékéből áll.

A fejlődés forrásai: öröklés vagy környezet

* biológiai, érési megközelítés: a genetikai készlet sokkal erősebb mint a kisebb

szerepű környezet. Endogén (belülről vezérelt) fejlődés. A fejődés fő oka az érés ð változások genetikailag meghatározott mintázata, a környezet szerepe másodlagos. A környezet kioldó ingerként van jelen.


B (biológiai adottságok)




K (környezet)



* Tanulási vagy környezeti tanulási megközelítés: a genetika megalapozza a

fejlődést, de a változás a környezettől függ.


oka: exogén – külső 

Fő mechanizmusa a tanulás ð az élőlény viselkedése a tapasztalatok által módosul, óriási szerepe van a jutalmazásnak – büntetésnek.


B






K



* Univerzális megközelítés – konstruktivista: A biológia és a környezet határozza

meg az ember fejlődését. Képviselő: PIAGET, ő alkotta meg. A gyermek a saját fejlődésének aktív résztvevője ð törekszik arra, hogy ő irányítson, kontrolálja a környezetet. Az ingereket – történéseket felhasználja egy magasabb szintű tudás konstruálásához. Egyetemleges a fejlődés minden gyermeknél, függetlenül a társadalmi, földrajzi helyzettől.



B

ê

K



* Kulturális megközelítés: A fejlődés függ az adott kulturális és társadalmi

viszonyoktól amikkel a biológikum kapcsolatot teremt.


B





UK


Adatgyűjtési módszerek:

*  önbeszámolók ð szóban, írásban ð Mire emlékszik a gyermekkorából?

Az emlékezet torzulhat. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jó benyomás keltése is torzító hatású. A kora gyermekkori emlékek kiesése.

*  természetes megfigyelések, pl. csecsemőnaplók. Megfigyelés több környezetben ð ökológia bevonása a pszichológiába. Kihívások, napi rutin, szerepek.












Szintek az egyén életterében:


Makro rendszerek: adott kultúrák,

társadalmak hiedelmei, nézetei.


Exo rendszerek: nagyobb társadalmi

intézmények pl. oktatási minisztérium.

Nincs kapcsolat, de hat az életre.


Mezo rendszerek: Nem közvetlen

Találkozás, de hat az életre.

Pl. önkormányzat


Mikro rendszerek: tényleges kapcsolat.

Család






A megfigyelések csak a mikro szinten történik, az, hogy milyen kapcsolat van a többi szinttel és hogy azok hogyan befolyásolnak, azt nem lehet pontosan megállapítani.

*  kísérleti módszerek: az alaphelyzeten változtatnak és nézik a reakciót. Etikai

kérdések merülnek fel ð nem okozunk a másiknak kárt, sérülést. Watson.

*  klinikai interjú módszere: az egyénre szabjuk a kérdéseket.


Kutatási tervek:

*  hosszmetszeti, logitudinális: pl.: 30 éven keresztül mérnek, évről évre.ð

változékonyság vizsgálata

*keresztmetszeti: bizonyos időszakban különböző korúakról gyűjt információt,

egyéni különbségek vizsgálata.



FEJLŐDÉS: konvencionálisan 7 szakasz

méhen belüli fejlődés

csecsemőkor

kisgyermekkor

iskolás kor

serdülő kor

felnőtt kor

idős kor

Fontos az alszakaszokra bontás.





Az öröklés genetikai alapjai:



Humán genetika:


Francis Galton a humán genetika atyja úgy gondolta, hogy az értelmi képességekben fellelhető egyéni különbségek, veleszületettek és szigorú szabályok szerint öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Családfakutatásokat és ikerkutatásokat végzett. Eredményei messzemenően igazolták hipotéziseit. Pl. egy kiváló képességű ember fiai 48%-ban, fivérei 41%-ban, unokaöccsei 22%-ban és unokatestvérei 13%-ban hordozzák ezt a tehetséget.

A morális kötelességtudat, az istenfélelem vagy a tudományos érdeklődés öröklött természetünk részét alkotja.

Ma már tudjuk, hogy minden viselkedésünk a gének és a környezeti tényezők kölcsönhatásának terméke.


A gének információ tartalma a DNS (dezoxiribonukleinsav) specifikus bázissorrendjébe van beírva, amely egy bonyolult kémiai folyamat során fehérjékbe (specifikus aminosavláncokba) tevődik át. A fehérjék nagy része enzim, amelyek a sejt anyagcsere-folyamatainak szabályozásában vesznek részt. E szabályozás rendkívül bonyolult, többszintű rendszert alkot, amelyekben a gének, enzimek és más különböző kémiai anyagok (pl. hormonok), ingerületátvivő agyagok stb. kölcsönhatásba lépnek egymással, és együttes hatásuk hozza létre a szervezet anatómiai és viselkedési jellegzetességeit.

Ebből az is következik, hogy nincsenek speciális gének valamely magatartásformára, nincsenek az agresszivitást, önzetlenséget, intelligenciát stb. meghatározó gének.



Elemi átöröklési folyamatok:


Az átöröklés elemi mechanizmusainak kutatása: Gregor Mendel bencés szerzetes-tudós (virágok – fehér, piros szirmok)

Minden magasabb rendű élőlény sejtjeiben két pár kromoszóma készletet találunk, amelyek a géneket hordozzák. Egy gén két vagy több féle formában is létezhet, ezeket alléleknek hívjuk. Mindkét kromoszóma azonos helyén (lókuszán) található egy-egy allél. Ha egyformák akkor, homozigóta, ha különbözőek, heterozigóta elrendezésről beszélünk. Heterozigóta génpár esetén az egyik (domináns) allél elnyomja a másik (recesszív) működését, amely azt jelenti, hogy a domináns fejlődik ki a testi jellegekben, a másik nem. A recesszív hatások csak akkor érvényesülnek, ha a kromoszómapár mindkét tagja ugyanazt a recesszív allélt hordozza (homozigóta recesszív).





Kromoszóma hibák:


Az emberi sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, ebből egy pár az ivari kromoszóma. A nők XX, a férfiak XY ivari kromoszómát hordoznak. Elfordul, hogy a sejtosztódás hibái folytán az ivarsejtekben ill. a megtermékenyített petesejtben különböző rendellenességek keletkeznek a kromoszómák szerkezetét, vagy elrendezését tekintve. Ezek a sérülések lényeges következményekkel járnak a viselkedésre nézve.

A legismertebb kromoszóma rendellenesség az ún. Down-kór vagy mongoloid idiotizmus. Az ebben szenvedő betegeknek 46 helyett 47 kromoszómája van, ami úgy áll elő, hogy a 21-es számú kromoszómából nem 2 hanem, 3 darabot hordoznak. A betegség viszonylag gyakori, tipikus tünetei minden 700. újszülöttön felfedezhetők. Közülük csak minden 2. éri meg a két évet, átlagos élettartamuk 20 év. Intelligencia hányadosuk 20 és 80 között van.

Annak esélye, hogy egy 20 éves anyának mongoloid gyermeke lesz, 1:3000, 25 évesnél ez az arány 1:2000, 40 évesnél 1:100.

Az egyik X-kromoszóma hiánya (XO) okozza az ún. Turner-szindromát, amely 2500 szülésből egyszer fordul elő. Az ebben szenvedő lányok nagy részének nincsen menstruációja, és gyakorlatilag meddők. Az átlagosnál messze jobb teljesítményt mutatnak a verbális feladatokban, ugyanakkor az átlagosnál jelentősen elmaradnak a térbeli orientációt igénylő tesztek megoldásai során.

Megemlíthető, hogy az X-kromoszóma többlettel rendelkező férfiak (XXY, XXXY) nőies karaktert mutatnak: kevéssé agresszívek, nagyobb elfogadó készséget tanúsítanak, kerülik a versengő szituációkat stb. A betegség, amely minden 1000. csecsemőt érint, a Klinefelter-szindróma nevet viseli.

Régóta ismeretes az egynél több Y-kromoszómával (XYY, XYYY) rendelkező férfiak gyakrabban vesznek részt erőszakos bűncselekményekben, és az átlagot jóval meghaladó arányban kerülnek börtönbe ilyenek miatt.



A humángenetika módszerei:


A családi hasonlóság vizsgálata.

Ikerkutatások.

A genetikai meghatározás legmeggyőzőbb bizonyítékait az örökbefogadáson (adoptáción) alapuló vizsgálatok képezik.



Intelligencia és egyéb mentális képességek:


A humán genetika egyik legrégebb óta vizsgált területe az intelligencia örökletes háttere. Számos családfakutatás során a szülök és utódaik között általánosan 0,42, a testvérek között pedig átlagosan 0,47 megfelelést találtak az intelligenciatesztek teljesítésében. Féltestvérek esetében a korreláció 0,31, unokatestvéreknél 0,15. Az egypetéjű ikrek intelligencia hányadosai sokkal nagyobb hasonlóságot (0,86) mutatnak, mint a kétpetéjű ikreké (0,60).

Az intelligencia egyéni változatosságának kb. egyharmada környezeti hatásokra vezethető vissza.

Populáción belül mért genetikai különbségek értékei nem vetíthetők ki a populációk közötti különbségekre.



Személyiségjegyek:


Az emberi személyiség, mint pszichológiai kategória számos viselkedési területre bontható, mint pl. érzelmek, attitűdök, társas hajlam stb.

Extroverzió: egypetéjű ikreknél 0,51 korrelációt mutattak ki, kétpetéjűeknél – ahol a genetikai rokonság „csupán” 50% - mindössze 0,21-et.

Erős genetikai befolyást találtak az érzelmi életre (0,40), kisebbet az aktivitásszintre és a társas hajlamra (0,30 – 0,30). Érdekes módon a konformitás készség viszonylag magas örökletességi értéket mutat (0,50).



Skizofrénia és egyéb pszichopatológiák:


Nagyon sok vizsgálat bizonyítja a skizofrénia örökletességét. A skizofréniára való hajlam igen magas, 70%-os örökletességgel rendelkezik, fölülmúlva még az olyan genetikailag erősen befolyásolt betegségek örökletességi-értékeit is mint a cukorbetegség vagy a gyomorfekély.

Azon egypetéjű ikerpároknál, ahol az egyik depresszióban szenved, az esetek 65%-ában a másik is hasonló tüneteket mutat. Összehasonlításul: a kétpetéjű ikreknél ez a korreláció csupán 14%. Hasonlóképpen markáns genetikai befolyást állapítanak meg a szorongásos neurózis, anorexia nervosa, pszichopátia, szomatizációs rendellenességek, kriminalitás, alkoholizmus stb. terén.






: 2182