online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Bakos Andras - A sikeres tanulas titkai

oktatás

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A névelök
Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról
Multimédia az oktatasban
Az ezredforduló idegennyelv-oktatasi iranyzatai és a szaknyelvoktatas
A dan üzleti targyalasok jellemző vonasai
Bakos Andras - A sikeres tanulas titkai
 
 

Bakos András - A sikeres tanulás titkai

Bevezetés
Napjainkban egyre több tanulás-módszertannal foglalkozó irodalom jelenik meg, amelyek egyre inkább az a nézetet hirdetik, hogy a tanulás is tanulható, tanítható. A tanulás-módszertan tudományága eredetileg az olvasási és írási nehézségekkel küszködö gyerekekkel foglalkozott, mára azonban túlnött keretein, s azokat a diákokat is segíti, akik pszichológiai értelemben teljesen egészségesek, mindössze jobban és hatékonyabban szeretnének tanulni.

Ezzel az írással is pontosan az a célunk, hogy a hagyományokkal szakítva, számos általános nézetet megcáfolva, a célirányos tanulás módszereit bemutassuk. [1]

A tantárgy definiálása
A tantárgy definiálása nem jelent mást, mint hogy azonosítjuk az adott tantárgyat, megismerve annak követelményrendszerét és jellegét. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a tanulást az utolsó napokban, hetekben akarják elkezdeni, mindenféle elözetes ismeretek nélkül. Néha még az is elöfordul, hogy valaki egy héttel a vizsga elött tudja meg az adott tantárgy nevét! Ismert, hogy a sikeres tanulás kulcsa a megfelelö hozzáállás, tehát elsöként meg kell ismernünk az adott tantárgyat. Az elöadásokból megtudhatjuk, hogy milyen könyvekböl mit, azaz milyen anyagrészeket és mennyit kell tanulnunk, illetve milyen jellegü tárgyat kell elsajátítanunk. A hogyan vizsgálatakor pedig érdemes a tantárgyakat az alkalmazott tanulási módszer szempontjából csoportosítani, a következöképpen:

  1. elméleti tantárgyak
  2. gyakorlati tantárgyak

Az elsö csoportba azok a tantárgyak tartoznak (pl. római jog, marketing, stb.) amelyekhez nem, vagy csak keveset 757i84h kell írnunk. Egy jó jegyzettel, megfelelö koncentrációval és persze jó memóriával a tárgy korrektül megtanulható. A gyakorlati tárgyaknál (pl. statisztika, gépjármü-szerkezettan, stb.) a tanulás elsösorban feladatok megoldásra koncentrálódik. Az írás, azaz a feladatok megoldása miatt a gyakorlati tárgyak elsajátítása általában sokkal több idöbe kerül. Továbbá, minden gyakorlati tárgy általában elméleti is, hiszen szükségünk lesz elméleti alapra ahhoz, hogy a feladatokat eredményesen tudjuk megoldani. Ezért a gyakorlati tárgyaknál még sokkal jobban ajánlott az elöadásokon, s föleg a gyakorlatokon való részvétel, hiszen az elözetes ismeretanyag megszerzésével kényelmesebbé tehetjük az otthoni tanulást is.

A tantárgyhoz kapcsolódóan határozzuk meg az eszköz- és célrendszerünket is [2]. Néhány elöadás után már fel tudjuk mérni, hogy miböl tanuljunk, azaz ha nem jó az adott tárgy jegyzete, beszerezhetünk egy másikat, vagy ha nem értjük magát a tárgyat, járhatunk konzultációra is. Ez egyben jelzi a tanárnak, hogy érdeklödünk tárgya iránt, s az elözetes jó kapcsolat kialakítása kimondva-kimondatlanul pontszerzö lehet, különösen szóbeli vizsgákon.

Pedagóguskörökben elterjedt az a nézet, hogy mindig az "ötösre" kell tanulnunk, azaz a 90-100%-os eredményt kell megcéloznunk. Ha ismerjük az adott tantárgyat, valamint saját képességeinket, fel tudjuk mérni, hogy abból legfeljebb milyen eredményre számíthatunk (a minimális eredmény természetesen mindig az elégtelen, különben elveszne a tanulásra való motiváció).

Az elégséges eredményre való tanulás okai többfélék lehetnek:


  1. a tantárgy és/vagy a vizsga nehézsége
  2. az érdeklödés hiánya
  3. az idö hiánya
  4. többszöri bukás, sokadszori próbálkozás

Ezen okok közül bármelyik vezethet ahhoz, hogy úgy döntünk, mindenáron át akarunk menni a vizsgán. Ebben az esetben célszerü lehet ún. "vizsgaízü" tudást magunkra szednünk, ami azt jelenti, hogy elsösorban vizsga vagy vizsgajellegü feladatsorokra koncentrálva próbáljuk az adott tárgyat elsajátítani. A régebbi vizsgasorok ismerete - amennyiben a vizsgaszabályzat ezt lehetövé teszi - megkönnyíthetik munkánkat, felkészítve minket a várható megpróbáltatásokra.

Az iskolában való tanulás
A sikeres tanulás kulcsa a megfelelö hozzáállás, éppen ezért a tanulás érdemi része az iskolai tanulással kezdödik. Egyetemeken, föiskolákon nem gyözik elégszer hangsúlyozni a folyamatos tanulás fontosságát, ami nem feltétlenül az elöadásokra való bejárást jelenti. Ha nincsen katalógus az adott szemináriumon, lehetöségünk van magunk eldönteni az elöadó képességei, illetve az adott tárgy nehézségének függvényében, hogy akarunk, vagy nem akarunk az adott tárgy elöadásain részt venni.

A jó elöadó többek között a következökröl ismerszik meg:

  1. Képes bevonni a diákokat az elöadás vagy gyakorlat menetébe, így fel tudja kelteni az érdeklödést saját tantárgya iránt
  2. Képes magyarázni, világos, egyértelmü értelmezést adni saját tárgyára, helyet hagyva ugyanakkor az esetleges vitáknak is
  3. Képes más tantárgyakkal, tudományágakkal való összefüggések megállapítására [3]

Az órákon az aktív részvétel, kérdések felvetése, viták lefolytatása a tanulás egyik legjobb formája. A 15-30 fö részvételével megtartott gyakorlatokon, szemináriumon erre valóban van is lehetöség, és a jó elöadónak ezt ki is kell használnia. Ezzel szemben az elöadások gyakran 150-200, vagy még ennél is több tanuló részvételével zajlanak. Ilyen körülmények között az aktív részvétel nehezen megvalósítható, mégis azt lehet mondani, hogy a jegyzetelés, s az órán való aktív figyelés aranyszabálynak tekinthetö. A passzív részvétel a legtöbb esetben rosszabb, mintha egyáltalán be sem mentünk volna az elöadásra, gyakorlatra. Egy ilyen elöadás után valószínüleg fáradtan és idegesen fogunk az óráról kijönni, ami miatt meglesznek a passzív részvétel következményei:

  1. Nem fogunk a tárggyal foglalkozni, hiszen az elöadáson ezt már úgyis "megtettük"
  2. Elveszítjük az érdeklödésünket a tárgy iránt
  3. Ha a tárgy egymásra épülö elöadásokból áll, akkor a következö elöadást sem fogjuk érteni

Az elöbbi három pont a sikertelen vizsgához vezetö, biztos út. Ha tisztán elméleti tárgyakkal van dolgunk, akkor lehetséges, hogy egy tömör, 20-30 oldalas jegyzet sokkal nagyobb segítség a tanulásban, mint az elöadásokon való részvétel. A tantárgy iskolában való tanulásához tehát a következö irányelveket kell betartanunk [4]:

  1. Szerezzünk tudomást az adott tantárgy követelményrendszeréröl!
  2. Vegyünk részt azokon az elöadásokon, amelyek számunkra érdekesek és/vagy szükségesek!
  3. Készítsünk jól áttekinthetö jegyzetet!
  4. Szerezzük be az összes elméleti- és gyakorlati feladatlapot, megoldással együtt!
  5. Ha szükséges, járjunk az adott tárgy egyéni, vagy csoportos konzultációjára, azaz korrepetálásra.

Ha a fenti jó tanácsokat betartjuk, felkészültebben és magabiztosabban vághatunk neki az otthoni munkának.

Az otthoni tanulás
Az otthoni tanulás, vagyis a tanulás érdemi részének megkezdése elött elöször is vegyük figyelembe A tantárgy definiálása c. pontban leírtakat. Ennek alapján már tudunk készíteni egy ún. tanulási tervet, amelyben a következöket határozzuk meg:



  1. Mennyi idö alatt tudjuk megtanulni?
  2. Milyen bontásban tanuljuk meg az anyagot?

A tanulási tervhez elég lehet akár egy darab papír is, valamint 5 perc, hiszen a tanulás során legnagyobb ellenfelünk az idö.

Az otthoni tanulás, folytatás
A sikeres tanuláshoz elengedhetetlen a megfelelö környezet megteremtése. A szoba hömérséklete inkább legyen kicsit hüvösebb, mint túlfütött, hiszen a túl meleg szoba elálmosít, zavar a koncentrálásban.

Használjuk ki az otthon nyújtotta elönyöket, és teremtsünk magunknak kényelmes környezetet. A tanulás helyét mi választhatjuk meg, de fogadjunk meg egy-két jó tanácsot. Ha csak olvasnunk kell az adott tantárgyhoz, akkor ezt tehetjük akár az ágyban ülve is, lehetöleg egyenes háttal, hogy a derekunk és a gerincünk ne fájduljon meg. [5] Az íráshoz mindenképpen használjunk egy olyan íróasztalt, ahol minél nagyobb hely áll rendelkezésünkre. Tanulás közben tartsunk rendet magunk körül - rendezett környezetben könnyebb az odafigyelés is. A TV illetve a rádió müködtetése tanulás közben nem ajánlott! Ha nem bírjuk a csendet, hallgassunk olyan halk zenét, ami nem vonja el a figyelmet. A "rap" zene tehát tipikusan rossz választás, hiszen a beszédre akaratlanul is felfigyelünk, míg a komolyzene és a "gépzene" ideálisnak tünik.

Általános az a nézet, hogy tanulás közben 40-45 percenként célszerü szünetet tartani, mégsem ajánlható az ehhez való merev ragaszkodás, hiszen a feladat megoldásának menetét, vagy egy tétel bizonyításának megértését "megakasztani" értelmetlen. Jobb, ha inkább anyagrészenként, feladatonként tartunk szünetet. Az otthoni tanulásra ugyanúgy érvényes az aranyszabály: csak addig végezzük, amíg aktívan tudunk az anyagra figyelni, s teljes koncentrációval tudjuk azt elsajátítani! Tanulási tervünket is ennek figyelembe vételével állítsuk össze. [4]

Ha úgy érezzük, hogy a fárasztó tanulás miatt nincs már több energiánk és semmi haszna nincs már az idöráfordításnak, akkor tartsunk szünetet, és végezzünk olyan tevékenységet, ami fizikai terheléssel jár, szellemileg viszont nem megeröltetö. A sport (úszás, séta) vagy némi kapálás a veteményes kertben segít kikapcsolódni, s egy óra múlva sohasem látott hatékonysággal törthetünk utat a tudás rengetegében.

A tanulási periódus hossza szükebb értelemben, azaz egy napra vetítve jobb ha "mindössze" pár óra. Egy másik elterjedt nézet szerint a vizsgaidöszakban 8-12 órákat kell naponta tanulni! A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ennyi idöt nem lehet az anyagra való aktív figyeléssel, tényleges koncentrálással tölteni. Továbbá ezt a módszert azok szokták alkalmazni, akik túl késön - ez lehet pár nap, de akár pár óra is, a tárgy jellegétöl függöen -, a vizsga elött kezdik a tanulást. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az év közbeni tanulással az otthoni munkaszükséglet jelentösen lerövidíthetö, mert bizonyos anyagrészek már nem fognak ismeretlenként hatni, amikor kezünkbe vesszük az adott jegyzetet vagy a könyvet.

A jegyzeteléssel kapcsolatos kérdésekröl azért itt szólunk, mert nem csak a saját jegyzetünkböl lehet tanulni, valamint az esetleges "plusz" müveleteinket (pl. jegyzet letisztázása, új jegyzet készítése stb.) az otthoni felkészülés keretein belül kell elvégezni! Itt is - mint minden esetben - az idö-haszon elvét tartsuk szem elött, tehát csak arra a müveletre fordítsunk idöt, amely megítélésünk szerint megéri. Ha más jegyzetét használjuk, ne feledjük, hogy a kézírással is lehetnek problémáink. Célszerü tehát ezt számítógéppel letisztázni, vagy eleve ezt a formát választani. A lényeg, hogy készítsünk, vagy válasszunk olyan jegyzetet, amiböl megítélésünk szerint jól fel tudunk készülni.

A jó jegyzet:

  1. tömör, világos és áttekinthetö
  2. kevés folyóírást tartalmaz
  3. kiemelve tartalmazza a fontosabb információkat, képleteket, stb.

A jegyzetet készíthetjük füzetbe is, de használhatunk önálló lapokat is, viszont ezeket a végén tüzzük össze, hogy egyben legyenek. A fontosabb információkat inkább színes tollal, mintsem szövegkiemelövel jelöljük, ez utóbbi ugyanis átüt, és eláztathatja a papírt. A jegyzetet tollal ajánlatos írni, de ha a tankönyvbe írunk kiegészítéseket, megjegyzéseket, akkor jobb, ha ceruzát használunk. Mindenképpen jól kezelhetö íróeszközöket válasszunk, tehát olyan tollat, ami nem folyik, vagy olyan radírt, ami mügumiból készült, ez ugyanis nem szaggatja a papírt. Ha más számára is készítünk jegyzetet, az indigó használata problémás, nem ajánlott, de a fénymásolás - bár költségesebb - hosszabb távon jobban megéri. [5]

A jegyzetek "újrafelhasználása" - azaz új jegyzet írása a papír hátoldalára - kedvelt módszer, de mégsem javallott. A legjobb, ha minden jegyzetünket eltesszük, egyrészt a ráépülö tárgyak miatt, másrészt az alsóbb évfolyamosoknak is szükségük lehet még egy jó jegyzetre. Az elektronikus formájú jegyzeteket félévenkénti-évenkénti bontásban számítógépünkön, külön könyvtárban és alkönyvtárakban tartsuk nyilván - idönként pedig CD-re mentsünk biztonsági másolatot!

A jegyzetünk ne legyen túlságosan hosszú. Ha szóbeli vizsgára tanulunk, minden tételnek bele kell férnie 2-3 oldalba, de optimális esetben minden tétel 1 oldalon szerepel. Ezekben ugyanis nem írjuk le az egyes fogalmak tartalmát, hanem ún. kulcsszavakat használunk, így ha valamit nem tudunk, a tankönyvböl visszakereshetö a teljes anyag.

A kulcsszavak használatának elönyei:



  1. a feljegyzés elkészítése sokkal kevesebb idöbe kerül
  2. jobban áttekinthetö a jegyzet; nincs folyószöveg
  3. jó alkalom tudásunk felmérésére, tesztelésére

A vizsga elötti tanulás
Az idö elörehaladtával általában nöni szokott az egyre közeledö megmérettetés okozta feszültség, ami ronthatja otthoni munkánk színvonalát. Tanulási periódusunk hossza tágabb értelemben véve ne legyen egy hónapnál több. A legtöbb tantárgyra év közbeni tanulással, s 2-3 hét intenzív otthoni munkával fel lehet készülni. Aki több hónapig akar intenzíven tanulni, az azt kockáztatja, hogy mire az anyag végére ér, elfelejti az elözö részeket. Ezért, az anyagot egyszer kell megtanulni, és egyszer kell ismételni. Például szükségtelen háromszor elejétöl a végéig megoldani a példatárat. Miután egyszer megoldottuk, koncentráljunk a feladat problémás részeire, s próbáljuk megérteni. Mindenképpen legyünk tudatában, hogy mely anyagrészek, feladattípusok az erösségeink és a gyengéink. Koncentráljunk az utóbbira, illetve az elözetes információk alapján vegyük figyelembe, hogy melyik feladat mennyi pontot ér. Ideális esetben azokban a feladatokban, anyagrészekben vagyunk elsösorban jók amelyek:

  1. sok pontot érnek és/vagy
  2. nagy valószínüséggel szerepelni fognak a vizsgafeladatok között

Vegyük ugyanakkor figyelembe, hogy milyen típusú feladatok várhatók. Például igaz-hamis tesztre, vagy egyszerü feleletválasztásos tesztre természetesen másféle módon és intenzitással kell készülni, mint a fogalommagyarázatra. Az itt leírtak lényegében megegyeznek az A tantárgy definiálása c. pontban a "vizsgaízü" tudásról leírtakkal, de ne felejtsük el, hogy ebben az esetben tudásunk vizsgára való csiszolását több hetes kemény munka elözte meg, így a jeles eredmény sem lehetetlen. A felkészülés utolsó szakasza tehát tudásunk finomításáról, felméréséröl szól. Ha tudásunk tesztelése sikeres eredménnyel jár, nagyobb önbizalommal vághatunk neki a vizsgának. Sok szerencsét hozzá!

Források:

[1] A tanulásmódszertan program
http://www.tmt-tanulas.com

[2] Hogyan tanuljunk? Hasznos tanácsok kezdöknek
http://www.geo.info.hu

[3] Köpatakiné Mészáros Márta: A tanulás tanítása
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=ember&kod=2053

[4] Hogyan tanuljunk
http://www.szofi.hu

[5] Mayer József: Én és a tankönyv
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=ofa-Mayer-en


: 1683