online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Helyesírasunk alapelvei; az írasjelek

nyelvtan

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
NYELVTAN II
PRÓBAÉRETTSÉGI Középszint ANGOL NYELV
OLASZ NYELV EMELT SZINT ÍRÁSBELI JAVÍTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
OLASZ NYELV EMELT SZINT SZÓBELI JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1000 M O N D A T MAGYARUL ÉS ANGOLUL NYELVTAN ALAPOS BEGYAKORLÁSA
Helyesírasunk alapelvei; az írasjelek
 
 

Helyesírásunk alapelvei; az írásjelek

-Helyesírási alapelvnek azokat az eljárásokat értjük, amelyek szerint szavainkat és szóalakjainkat leírjuk. A magyar helyesírás betûíró, latin betûs, hangjelölõ és értelemtükrözõ írásrendszer.

- betûíró: legkisebb egységei a hangok 434g63e at jelölõ betûk

- hangjelölõ: a betûk kiejtett hangokra utalnak

- értelemtükrözõ: helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszerébõl

1. A hangok jelölése: - a magánhangzók minõségét és hosszúságát mellékjelekkel

-- mássalhangzók: a, betûkapcsolat

-b, hosszúságuk a betûk megkettõzésével

2. Minden beszédhangnak külön jele van, kivétel: j, ly.

Alapelvek

1. Kiejtés szerinti írásmód: a szóelemek (szótövek, képzõk, jelek, ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen, az általános kiejtést tükrözõ írott formája van.

2. Szóelemzõ írásmód: a több szóelembõl álló szóalakok helyesírását ez az elv úgy szabályozza, hogy a toldalékos szavakban mind a szótõ, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhetõ legyen. A szavak egészét másképpen ejtjük ki mint a szóelemeket külön-külön. Ilyenkor meg kell vizsgálni az írásmódot, és a szóelemek módosított alakját.

3. Hagyomány szerinti írásmód: errõl az elvrõl akkor beszélünk, ha a máig megõrzött írásmód sem a kiejtés, sem a szóelemzés elvével nem magyarázható (pl. családnevek). A kiejtéssel szemben egy betû esetében maradt meg a hagyományos forma: az ly esetében. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek, mert az ly-nal írandó szavak sokféle eredetûek, különbözõ jellegûek.

4. Egyszerûsítõ írásmód: csak néhány kivételes esetben alkalmazzuk

-- többjegyû betûk kettõzésekor

-- három azonos mássalhangzó találkozásakor

-- többjegyû betûk kettõzött alakjánál

5. A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Pontosabb szolgálata megköveteli a helyesírásban is — mint a nyelvben — az állandóság és a változás egyensúlyát.

Az írásjelek

Mondanivalónkat írásban is világosan tudjuk tagolni az írásjelek segítségével. Az írásjelek egyúttal a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel kifejezett értelmi és érzelmi árnyalatok egy részét is érzékeltetik. A pontnak, a felkiáltójelnek, a kérdõjelnek és a vesszõnek a mondatot tagoló, lezáró szerepük van. Ezeken kívül más és más írásjelek is kialakultak azért, hogy a néma szöveg is minél teljesebben adhassa vissza az élõbeszéd sokféle árnyalatát. Így jutottak egyre nagyobb szerephez az újabb írásjelek: a pontosvesszõ, a kettõspont, a gondolatjel, a zárójel. Egy részük nemcsak a mondaton belüli, hanem a szövegen belüli tagolás eszköze is lehet.

A pontosvesszõ a vesszõnél határozottabb elkülönítését szolgálja a mondat egyes részeinek:

-- mondatrészek között fõként felsorolásban használjuk a különnemû csoportok elválasztására

-- a többszörösen összetett mondatokban pontosvesszõvel választjuk el a szorosabban összetartozó tagmondatcsoportokat

A kettõspont legfõbb szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati elõkészítés a következõ szakaszra.

-- bevezethet idézetet

-- felsorolást (különösen, ha a felsorolásnak értelmezõ jellege van)

-- használjuk az összetett mondatokban is, szerepe ilyenkor az erõteljesebb tagolás, a kiemelés, gyakran a kötõszót vagy a rámutatószót helyettesíti

A gondolatjelet a közbevetések, a logikai vagy hangulati váltások elkülönítésére használjuk a mondatokban és a mondatnál nagyobb egységekben.

-- jelölheti a párbeszédben a beszélõk megszólalásának kezdetét

-- egy új gondolatsort

-- gondolatjelpárként beékelést jelez és emel ki

A zárójel ugyancsak közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el.

-- a közlést pontosabbá tevõ, magyarázó, utaló jellegû betoldást foghat közre

-- összetett szerepe a hangulati, logikai fordulat elkülönítése

A gondolatjel és a zárójel szerepe közel áll egymáshoz. Mindegyikük szolgálhat írásjelpárként a közbevetések elkülönítésére (a zárójel a legélesebb elhatárolás eszköze).

Az idézõjel a kiemelés egyik módja, amely a szöveg egy részének sajátos szempontú elkülönítését szolgálja.

-- általában más szavainak idézésekor

-- ha a szöveg egy részét sajátos érzelmi — leggyakrabban gúnyos — színezettel látjuk el, és ezzel megváltoztatjuk alkalmilag a szó eredeti jelentését

A három pont a gondolatsor félbeszakítását, a mondat befejezetlenségét jelzi, élõszóban ennek hosszabb szünet felel meg.

Találat: 1411