online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Hangalak és jelentés viszonya a szavakban

nyelvtan

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
IGE ÉS MELLÉKNÉV VONZATTÁR
New English File Pre-Intermediate – Grammar Bank
New English File Pre-Intermediate
OLASZ NYELV EMELT SZINT ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATSOR
PRÓBAÉRETTSÉGI Középszint ANGOL NYELV
Hangalak és jelentés viszonya a szavakban
 
 

Hangalak és jelentés viszonya a szavakban

Minden szónak van hangalakja és jelentése, vagyis a szó a jelentés és a hangalak egysége. Hogy egy hangalak milyen jelentést idéz fel egy nyelvben, az a közös nyelvet 353d35d beszélők megegyezésén alapul. szó= h+ j

A hangalak az a hangsor (leírva betűsor), amely a szó jelentését felidézi bennünk. A jelentés az, amire a hangalak hallásakor gondolunk.

A hangalak és jelentés kapcsolata alapján a szavak lehetnek: egyjlentésűek, többjelentésűek, azonos alapúak (homonimák), rokon értelműek (szinonimák), hangutánzó és hangfestő szavak.

1.    Az egyjelentésű szavaknál egy adott hangsor csak egy jelentést idéz fel. PL:
golyóstoll, gyufa

H —J

2.      A többjelentésű szavaknál egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik, és a jelentések között valamilyen kapcsolat van. Pl: körte, toll, zebra, daru        J1

                                                                                                      H

                                                                                                             J2

3.      Azonos alapú szavak: Egy hangalak több jelentést is felidézhet, de ezek között nincs kapcsolat. Ezeknek csak véletlenül azonos a hangalakjuk. Pl.: ár, ég, nyúl, vár

J1

                                                                                    H

                                                                                           J2

4.    A rokon értelmű szavak a valóságnak ugyanarra a mozzanatára vonatkoznak. (Több
hangalakhoz egy jelent és tartozik) Pl., kutya, eb; tengeri, kukorica

H

J

H

Ezek eltérnek használat körükben, stílusukban. Vannak olyan rokon értelmű szavaink, amelyekben pl. a jelentések között fokozati összefüggés van. Pl.: gebe- ló- paripa; szellő- szél- vihar                                   

H         J1

                                                            H         J2

                                                            H         J3

5.    A hangutánzó és hangfestő szavaknál a hangalakból következtetünk a szó jelentésére
Pl.: kakukk, ballag, cammog, sompolyog

H --> J

Találat: 2006