online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Munkanélküliség a modern gazdasagban. A munkanélküliség fogalma. A munkanélküliség különböző magyarazatai.

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
SZÜKSÉGLET ÉS IGÉNYFELMÉRÉS
Munka-, föld- és ingatlanpiac
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA, SZÁMVITELI ALAPELVEK, A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG, A BESZÁMOLÓK FORMÁI, FELTÉTELEI
AZ EURÓPAI TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA
Hogyan fejlödött Japan gazdasagi élete?
A gazdasagpolitika lehetőségei a nyitott gazdasagban
Kommunikaciós és azzal kapcsolatos gazdasagi és informatikai tevékenységek
Export-Import menedzsment szakirany A FUVARSZERVEZÉS DILEMMÁI A KÖZÚTI FUVAROZÁS TERÉN
Az allami költségvetési politika. A költségvetéspolitika alapfogalmai. Az adók és fajtai. A kormanyzati kiadasok hatasa a termelés szintjére. A költsé
Munkanélküliség a modern gazdasagban. A munkanélküliség fogalma. A munkanélküliség különböző magyarazatai.
 
 

Munkanélküliség a modern gazdaságban. A munkanélküliség fogalma. A munkanélküliség különböző magyarázatai.

A munkanélküliség fogalma

Munkanélküli

Az a hivatalosan elismert személy, akinek az adott időszakban nincsen munkahelye, de aki munkát keres.

Magyarországon munkanélküli

-     Akik munkát szeretnének vállalni, de nincs munkájuk

-     Regisztrálásra kerülnek (munkaügyi központ)

-     Jövedelempótló támogatást 838e49i igényelnek

Munkanélküliség típusai

1.      Surlódásos (frikcionális) munkanélküliségen az önkéntes munkahely változtatással járó állástalanság. Ez a fajta munkanélküliség minden gazdaságban létezik, ahol az emberek szabadon választhatják meg lakóhelyüket, illetve szabadon választhatják munkahelyüket. A surlódásos munkanélküliség egyben önkéntes munkanélküliség is.


2.      Önkéntes vagy szándékolt munkanélküliségről beszélünk akkor, ha a munkanélküliség a munka nélkül maradt dolgozó egyéni tudatos döntése, vagyis választás eredménye. A mai munkanélküliséget nem tekinthetjük teljes mértékben önkéntesnek. A munkanélküliség egy része tehát kényszerű jellegű.

W

P

            LD                                          LS

                                                                     önkéntes munkanélküliség


                                             L*   L

              dolgoznak

              munkakínálók

            foglalkoztatnának

                 (aktív népesség)

3.      Kényszerű munkanélküliségről olyan állás nélkül maradt emberek esetében beszélünk, akik az adott feltételek mellett dolgozni szeretnének, de nem találnak munkát.

W LS

P          LD

                                                              Kényszerű munkanélküli


                                        L

foglalkoztatnak

            dolgoznának

Teljes foglalkoztatottak:

1.      tágabb értelemben: a teljes aktív lakosság foglalkoztatásra kerül.

2.      szűkebb értelemben: teljes foglalkoztatást jelent a munkapiaci egyensúlyt biztosító foglalkoztatás.

1.              2.

W/P                                                                     W/P

                 LD                 LS                                                                                                LS


                                                                                            LD


                                                                                                          L*            L



                                    L*          L

Potenciális kibocsátás Y*(K,L):

Tágabb értelemben vett teljes foglalkoztatás mellett bekövetkező makrogazdasági kibocsátás.


  Y

Y*                                          

                                    L*     L

Munkanélküliségi rátán a kényszerből munka nélkül maradtak számának és az aktív népesség számának a viszonyát értjük. A munkanélküliségi ráta a foglalkoztatottság alakulásán kívül az aktív népesség alakulásától is függ. Az aktív népesség növekedését okozhatja a teljes népesség növekedése. Ugyanakkor fontos megemlíteni az aktív és inaktív népesség közötti átjárhatóságot.

A munkapiaci helyzet is hat az aktivitási hányadra.

Az aktív és inaktív népesség között is átjárhatóságot tapasztalunk, a teljes potenciális munkaerő tartalékot nemcsak a munkanélküliek adják, hanem az inaktív népesség egy része is.

Önmagában a foglalkoztatottak mozgása nem magyarázza a munkanélküliek számának alakulását, hiszen az inaktívak száma is hat erre a nagyságra, a népesség mobilitása befolyásolja a munkanélküliségi ráta alakulását.

Munkanélküliség keresleti meghatározásai

A munkakereslet a termelési szint függvénye. A termelés csökkentése kevesebb munkaráfordítást igénnyel, így a munkanélküliség növekedni fog.

  1. Konjukturális munkanélküliségen a nemzetgazdaság újratermelési menetéből fakadó munkanélküliséget értjük. Ritka, hogy nemzetgazdaság összes ágazatai egyszerre és azonos mértékben válságos helyzetbe kerülnek. Azt tapasztaljuk, hogy miközben valamelyik ágazat a mélybe zuhan, több más népgazdasági ágban jó konjuktúra érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a munkakereslet szerkezetileg megváltozik.
  2. Strukturális munkanélküliség, ha a munkakereslet és kínálat szerkezetileg tér el egymástól. A konjukturális munkanélküli általában strukturális munkanélküliség is. A munkaerő strukturális változásainak két alapvető módja van:

-     Egyrészt megvalósulhat úgy, hogy a munkahelyváltoztatás az adott vállalaton belül történik. Ennek nincs hatása a munkapiacra.

-     Mikor a munkavállalót elbocsátják. ® Nő a munkanélküliek száma ez egyben kényszerű munkanélküliség.

A munkanélküliség különböző magyarázatai

Klasszikus munkanélküliség


  W

  P                   LD                    LS                                    Önkéntes munkanélküliek

(W/P)e


                            Le                 L*          L

LS= munkakínálati függvény Þ mennyi munkát szándékoznak kínálni

W/P = reálbér

Ĺ= munkaerő állományi kínálat Þ ez nem függ a reálbértől, a munkaképes korú népesség nagyságától függ. Tökéletes verseny esetén a WD/P reálbér mellett megvalósul a teljes foglalkoztatás (L*) itt mindenfajta munkanélküliség csak szándékolt munkanélküliség lehet, Ĺ -L* különbsége mutatja.

Tehát a klasszikus munkanélküliség szándékolt munkanélküliség.

Keresési modell

Szerint az válik munkanélkülivé, aki teljes munkaidejét arra áldozza, hogy jobban fizetett munkát találjon. A munkavállalók és a munkanélküliek is egy elfogadható reálbért keresnek – ha emelkedő akkor egyre több munkavállaló talál magának bért ® így a szándékolt munkanélküliség ekkor csökkenő. LS és Ĺ görbék közötti távolság a reálbér növekedésével csökken.

Hallgatólagos szerződéses figyelembevétel

A vállalatok és a munkavállaók közötti kapcsolatok nem csupán az írott szerződések alapján szabályozódnak, hanem ezeket befolyásolják úgynevezett hallgatólagos (inplicit) szerződések is. Ha egy cég termékei iránti kereslet bizonytalan – kihat a cég munkapiaci keresletére ® hallgatólagos megállapodást köt a dogozóival.

A munkanélküliség mértéke így attól függ, hogy a munkavállalók mennyiben választják a biztos, illetve mennyiben az instabil foglalkoztatást.



Munka és szabadidő közötti válaszok

A munkakínálat növekedésével a munka határáldozata – vagyis szabadidő értéke – nő, s ezt csak a magasabb bérek kompenzálhatják. Ezzel magyarázzák azt is, hogy a munkakínálati görbe emelkedő, vagyis emelkedő bérek esetében a munka kínálata nő, csökkenő bérek mellett a munka kínálata csökken.

Természetes munkanélküliség a klasszikus modellben

Valamely nemzetgazdaságban hosszabb távon állandóan érvényesülő állástalanságot értjük. A természetes munkanélküliség rátája értelemszerűen a természetes munkanélküli és az aktív népesség aránya. A természetes munkanélküliség a potenciális kibocsátáshoz tartozó önkéntes munkanélküliség.

Munkanélküli oka Keynes szerint

  1. a nominálbérek és az árak lefelé merevek,
  2. csak rövid távú alkalmazkodást vizsgál, ezért
  3. a tőkeállomány változatlan.

A lefelé merev magas árak és a stabil nominálbérek az áru –és a munkapiacon túlkínálati állapotok kialakulásához vezetnek. Hiszen a magas árszínvonal csökkenti a keresletet a termékeke iránt, a magas bérszínvonal pedig azt eredményezi, hogy sokan keresnek munkát, de a vállalatok számára az alkalmazásuk túl költséges.

Az egyensúlytalanságok az elégtelen kereslet miatt alakultak ki.

Keynes szerint az elégtelen kereslet meghatározza a termelés szintjét, amelynek eléréséhez nem a teljes munkakínálat alkalmazása szükséges elégtelen kereslet ® termelés ® foglalkoztatás ® munkanélküliség.

Keynes szerint a kényszerű munkanélküliség oka az elégtelen keresletben keresendő. Ebből következik, hogy a foglalkoztatottság szintjét a kereslet ösztönzésével lehet emelni.

Keynes szerint a teljes foglalkoztatottság akkor érvényesül, amikor az árupiaci kereslet növkedése már változtatja meg a kibocsátást. Keynesi kényszerű munkanélküliség, ha az árszínvonal növekedése vagy a monimálbér csökkenése már nem módosítja a munkakeresletet.

A klasszikus és a Keynesi munkanélküliséget összehasonlítva látjuk, hogy

-     az önmegtisztító piac alapján kifejtett klasszikus munkanélküliség csakis szándékos lehet, vagyis a munkakínálat nem elegendő a teljes foglalkoztatottság biztosításának.

-     Az elégtelen makrokereslet miatt létrejött keynesi munkanélküliség nemcsak szándékos, hanem ezen kívül még kényszerű is lehet.

Klasszikus munkanélküliségnél ez ellen munka (kínálat) ösztönző gazdaságpolitikával lehet küzdeni.

Ha a keynesi változat bontakozik ki, akkor keresletösztönző gazdaságpolitika követendő.

Okun törvénye

Ahhoz, hogy a munkanélküliségi rátát egy százalék ponttal csökkenteni tudjuk, a jövedelmek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3%-os növekedését kell elérni.

3(Ut – Ut+1) = (Yt+1 – Yt) / Ŷ

Ui, illetve Y i az i.-dik időszakra jellemző munkanélküliségi ráta, illetve az i-dik időszak jövedelme, i=t, t+1

Ŷ= a potenciális kibocsátáshoz tartozó jövedelem.

Feltételek:

-     a nominálbérek rövid távon változatlanok, és a nominálbérek valamint az árak lefelé meredekek.,

-     a tőkeállomány a vizsgált időszakban változatlan,

-     Keynes-i rövid távú alkalmazkodást vizsgál a piacon.

Abból indul ki, hogy az árupiacon és a munkapiacon túlkínálat van, és ez a túlkínálat tartós. Az árupiacon azért van túlkínálat, mert magas az árszínvonal ® csökkenti a magas reálbéreket.

A munkapiacon magasak a bérek ® magas reálbér  Þ

® sokan akarnak munkát vállalni,

® kevés munkát keresnek, hiszen számukra túlköltséges ilyen reálbérek mellett dolgoztatni.

Mi idézi elő a kényszerű munkanélküliséget?

·        a túlkínálat a munka- és az árupiacon

·        elégtelen kereslet

Megoldás: pótlólagos kereslet teremtése.

Az áru- és a munkapiacon túlkínálat van:

Emeljük a keresletet (pótlólagos kereslet teremtése) ® árszínvonal emelkedést von maga után. A nominálbérek változatlansága miatt az árszínvonal emelkedése maga után vonja  a reálbér csökkenését ® túlkínálat csökken, nő a foglalkoztatás szintje ® termelés, kibocsátás növekedés.

Pótlólagos keresletet csak addig szabad támasztani, ameddig az a makrogazdasági kibocsátást növeli.

Keynes-i szerint teljes foglalkoztatás van: ha az árupiaci kereslet növekedése már nem változtatja meg a kibocsátást.

Keynes szerint szándékos és kényszerű munkanélküliség is lehet. Þ INFLÁCIÓ

A munka- és az árupiac úgy is létrejöhet, hogy az erőforrások nincsenek kihasználva. Valamely piacon egyensúly van, de a makrogazdasági egyensúly nem áll fenn.

Munkanélküliségi ráta:

A termelés növekedéséből nem következik egyértelműen a munkanélküliség csökkenése, viszont nő a munkaintenzitás. ® Munkamegtakarítás technikai haladás.



: 4967