online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság Adminisztráció Auto építészet építőipari Gépészet Jogi Jogszabályok Közlekedés Mezőgazdaság Pénzügy Turizmus újságírás üzleti
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A munkanélküliség

gazdaság

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
TÁRGYI ESZKÖZÖK
Mikroökonómia
Japan a gazdasagi csoda orszaga
A MAGÁNSZEMÉLYEK JÖVEDELEMADÓJA
Közgazdasagtani jelölés- és képletgyűjtemény
AZ EURÓPAI TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA
Szöveghez tartozó feladat: Frankfurt am Main, Bankenmetropole
Közgazdasagi elméletek az ipari forradalom időszakaban (XVIII-XIX. sz.). Gazdasagi (kispolgari) romanticizmus (Sismondi). A kispolgari szocialistak (P
Gazdasagi folyamatok, kereslet kínalat, Marshall-kereszt
Tökebefektetöknek és spekulansoknak
 
 

A munkanélküliség

A munkanélküliség minden gazdaság szükséges velejárója. Egyfajta ösztönző erőt jelenet a munkára, de megléte óriási problémákat okozhat. Ha nagyon-nagy méreteket ölt, akkor szociális gond, míg csekély méret esetén hasznos is lehet (persze nem mindegy kinek).A munkanélküliség kérdésének megoldásához szükséges tisztázni a kiváltó tényezőit.

A munkanélküliség fajtái

Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkapiacon a kínálat meghal 636i83g adja a keresletet.

Mikroszinten egy vállalat akkor szabadul meg egy alkalmazottjától, illetve nem veszi fel a jelentkezőt, ha nem gazdaságos neki. Nagyobb a munka költsége (bér, járulékok, stb...), mint a munka haszna (a termelt bevétel).
Minden vállalatnak elvileg van optimális foglalkoztatási létszáma, ez leginkább az eladott termék és szolgáltatás mennyiségétől függ. Ha a vállalat értékesítési nehézségekkel küzd, logikus lépés a munkaerő csökkentése.
Makroszinten akkor van gond, ha a vállalatok tömegesen értékesítési gondokkal küszködnek. A gazdaság torz szerkezete foglalkoztatási gondokat indukálhat. A munkanélküliségnek a legfontosabb oka lehet az elégtelen kereslet. Az elégtelen kereslet kisebb jövedelemhez és a munkanélküliek számának növekedéséhez vezet.


De mi váltja ki az elégtelen keresletet:

  • a gazdaságok (ide sorolandó a Közép-Kelet Európai országok és a fejlődő országok piacai) szembekerülnek a világpiaci értékítélettel
  • a piacon valamely ágazat termékeit pillanatnyilag nem lehet eladni. A kereslet csökkenés oka konjuktúrális jellegű.

Az elégtelen kereslet mellett a munkanélküliségnek a következő fajtái vannak még:

  • a munkakereslet és kínálat szerkezetben eltér egymástól. Ezt nevezzük struktúrális munkanélküliségnek. A struktúrális munkanélküliség nem adott. A gazdasági szerkezet kényszerű, azaz piaci hatásokra visszavezethető változásaival természetesen a munkapiac struktúrája is módosul.

    Ennek a típusú munkanélküliségnek a speciális fajtája a női munkanélküliség, ahol a női munkaerő iránt elégtelen a kereslet.
  • A munkanélküliség másik oka a gazdasági szerkezet átalakítása. Technológiai munkanélküliségnek nevezzük a technikai haladás hatására kialakult állástalanságot. Sajátossága, hogy a munkanélküliség rövid távon emelkedik, későbbiek folyamán némileg csökken, de hosszú távon mindenesetre növekvő tendenciát követ.

A munka iránti kereslet fontos befolyásoló tényezője a munka ára, a bér, hiszen ez költség a vállalat számára. De a növekvő bér nem jelent feltétlenül csökkenő keresletet. A nagyobb bér minőségibb munkaerőt jelenthet, ami a bérnél nagyobb termelékenység növekedést jelenthet, és így megéri magasabb bért fizetni. Ettől eltekintve ha az azonos minőségű munkáért nagyobb bért követelünk, az a foglalkoztatottságot csökkenti. A szakszervezetek tehát fontos okai a munkanélküliség kialakult szintjének.
Ezt ők is felismerték, és átfogóbb érdekképviseletre törekednek. A bérnél inkább a reálbér megőrzése a céljuk, aminek hasznos eszköze az indexálás, vagyis a nominálbéreket a megváltozott árszínvonalhoz igazítani.

A munka kínálatát befolyásoló tényezők

A munka kínálatát a munkapiacon megjelenő embertömeg jelenti. Ezt leginkább a demográfiai folyamatok befolyásolják, ami egy gazdaság számára adottság (ezért is óriási gond Magyarországon a csökkenő népesség). Az aktivitási ráta (az aktív népesség aránya az összlakossághoz) gondos szociálpolitikával azért segíthető.

Ami ebből a szempontból fontos:

  • a lakosság egészségi állapota
  • általános kultúrális színvonal
  • technikai fejlődés
  • jövedelemtermelés üteme

A bér természetesen nem csak a keresletet, hanem a kínálatot is erőteljesen befolyásolja. Sokan nem hajlandóak alacsony bérért dolgozni.

Önkéntes munkanélküliségről beszélünk, ha az emberek adott reálbér mellett minden kényszerű ok nélkül nem hajlandóak munkát vállalni. Kényszerű munkanélküliségről pedig akkor, amikor adott reálbér mellett hajlandóak lennének dolgozni, keresnek is munkát, de valamilyen okból kifolyólag nem találnak munkáltatót.

A munkanélküliségnek fontos fajtája még a munkahely vagy lakóhely változtatáshoz kapcsolódó munkanélküliség, amit súrlódásos munkanélküliségnek nevezünk.



A munkapiac helyzete

Láthattuk, hogy a munkanélküliségnek sok fajtája létezik. Egy konkrét esete kapcsán a kiváltó ok többféle is lehet. Az egyes típusú munkanélküliségek között átfedések vannak. Nem állíthatjuk, hogy ez csak technológiai munkanélküliség, az pedig struktúrális. Könnyen elképzelhető, hogy mindkét kiváltó ok érvényesül. Például egy adott iparág azért került konjuktúrális gondba, mert elavult technológiával gyártják.
Ezeknek a munkanélküliségi fajtáknak a megállapítása azért volt hasznos, mert fény derült a sokféleségére. Ha a munkanélküliség ellen küzdeni akarunk, akkor az okokig kell visszamenni, és ez csak bonyolult és differenciált bérpolitikával lehetséges.

Össszefoglalva, hogy mi határozza meg a munka keresletét és kínálatát:

A munkakereslet elemei:

  • árupiaci helyzet
  • technológiai fejlődés
  • gazdasági szerkezet
  • bérszint
  • elvárások a munkaerővel szemben

A munkakínálat elemei:

  • demográfiai helyzet
  • képzési rendszer
  • bérszint
  • elvárások a munkáltatóval szemben

A munkanélküliség és jövedelem

Mi a kapcsolat a munkanélküliség és jövedelem között?

A makrokínálati függvény levezetésénél láttuk, hogy a felhasznált munkamennyiség növekedés a megtermelt jövedelmet növeli a termelési függvényen keresztül. Adott tőkeállomány mellett növekvő jövedelem csökkenő munkanélküliséggel jár együtt. Ezt az elméleti megállapítást az empirikus megfigyelések is alátámasztják. A következő megfigyelés Okun törvényeként vált ismertté:

Ha a munkanélküliség 1%-kal csökken, a jövedelem 2,2%-kal nő.

A munkanélküliség elleni küzdelemben nagyon jó eredménnyel járhat a kereslet mesterséges növelése. Ez úgy lehetséges például, ha az állam a vállalati szférától termékeket rendel meg és természetesen át is veszi azokat. Azt, hogy az ehhez szükséges pénzt miből teremti meg, már a gazdaságpolitika kérdése, de az a munkanélküliség szempontjából teljesen közömbös.

Találat: 1531