online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia
Filozófia Pszichiátria Pszichológia Szociológia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A pszichológia biológiai alapjai: idegrendszer és agy

pszichológia

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
RÖVIDEN A HIPERAKTIVITÁS TÜNETEIRŐL
A PSZICHOLÓGIAI FEJLŐDÉS
A pszichológia BIOLÓGIAI ALAPJAI
DISZLEXIA AZ ISKOLÁBAN
Tudat alatti erőforrasok
Érzékelés altalanos jellemzôi. Az érzékelési modalitasok
TANULÁSI ZAVAROK AZONOSÍTÁSA ÉS KEZELÉSE AZ ÓVÓDÁBAN ÉS ISKOLÁBAN
ALAPVETŐ MOTÍVUMOK
Témakör: Ellentét-parok az emberi gondolkodasban és a kultúraban. A „két-tényezös” gondolkodas felületessége, az ellentétek dialektikus kölcsönhatasa.
Egészség és önismeret
 
 

A pszichológia biológiai alapjai: idegrendszer és agy

Homeosztázis:

Az élőlények szervezete olyan önszabályozó rendszerként fogható fel, amely egyfelől fenntartja belső környezetének állandóságát, másfelől lehetővé teszi a külső környezet változásaira adott reakciókat. Ennek az ún. homeosztatikus szabályozásnak egy jelentős részét a hormonok végzik. Pl. a vércukor szintet a hasnyálmirigy által elválasztott inzulin szabályozza, az alapvető anyagcsere-folyamatokat a pajzsmirigy hormonjai, elsősorban a t 919j92j iroxin iráyítják, a stresszhelyzetben való alkalmazkodási reakciókért pedig a mellékvese adrenalin hormonja a felelős.

Ezekben a folyamatokban kettös kontroll érvényesül: a hormonális szabályozás szoros kölcsönhatásban áll az idegi szabályozással. Az agyalapi mirigy (hipofízis) maga is termel hormonokat, így pl. a növekedési hormonok a szervezet fejlődési és érési folyamataiban, ill. az ezzel járó anyagcsere-szabályozásban vesznek részt.

A hipofízis működése nem független az agy többi részétől. A hipotalamusz szabályozza. Összeköttetésben áll továbbá a limbikus rendszerrel. Ez a halántéki lebeny mélyén elhelyezkedő amygdalát a hippocampust és más struktúrákat foglalja magában.


A hipotalamusz és a limbikus rendszer lényeges szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában, továbbá motivációk és az érzelmek szabályozásában. A hipotalamusz „”melegközpontja” ill. „”hidegközpontja” a külső környezet változó hőmérsékleti viszonyai között is állandó szinten tartja a testhőmérsékletet. Az ún. „”jóllakottság” központ és az ún. „”éhség” központ érzékeny a vér glükóz tartalmának változásaira. Ugyancsak egy hipotalamusz központ állítja be a szervezet folyadékegyensúlyát.

Ezek a hipotalamusz által szabályozott folyamatok lényeges szerepet játszanak abban, amit a pszichológiában motivációnak, indítéknak, hajtóerőnek hívnak.

Érzelmek:

A hipotalamikus régiók és a limbikus rendszer fontos szerepet játszanak a különböző érzelmek kialakulásában. Egyes hipotalamusz-területek elektromos ingerlése dühöt vált ki a kísérleti macskában: szőre felborzolódik, háta begörbül, fújtat, és gyakran támadólag lép fel. Más területek félelmi és menekülési reakciókat irányítanak. Az ezekkel ellentétes központok az amygdalában vannak: elnyomják vagy legalábbis mérséklik a hipotalamusz reakcióit.

Az állatokkal végzett kísérletek arra mutatnak rá, hogy a jutalmazási központban lévő idegsejtek olyan ún. ingerület-átvivő (neurotranszmitter) anyagokat tartalmaznak, amelyek lényegesen befolyásolják a magatartást. Ilyen a szerotonin, noradrenalin és a dopamin. Az utóbbiak a figyelem, agresszió, táplálkozás funkcióival kapcsolatosak, a szerotonin pedig relaxációt és alvást idéz elő.  

Motiváció és készenléti állapot:

A diffúz-neuroncsoport az agytörzsben lazán összefüggő hálózatot alkot a nyúltvelő és a talamusz között. Ez a formatio reticularisnak (retikuláris rendszer - FR) hálózat funkcionálisan nagyon sokrétű: egyaránt részt vesz a figyelem, a motiváció, a készenléti állapot, alvás, érzelem folyamatainak szabályozásában.

A formatio reticularisból központi aktivitás meghatározza a szervezet reakciókészségét ill. beállítódását.  

Agykérgi működések:

Az emberi agy ősi kéreg alatti területei rendkívül fontos szerepet játszanak az emberi viselkedés szabályozásában. Működésük azonban az agykéreg ellenőrzése alatt áll, melynek fejlettsége egyedülálló az élővilágban. Az ember tanulási képességei és gondolkodásának rugalmassága elsősorban agykérgi tevékenységének köszönhető.

A kéreg legnagyobb részét az ún. asszociációs kéreg alkotja, amelyhez a magasabb rendü szellemi tevékenységek kapcsolhatók.

A neocortex négy fö lebenyből áll: homloki, halántéki, fali, nyakszirti. E területek különböző speciális funkciókat látnak el. Így pl. a nyakszirti lebeny fontos szerepet játszik a látásban, a fali elsősorban a tapintási érzékletekért felelős, a halántéki pedig a hallás fö szabályozóközpontja.

Speciális idegsejtek felelősek a különböző szögek és vonalak azonosításáért.

A mozgások finom szabályozását a nagyagy motoros kérge vezérli. Különösen a kéz és a száj motoros ellenőrzése foglal el nagy helyet a kérgen, jelezve, hogy a manuális működések és a beszéd rendkívül fontos beidegződéseket igényelnek.

A cselekvés végső összehangolását a nagyagy homloklebenyi asszociációs kérge végzi, amely a motoros kéreg előtt helyezkedik el.

Memória:

A memória lehet rövid idejű, néhány másodpercre, esetleg percekre korlátozódó, és lehet tartós, gyakran az egész életet végigkísérő emlék. A rövidtávú memória az idegrendszer pályáinak változásaiban és újrarendeződéseiben gyökeredzik.



Az idegsejtek közötti összeköttetések, szinapszisok a tanulás során állandóan módosulnak, újak jönnek létre, a korábbiak pedig felbomlanak.

Az emberi agy szinapszisaiban naponta rövidtávú emléknyomok milliói keletkeznek és tűnnek el. Csak akkor maradnak fenn tartósan, ha átkerülnek a hosszú távú memória ”raktáraiba”. Ebben a folyamatban elsősorban a hippocampus játszik szerepet, amely egy kéreg alá hajló lemez az agyvelőkamrák fenekén.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hosszú távú emlékek komplex neuronhálózatokban maradnak fenn. A szakértők többsége egyetért abban, hogy több ezer, funkcionálisan különböző idegsejtből hierarchikusan felépített csoportok végzik a tapasztalati élmények elraktározását, ill. az így létrejött emléknyomok visszahívását.  

Agyféltekék működése:

Az agykéreg két féltekéből áll, amelyek a test ellentétes oldalán lévő érzékszervekkel és izmokkal állnak kapcsolatban.

A két agyfélteke között normális állapotban szoros kapcsolat van, amely az idegrostok tömegéből álló ún. kérges testnek köszönhető. A rajta keresztül történő ingerületterjedés lehetővé teszi a két agyfélteke központjaiban keletkezett impulzusok állandó összehasonlítását és összekapcsolását. Noha a beszédközpont rendszerint a bal agyféltekében van, semmilyen problémát nem jelent számunkra, hogy a jobb agyféltekébe érkező képi információról beszéljünk.

Ha azonban a kérges testet átvágják, a két félteke működése csaknem teljesen elszigetelődik egymástól. Ez történik pl. az epilepsziás betegek műtéti kezelése során.

Végeredményben az agyféltekék komplementer, „”szimbiotikus” viszonyban állnak egymással. Mindegyikük olyan feladatokat old meg, amire a másik csak nehezen vagy egyáltalán nem képes. Az emberi gondolkodás és minden más lelki tevékenység a két félteke együttes működésének eredménye.

Nyelv és beszéd:

A homloki lebeny alsó részén elhelyezkedő motoros beszéd centrum, az ún. Broca-régió a beszéd motoros képzését irányítja. Sérülése esetén a beteg fizikailag képtelen a szavak megformálására. Használja a megfelelő igéket és főneveket, viszont nem tud folyékonyan beszélni, és a legegyszerűbb nyelvtani szerkezetek képzése is nagy erőfeszítésbe kerül.

A halántéki lebenyben található érző beszédközpont, az ún. Wernicke-régió a fogalomalkotást irányítja. Működésbeli kiesése esetén a beteg képtelem megérteni az emberi beszédet. Jóllehet folyékonyan beszél, normális ritmusban és intonációval, ám oda nem illő szavakat használ, gyakran pedig tartalom nélküli szövegeket közöl.

A két agyfélteke azonban nem egyformán felelős a nyelvi képességért. Túlnyomórészt a bal oldali agyféltekében történik a beszédképzés, mind a megértés, mind a kifejezés terén. A jobb agyfélteke sérülése, ill. működéskiesése nem okoz rendellenességeket a beszédben.

A bal oldali agyfélteke fokozatosan válik dominánssá, miközben a jobb agyfélteke továbbra is fenntart bizonyos képességeket a megértés terén. Ha a bal agyfélteke a korai gyermekkorban sérül meg, a jobb kb. 4-5 éves korig át tudja venni a beszéd vezérlését. Később aztán elveszíti ezt a rugalmasságát.

Szoros, bár nem 100%-os korreláció található a beszéd és a kézhasználat agyféltekék szerinti megoszlásában. Csaknem valamennyi jobbkezes a bal oldali agyféltekén képezi a beszédet, miközben a balkezesek egy része a jobb, más része a baloldalon hordozza ezt a képességet. Mindent összevetve a beszédcentrum az emberek 95%-ánál a bal féltekén van.

   

Találat: 2229