online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Témakör: Ellentét-parok az emberi gondolkodasban és a kultúraban. A „két-tényezös” gondolkodas felületessége, az ellentétek dialektikus kölcsönhatasa.

pszichológia

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A PSZICHOLÓGIAI FEJLŐDÉS
A negatív érzelmek kiiktatasa
TERÁPIÁS MÓDSZEREK
Tudat alatti erőforrasok
A HIPERAKTIVITÁS, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
TANULÁSI ZAVAROK AZONOSÍTÁSA ÉS KEZELÉSE AZ ÓVÓDÁBAN ÉS ISKOLÁBAN
TÁRSAS KÖLCSÖN¬HATÁS ÉS TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁS
Az észlelés lélektana
ALAPVETŐ MOTÍVUMOK
 
 

Témakör: Ellentét-párok az emberi gondolkodásban és a kultúrában. A „két-tényezös” gondolkodás felületessége, az ellentétek dialektikus kölcsönhatása.


I. Ellentétpárok márpedig vannak.


Már a történelem korai szakaszában ellentét-párokat alkotott az ember. → megkönnyíti a dolgok, események besorolását, világkép megalkotását teszik lehetövé. → DE pontatlanok, felszínesek, általánosítanak!!!

Továbbá az ember értékeli a dolgokat. Ezenkívül az állandóan változó világhoz csak a hagyományok által lehet alkalmazkodni. → szocializáció


Konklúzió: tudatosulnia kell mindenkiben, hogy ezek az ellentétek viszonylagosak, és kölcsönhatásban állnak egymással!


I.1. Hagyomány és modernitás




A folyamatosság és annak megszakítása elválaszthatatlan, azok összetartoznak.

Hagyomány és modernitás látszólagos ellentmondásának vizsgálatakor rá kell jönnünk, hogy az igazi kérdés, a probléma gyökere, a gondolkodásmódban rejlik. → produktív vagy reproduktív-e gondolkodásunk. Az ember képes a perspektivikus gondolkodásra: felismeri, hogy ami nincs, az még attól lehet! → ebböl születik az új!!

(produktiv, ha nyitott, újat alkotni, meglátni, változtatni képes, míg reproduktív a gondolkodás, ha csak a korábbit látjuk, alkotjuk meg, változtatásra képtelen.)

A produktív gondolkodás megvalósulásának gátja a kudarctól való félelem, ill. a változással együtt járó bizonytalanság érzete.


I.2. Müvészet és közönség kettéválása


A müvész, a müvészet a mindennapi léttöl távolodik el, s tágabb környezetröl, világról, eszmei mondanivalóról szól; az alkotó szubjektív (de ettöl még egyetemes) véleménye nyilvánul meg az alkotásban, nem a közösség tapasztalata. Aki nem veszi ezt észre, az újat nem érti, a mindennapok világában él, az nem fogja megérteni ezt a fajta „magas kultúrát”.


I.3. A kultúra fogalma


(Itt beszélni kell a (1) kultúra ókori, középkori értelmezéséröl, egészen a felvilágosodásig, ill. (2) az azutáni kultúrafogalom-változásról, valamint (3) az angolszász civilizáció ill. a német kultúra fogalom ellentétéröl!)


Valamiféle rendezetlen állapot rendezetté tétele. (Pl. Isten a Káoszból megalkotta a Kozmoszt)

A kultúra fogalmának körében is több ellentétpár figyelhetö meg:

- Anyagi ↔ szellemi kultúra

- magas(elit)-kultúra ↔ tömegkultúra


Felmerül az a kérdés is, hogy vajon a tudomány része-e a kultúrának?

Nem, - mondják a német filozófusok, mert a kultúra az müvészet, amit az alkotó csak szabadon és spontán hozhat létre.

Spengler (A nyugat alkonya c. müvében) írja: a civilizációban a hasznosság válik mértékké, tudomány és technika a mérvadó. Míg kezdetben az irracionális tudat határozta meg a létet, a vallás, erkölcs, müvészet és filozófia formájában.


I.3.1.Tömegkultúra


Egyes elméletek szerint kultúrán kívüli ipari tevékenység, hisz a szórakoztató ipar része!

Számos vád fogalmazódik meg a ~ szemben: kerül minden eredetiséget, homogenizál, profitszerzö, a kultúra csak eszköz ehhez, megváltoztatja az „érték” jelentését, passzív befogadóvá silányít, felszínes, sematikus ábrázolás jellemzi, nem fejleszti a müveltséget, hamisítja az eredetit, ámít a gazdagsággal, jellemek sztereotip ábrázolása.

Ellenérvek: ipari a társadalom → ipari a kultúra, mindenkihez eljut, nem csak egy szük körhöz, lépcsöfok a magas kultúrához, stb.

U. Eco szerint ne legyen arisztokratikus a támadás. A befogadó készséget kell növelni! Nem a tömegkultúrát kell támadni, hanem az igényszintet kell növelni!



Király Jenö megállapítja, hogy míg a magas kultúra egyirányú kapcsolatban van (alkotó a befogadókkal), addig a tömegkultúrában ez a viszony demokratikusabb, hisz itt az alkotó a közönség igényei szerint alkot, tehát a befogadók visszahatnak rá.

Ezen túl, a magas kultúra alkotója olyan dolgokról is ír, beszél, melyben a befogadók járatlanok, míg a tömegkultúra olyan témákat feszeget, melyeket már ismerünk.


I.3.2.Tömegkultúra és kommunikáció


A kultúra elterjedéséhez kell egy közvetítö elem: ez a kommunikáció, ill. annak fejlödése. Már a könyvnyomtatás feltalálása is robbanásszerüen gyorsította a terjedés sebességét.

Korunkban a film játssza ebben a föszerepet. A film, melyet már reklámozni kell, hogy profitot termeljen, söt nem is magát a filmet, inkább a szereplöket. → sztárolás fogalma. Még a képes lapok is inkább nagy, színes képeikkel, mint rövid szövegeikkel hódítanak.

A könyvolvasás természetesen háttérbe szorul!


I.3.3.Giccs


Tartalmát nehéz megfogalmazni. Lukács Gy. szerint a ~ tartalma hazug illúziókat terjeszt. Ezen túl a komfortérzés megteremtöje, ha az otthonunkba kerül.

Néhány ismérve

Eredetiség hiánya jellemzi

A díszítettség igénye a gazdagság látszatát kínálja (pl. aranyozott gipsz v. képkeret)

A dísz azonban a tárgy funkciójától idegen elem lesz.

- az irodalomban is megtalálható → gicss-regény

- halmozással fokoz


Kik a „vevök”, a befogadók? A XVIII. sz. végén feltörekvö új polgárság. (Napjainkban is ez a folyamat figyelhetö meg!)

Def.: A tömegkultúra torzulása. Magán hordozza annak minden ismérvét, ráadásul az érzelmeket még hamisan is mutatja be.



Találat: 2273