online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Érzékelés altalanos jellemzôi. Az érzékelési modalitasok

pszichológia

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
RÖVIDEN A HIPERAKTIVITÁS TÜNETEIRŐL
A PSZICHOLÓGIAI FEJLŐDÉS
Az emberi motivació és az érzelmek
A pszichológia BIOLÓGIAI ALAPJAI
Pszichológia szigorlat - Tanulas, figyelem és emlékezet
DISZLEXIA AZ ISKOLÁBAN
 
 

Érzékelés általános jellemzôi. Az érzékelési modalitások


Érzékelés általános jellemzői:


A környezet fizikai, kémiai ingereire adott megkülönböztetett idegi válasz!


Testérzékelés: nem a külvilágról hanem belső világunkról ad információt.


Az érzékelési modalitások közös jellemzői:


Érzékenység: abszolút küszöb: az a legkisebb inger 818d39i mennyiség, amit az adott érzékszerv érzékelni képes.



Látásnál: 1 foton (foton: a fényenergia legkisebb egysége)

Hallásnál: 20 Hz

Szaglásnál: a levegő 50 milliárdod része

Ízlelés: 1 teáskanál cukor kilenc liter vízben

Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm-ről az arcra hullva

különbségi küszöb: (éppen érezhető különbség ÉÉK): az érzékszerv számára még éppen érzékelhető különbség. Függ a kiindulási ingertől.

Kódolás: Érzékeljük a külvilág ingerit és ezt alakítják át az érzékszervek elektromos impulzusokká è transzdukció a receptorokban megy végbe.

Intenzitás:

Idegimpulzus gyakorisága


Idegimpulzus változékonysága



Véletlenszerű aktivitás



Specifikus idegenergiák hipotézise: honnan tudja, hogy más-más „feladó” küldi az ingert, ha mindig ugyanaz az inger ugyanazon a csatornán érkezik.




Az érzékelési modalitások:


látás:

A környezetből felvehető információk kb. 75-80%-a vizuális eredetű, az ember tehát „vizuálisan vezetett” lény. A forrás a tárgyakról visszaverődő fény.

Ingere a fény: elektromágneses sugárzás, hullámhossz.





Ez a távolság a kozmikus sugárzásnál a legkisebb, a cm négyezer billiomod része.


A nagysága több kilométerig is terjedhet, pl. rádióhullámok.

400-700 nm (nm = nanométer): ezt érzékelni tudjuk, fényként ezt látjuk.


A retinára vetített kép fordított irányú és kicsinyített, hiszen a szemlencse 24 dioptriás gyűjtőlencsének felel meg.

Az szem képkialakító részei: lencse, szaruhártya, pupilla, retina, írisz, üvegtest, vakfolt a retinán: itt találkoznak az erek, idegek.

2 féle receptor:

a)      csapok: nappali látás, magas fény, színérzékelés

b)      pálcikák: fényintenzitásra érzékeny

Amikor valamit nézünk, szemünkkel fixáljuk az adott tárgyat vagy helyzetet, szemünk akkor is mozog: ilyen, ún. mikromozgás a tremor, ami nagyon kis amplitúdójú rezgés. A makromozgások egyik jellegzetes formája a kontúrkövető szemmozgás.

Információ felvétel csak fixáció alatt van, az ugrások alatt nincs. A fixáció alatti szemmozgás az információ felvétel része, ezt mutatják a stabilizált retinakép kísérletek eredményei is.

A színlátás szubjektív élmény. A fénynek nincs színe csak a hullámhossza más, ezeket a változatos hullámhosszokat változtatja az agy színekké. Kék, zöld, vörös.

400 nm alatt ultraibolya           ezeket már csak műszerek

700 nm felett infra vörös           segítségével láthatjuk


Komplementer színek: egymással keverve kioltják egymást.

Additív színkeverés: fények keverése.

Szubtraktív színkeverés: festékek keverése.


Szín jellemzői:

színezet

telítettség: telített – telítetlen

dimenzió

érzékelt intenzitás


Dikromátok: színtévesztők, csak két alapszínt tud elkülöníteni ezért keveri a harmadikat.

Monokromátok: 1 színt lát


Színlátás elmélet:

Young – Helmholtz: 3 szín elmélet: 3 féle színreceptor csap van a szemben

Hering ellenszín elmélete: a csapok kétfélék, az egyik féle a zöldet – vöröset látja, a másik a kéket – sárgát.

Kétszintű elmélet: az előző kettő integrálása. 2 nanométerenként tudunk különbséget tenni a színek között: 150 szín è világosságuk különbözik




hallás:

hang: rezgés, mozgás



hanghullámok



Hangmagasság, frekvencia: másodpercenkénti ciklus szám, Hz.

Hangerö, intenzitás:

Felső és alsó vég közötti

távolság dB.

A hallás szerve a fül.

Érzékelő, továbbító – átalakító

Külső- és középfül                 belsőfül

ê

továbbítás             fölerősítés elektromos impulzussá alakítás

fülkagyló               dobhártya szőrsejtek

hallójárat              hallócsontocskák

ê

üllő, kalapács, kengyel


vezetési károsodás a középfülben è hallókészülék

szenzoros neurális károsodás (szőrsejtek): nem lehet korrigálni


hallásküszöb: 0 dB

lakóhely (átlag): 20 – 30 dB

társalgás: 60 dB

zajos étterem: 70 dB ez az egészségügyileg kritikus szint alsó határa

kamion forgalom: 90 dB

láncfűrész, légkalapács: 100 dB

sugárhajtású repülőgép: 140 dB


20 – 20 ezer Hz: hallástartomány

A legkisebb változásokat 1000 Hz táján lehet érzékelni.


bőr érzékletek:

hő, tapintás, nyomás

hő: szabad végződési neuronok:

hideg receptorok

meleg receptorok: 0,4 melegedés érzékelés

Fájdalomérzés: szöveti károsodást okozó ingerek fájdalmat idéznek elö

Fázisos és tónusos fájdalom

ê ê

rövid                  tartós

azonnali           állandó

változó


A lelki tényezőknek befolyásoló hatása van.

Kapu elmélet: Melzak: a gerincvelőben van egy „kapu”: itt dől el, hogy mi megy be az agyba: milyen intenzitású fájdalmat enged be

a.            propriocepció: fej és végtagok viszony a törzsünkhöz: bőrben és izületekben

b.            helyzet és testmozgások érzékelése: belső fül, vesztibuláris rendszer

c.      belső állapotok érzékelése


ízlelés:

A nyelv ízlelőbimbói által felvett információ részben a parietális lebeny, részben a limbikus rendszer működése által kap jelentést. A négy alapíz az édes, a savanyú, a keserű és a sós. Az ízek és az illatok együttese a zamat, az aroma. Az ízek nem csak abban segítenek bennünket, hogy kedvelt vagy elutasított ételeket minősítünk (gondoljunk, pl. az édesanya, a sótlan alak vagy a savagyú pofa konnotációjára).

Nyelvünk persze nem csak az ízekről tájékoztat bennünket, hanem a hőmérsékletről, a táplálék anyagáról, konzisztenciájáról is.


szaglás:

illékony molekulák: szaglásérzékelés

Szagló receptorok: illékony anyagokkal kapcsolat – érintkezés és azonnal elektromos impulzus keletkezik.

A szaglás jelentősége az embernél csekély.

A szaglás pályája a legrövidebb az agyhoz. Mivel a szaglás ingere valamilyen kémiai anyag a levegőben oldva, tehát „terjednie kell”, sokkal könnyebb, pl. a forró húsleves illatát megérezni, mint a hidegét.

A közhiedelemmel szemben az emberi szaglás igen éles. Egy beszámoló szerint egy átlagember akkor is képes megérezni a záptojás hidrogén-szulfid szagát, ha abból csak 0,1 vagy 0,5 ml keveredik 10000 l levegővel.

Az észlelési küszöb az öregedéssel emelkedik, dohányosoknál és passzív dohányosoknál is alacsonyabb szintű szagérzékenység figyelhető meg, mint a nemdohányzóknál.

Normál kísérleti személyek 16 eltérő szaganyagot tudtak azonosítani; a nők általában jobbak a férfiaknál, ami hormonális tényezők eredménye, de az is lehetséges, hogy ezt a verbális képességekben való nemi különbségek okozzák.

A szagok életünkben betöltött fontos szerepét bizonyítják azok a megfigyelések, amelyek szerint a szagok kellemesebb és érzelmekkel jobban átszőtt emlékeket elevenítenek fel, mint a vizuális vagy nyelvi ingerek.

Találat: 2102