kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
|
||||||||||||||
Pszichológia szigorlat
V. tétel:
Tanulás, figyelem és emlékezet
Tanulás:
A köznapi értelemben az emberek az elsajátításnak úgyszólván valamennyi formáját tanulásnak tekintik.
A tanulás pedagógiai értelmezése szükebb körü. Általában az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és kézségek kialakítását, képességek kifejlesztését jelenti.
A pszichológiában tágabb értelemben veszik a tanulást. Teljesítmény, viselkedés vagy tudás béli változás, amely gyakorlással jön létre.
Típusai:
a. Motoros ill. mozgásos tanulás: pl: járás, kerékpározás, sportok, írás, autóvezetés, zenélés
b. Perceptuális / szenzoros tanulás: ingerek elkülönítése, feldolgozása. Tartós változás egy tárgy vagy esemény észlelésében. Korábbi észlelések eredményeként. Két pont küszöb érzékelés: els 242h76c öre minden néger egyforma - a kis különbségek finomodó elkülönítése.
c. Verbális tanulás: magas szinten egyesíti az "a." és a "b." tanulási módot.
Klasszikus kondicionálás: inger típusú (s-típusú) tanulás.
Pablov kutya kísérlete:
sokszoros ismétlés:
Társítás
csatolás: tanulás
Étel - nyálzás - csengö csengö - nyálzás
Kioltható a társítás rendszeres, tartós megszüntetésével.
Generalizáció: az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltották a reakciót: általánosulnak.
Diszkrimináció: a csak hasonló ingerek elkülönítése, különbségtétel.
Az operáns tanulás: R-típusú tanulás:
Torndike macska kísérletei:
Ketrec: kallantyúval lehet hozzáférni az ételhez, meg kellett tanulnia a macskának hozzáférni az ételhez.
Effektus törvény: minden olyan inger-válasz kapcsolat megerösödik aminek a következménye kellemes, és gyöngül az aminek kellemetlen a következménye.
Elsödleges megerösítés (biológiai szükséglet kielégítés)
Másodlagos: elsödlegessel összekapcsolódik, de nem közvetlenül kapcsolódik, pl. illat.
Részleges vagy radóm megerösítés: idönként megerösítik, idönként nem, pl. trafipax.
Látens tanulás:
Változás nem azonnal jelenik meg.
Különbségtétel az egyformának tünök között.
Képzettársítás: fogalmak összekapcsolódnak, olyan kapcsolat ahol térben és idöben hasonló, többször együtt szerplö, ellentétes tárgyak kölcsönösen felidézhetik egymást.
Frekvencia törvény: gyakoriság.
Frissesség törvénye, recencia: minél frissebb a képek közötti érintkezés annál aktívabban idézik fel egymást.
Belátásos tanulás:
A megoldásra törkvö próbálkozások fejben történnek, a kész eredmény látható.
Köhler: majom kísérletek - eszköz. è A ketrecbe zárt csimpánz látóterében banánt helyeztek el, olyan távolságra a rácstól, hogy a majom kinyújtott karral sem tudta elérni. Az éhes állat néhány sikertelen próbálkozás után véletlenül megpillantotta - a ketrecben már korábban elhelyezett - botot. A bot megpillantása után ismét a táplálékra nézett, majd újból a botra, aztán hirtelen érte nyúlt, és a rácson keresztül magához kotorta vele az élelmet.
A cél és az eszköz egységben való látása, a köztük lévö viszonylat felismerése a belátásos tanulás legföbb jellemzöje.
Próba-szerencse tanulás:
Verbális tanulás:
A verbális tanuláson természetesen nem csak az anyanyelv elsajátítását, hanem minden féle (írott vagy hallott) információ, szöveg feldolgozását értjük. A szóbeli tanulás tanulmányozásakor figyelmünket elsösorban a szavak közötti ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítjuk.
Asszociáció (érintkezés): Olyan kapcsolatról van szó, mely tárgyak, események képei között keletkezik, ha térben vagy idöben többször észleljük együtt azokat, vagy hasonló, illetöleg ellentétes tulajdonságokkal rendelkeznek; s amely kapcsolat következtében az egyik tárgy, esemény képe kiváltja a többi képet. Nem csak tárgyak, jelenségek, személyek képei, de azokat jelölö szavak, nevek is asszociálódhatnak, társulhatnak egynáshoz.
Szociális tanulás:
Imprinting - korai bevésödés.
Sajátos tanulási forma, pl. madarak, kacsák: kikelés után azt tartják anyjuknak akit elöször meglátnak mozogni.
Azt a személyiség egész fejlödését átfogó, szociális tanulási folyamatot amely során az egyén társadalmi jellege kibontakozik, szocializációnak nevezzük.
A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata; olyan folyamat amelyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat, és amelynek következtében viselkedése úgy módosul, hogy egyre jobban megfeleljen a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek. Összefoglalóan: megtanul emberi módon élni és viselkedni.
A társadalmiasodás legföbb közege az ún. mikromiliö, a kiscsoportok színtere. A legtöbb társadalmi hatás e mikromiliö közvetítésével jut el az egyénhez. A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásával veszi kezdetét. A társas hatások közvetítésének fö tényezöje ekkor még a család, elsösorban az anya. Ezért nevezzük a családot elsödleges szocializációs kiscsoportnak.
A szociális tér bövülésével (óvoda, iskola) a hatást gyakorló személyek száma egyre nö, a szocializáció mindinkább a családon kívüli hatótérbe kerül, s elsösorban a kortárs csoportok jelentössége fokozódik.
A szocializáció eszköze a kommunikáció, amely megvalósítja, realizálja a kapcsolatokat az emberek között.
A tárgy- és eszközhasználat, az erre épülö fizikai és szellemi képességek, végsö soron maga az emberi munka, a munkavégzésben átélt sikerek, elismerések is fontos tényezöi a szocializációs folyamatnak.
a) Az utánzás: A legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegü. Különösen szembetünö ez a gyermekkorban; a kisgyermek utánzással sajátítja el a beszédet, az eszközök használatát, a különbözö viselkedésformákat.
Elöször a szülö utánozza a csecsemöt, és a gyermek a szülön látottakat - tulajdonképpen saját mozdulatait, gesztusait - ismét utánozza. Tehát az utánzott cselekvés forrása - saját maga. Ezt a jelenséget nevezzük cirkuláris reakciónak.
Másik sajátossága ennek a kezdetleges, korai utánzásnak, hogy nem késleltethetö.
Másfél-két esztendös kortól figyelhetjük meg a késleltetett utánzást.
A gyermek számára mások megértéséhez a beleélés szinte egyedüli eszköze az utánmozgás; akaratlanul is azt csonálja, amit a környezete. Az utánzás tehát beleélés, az empátia talaján fejlödik ki.
b) Az azonosulás (identifikáció):
A modellkövetésnek egy magasabb szintjéröl van szó. Az azonosulásnál az egyén kiválaszt egy neki megfelelö modellt, s megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy.
Az azonosulás során a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentös személyek viselkedésmódját, elvárásait, tulajdonságait.
A legteljesebb azonosulás általában a korai gyermekkorban figyelhetö meg, amikor a kisgyermek teljesen azonosul a szeretett szülövel.
c) A belsövé tétel (interiorizáció): Az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külsö forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik.
A szereteten alapuló interiorizáció a szabály belsö elfogadását eredményezi, az ún. belsö kontroll kialakulásához vezet.
Az erkölcsi normák, szokások, a "lelkiismeret" kialakulása ilyen interiorizációs mechanizmussal magyarázhatók.
Transzfer - áttevödés, átvitel: aki pl. tud egy nyelvet az könnyebben tanulja meg a 3.-at, 4.-et.
Figyelem:
A válasz szelektivitása.
Elökészítö fázis az észlelésre
Kontrolált figyelem és automatikus figyelem.
Jellemzö:
Szelektivitás (fókuszálás)
Tartósság
Követéses módszer.
Dichotikus: a csomó ingerböl egy követése.
Boadbent: szüröelmélet: egyre figyel a többit kiszüri, bármilyen csatornára rá lehet állítani.
Treisman: módosított szüröelmélet: nem kiszüri hanem elhalványítja a nem figyelt csatorna ingereit.
Moray: A szürést kérdöjelezte meg azzal, hogy bebizonyította: fejleszthetö az a képesség, hogy egyszerre két dologra figyeljen. A szürö nem müködik teljesen, csak részlegesen.
Kapacitás modell: ami belefér a kapacitásba, arra figyelünk, ez növelhetö, fejleszthetö.
Megosztható-e a figyelem? Vagy fluktuál?
ê
ugrál gyorsan egyikröl a másikra
Emlékezet:
A korai elméletek szerint a memória két részböl, egy hosszú távú és egy rövidtávú emlékezeti térböl áll. Az érzékszervekböl jövö információ elöször a rövidtávú memóriába (RTM) kerül, és ha elegendö ideig ott tartjuk, pl. ismételgetjük, akkor átíródik a hosszú távú memóriába (HTM).
Az RTM hosszúságát úgy lehet vizsgálni, hogy kizárjuk az ismételgetés lehetöségét. Ezt a kísérletekben eltérö feladatokkal oldották meg.
Az RTM legfeljebb néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt.
George Miller eredménye szerint az RTM kapacitása 7 2 egység. Az információt vagy abban az egységben tároljuk, amelyben kaptuk, vagy tömörítjük, más egységekké alakítjuk, és ezeket az egységeket tároljuk.
A konstruktív emlékezet:
a) Explicit memória
b) Implicit memória: teljesítmény javulása, nem tudjuk nevesíteni a teljesítmény növekedés eredetét.
Bartlett: sémák
A felejtés: az elöhívás kudarca. A emlékezés egy vagy több szakaszán fellépö hiba.
interferencia: proaktív interferencia (gátlás): elöre ható. Amit régebben tanultunk meg nehezebb visszaidézni, mint amit most tanultunk.
Retroaktív interferencia: az újonnan tanult dolgok nehezítik a régiek elöhívását.
inaktivitás: nem használt anyag elfelejtése
retrográd amnézia
elfojtás
Érzelmi tényezök az emlékezésben:
érzelmi többlet / töltet: nagy érzelem társul - jobban megjegyezzük
villanó fény - emlék: információ fogadás - felidézhetök a körülmények
kontextus hatás: a megörzés és elöhívás helye megegyezik, jobb az elöhívás
Emlékezést serkentö tényezök:
túl tanulás: azt követöen tanulom, hogy megtanultam
gyakorlás, elosztottság
anyag csoportosítása, szervezése
mnemotechnikák: helyhezkötés
:
3974