online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

A kar rövid története

földrajz

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Földrajzi jellemzés
A vulkanossag: a vulkani működés típusai, a vulkanossag területi eloszlasa, vulkani kőzet és ércképződés
Természetvédelmi vizsgatételek
Globalis felmelegedés
Agromet fogalmak
MIÉRT CSÖKKEN MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE?
JAPÁN
Árvíz pszichés hatasai
 
 

A kar rövid története

„Tétován nyúlsz kardodhoz, vár sok nehéz óra,

Álmaidat félre rakva nem pihenhetsz meg soha,

Harcra jogász ítélkezz légy az igaz hangja,

Bárhol jársz az életedben kísérjen e dal szava!”

Jogász Himnusz: részlet

1       Az Eperjes-miskolci jogakadémia öröksége

            Az itt leírásra kerülő adatok nem a selmeci hagyományok részét alkotják, hanem speciálisan jogász tradíciók, amelyekre nekünk épp olyan gondot kell fordítanunk, mint a selmec-soproni szokásokra. A fejezetben foglaltak a jogász balekokítás és vizsga integráns részét képezik.


Text Box:  Eperjes, vagy ahogy nevezték, a Tarca-parti Athén jelentős iskolaváros volt. 1667-ben kezdte el működését itt az Evangélikus Kollégium. A tíz osztályos főiskola kilencedik évfolyamán tanítottak jogi ismereteket. A hallgatói szokások ehhez az intézményhez kötődtek, ekkor még nem volt külön jogásztudat és elkülönült jogász hagyományok.

Az akadémia első időszakának jeles diákja volt Thököly Imre, majd később itt tanult többek között Kossuth Lajos és Pulszky Ferenc.

            1815-ben a kollégiumból kivált, önállóvá lett az Evangélikus Jogakadémia, amely a felvidéki szászok és protestáns magyarok legfontosabb jogászképző intézménye lett. A jogakadémia hallgatói ekkor kezdték saját hagyományaik, kultuszaik kialakítását. Összejöveteleik valószínűleg nyitottak voltak; nem a selmecbányai szakestély jellegű rendezvények honosodtak meg Eperjesen. A joghallgatók a fontosabb vallási és egyéb jeles alkalmakat a város, a vármegye és az evangélikus egyház képviselőivel együtt ünnepelték meg. Az eperjesi joghallgatók minden évben megemlékeztek az aradi vértanúk halálának évfordulójáról. A Dessewffy család ugyanis a 19. század második felében jelentős anyagi támogatást nyújtott az intézetnek, amellyel elősegítette a jogi oktatás négy évfolyamra való kiterjesztését. Dessewffy Arisztid mártírhalála ezért a jogakadémia személyes ügyévé is lett. Ezt a hagyományt a joghallgatók az akadémia Miskolcra költözése után is becsülettel ápolták.

A jogakadémia 1919-ben, a Felvidék elcsatolása miatt Miskolcra menekült. Az átköltözés irányítója, s egyben a miskolci akadémia első dékánja dr. Mikler Károly volt, aki így emlékezett vissza: „1918 decemberében egy délutáni szivarozás közben eszembe jutott, hogy mi lesz Eperjesen a jövőnk. Felutaztam Pestre az akkori kultuszminiszterhez, aki a költözködéshez elvi beleegyezését adta. Azután Miskolcra jöttem, s december 10-én a törvényhatósági ülés Miskolc teljes támogatásáról biztosított. Hazautaztam Eperjesre és mindent felpakoltunk és megmentetünk. Az utolsó szögig mindent elhoztunk. Sikerült átmentenünk az akadémia értékes könyvtárát, remekbe készült bútorait. Áthoztuk a képeinket is ...”

A hallgatói önkormányzat eperjesi alapokon épült fel. A joghallgatók önkormányzati szerve Miskolci Joghallgatók Testülete néven már 1920-ban megalakult. A szervezet egyik legfontosabb feladatának az eperjesi hagyományok megőrzését tartotta. A dékán vezetésével korán bekapcsolódott a városi társadalmi életbe, kezdetben főleg a tavaszi ünnepek szervezése, a "jogászmárciusok" révén.

Kossuth Lajos – volt eperjesi diák – valamennyi jogászmárcius ünnepelt alakja mellett a miskolci joghallgatók Széchenyi Istvánra is rendszeresen emlékeztek.

Az eperjesi hagyományok közül a ballagás is gyökeret vert Miskolcon. A sajátos ceremóniával folyó ballagások idején domborodott ki legjobban a korabeli Miskolc diákváros jellege. (A "Ballag már a vén diák..." kezdetű német eredetű diákdalt Csengey Gusztáv miskolci jogakadémiai tanár fordította magyarra.)

A szokások egy része összefüggött a korszak politikai szemléletével, részt vettek az évenkénti revíziós felvonulásokon, megünnepelték a kormányzó születésnapját, táborozásaik idején katonai jellegű kiképzést is kaptak. Ezeket a szélsőségesnek számító szokásokat azonban a korszellem hívta életre, amelyek a korszakkal – és magának az akadémiának a létével – együtt megszűntek.

A Miskolci Evangélikus Jogakadémia 1944-ben megszűnt.

 

2       Az Állam- és Jogtudományi Kar története és sajátosságai

Text Box:   Az 1970-es évek közepén vetõdött fel első ízben egy negyedik, vidéken működõ jogi kar létrehozásának gondolata. Az Oktatási és az Igazságügyi Minisztérium közös elõterjesztése alapján az Országos Oktatási Tanács 1979-ben a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen belüli jogászképzés megindítása mellett foglalt állást. Az oktatásügyi miniszter a képzés megszervezésére 1980-ban Kratochwill Ferenc egyetemi docenst miniszteri biztossá nevezte ki. Döntött arról is, hogy az oktatás egyelõre egyetemi intézet keretében történik.



  Az intézet belsõ szervezetét a miniszter az alábbiak szerint állapította meg:

·        Jogtörténeti és Jogelméleti Tanszék

·        Civilisztikai Tudományok Tanszéke

·        Bûnügyi Tudományok Tanszéke

·        Államtudományi Tanszék

Az Egyetemi Tanács 1980. április 10-i ülésén fogadta el az új képzési szak indításának tervezetét. Horváth Tibor egyetemi tanár, Kalas Tibor egyetemi docens és Ruszoly József egyetemi docens 1981. július 1-tõl tanszékvezetõi megbízást kaptak.

 1981. szeptember 5-én 120 nappalis és 60 levelezõs hallgatóval indult meg a miskolci jogászképzés az E/1-es kollégium területén. Ezekben a szép időkben diák és oktató együtt élt és dolgozott: itt laktak a diákok, a tanárok, itt voltak az intézet tanszékei, itt tanultak, vizsgáztak, buliztak...

Már az 1981/82. tanévben megkezdődött a tudományos diákköri tevékenység: a jogtörténeti tanszék mellett négy első éves hallgató – közöttük Szabó Béla, az intézet első díjnyertes OTDK- dolgozatának szerzője - készített önálló pályaművet.

Az egyetem tanácsának kezdeményezésére a Minisztertanács 1027/1983. (VII. ) számú határozatával 1983. szeptember 1-i hatállyal az intézetet karrá nyilvánította.

A kar szervezeti struktúrája 1987-tõl átalakult. Ettől az évtől a fent felsorolt tanszékek fokozatosan intézetekké alakultak át; így jött létre az Állam- és Jogtudományi Kar mai szerkezete.

Az 1993/94. tanévben az oktatási idő tíz félévre emelkedett. Ez úgy valósult meg, hogy az V. éves hallgatók tanulmányi ideje egy félévvel meghosszabbodott.

A miskolci jogi oktatás megszervezését és irányítását 1980-1984 között miniszteri biztosként, igazgatóként, majd karunk elsõ dékánjaként Dr. Kratochwill Ferenc látta el. Dr. Horváth Tibor dékáni megbízatása 1984-tõl 1990-ig tartott, ezután Dr. Novotni Zoltán 1993. novemberében bekövetkezett haláláig vezette a kart. Õt Dr. Kalas Tibor követte, aki két cikluson keresztül, 2000. június 30-ig volt az intézmény élén, majd a kar dékánja Dr. Lévay Miklós lett, akit Dr. Szabó Miklós váltott tisztségében 2004-ben.



A jogászképzés megindításával párhuzamosan kezdtek kialakulni a kari diákszokások. A szakestélyek rendszere, a valétálás a mûszaki karok korábbi – elsõsorban selmeci – hagyományait igyekezték követni. A diákhagyományokért felelős Jogász Valéta Bizottság 1991-ben állt föl először, majd 1993 telén – két éves szünet után – újrakezdte hagyományépítő és hagyományőrző tevékenységét. A joghallgatókból álló testület elhatározta, hogy a selmeci hagyománykört – némi módosítással - karunkon is meghonosítja. Ekkor még az ezen célra megalakított Valéta Bizottság tagjait - ellentétben a műszaki hagyományokkal - több évfolyam hallgatói alkották. A tagokat az évfolyamok által delegált kari gyűlés választotta úgy, hogy a Valéta Bizottságnak legyen legalább egy hölgy tagja. Ma a Valéta Bizottság úgy jön létre, hogy a végzős hallgatók maguk közül választják a Valétaelnököt a negyedik év végén, aki maga mellé választja a bizottság többi tagját.  A Bacskay Antal Valétaelnök által vezetett testület kialakított bizonyos szokásokat karunkon. A Jogólya eredetileg olyan rendezvény volt, amelyet az elsős joghallgatók fogadására szerveztek. Az ünnepélyes eskütétellel az elsőéves hallgatók a kar és az egyetem polgáraivá váltak. Ezen a rendezvényen osztották ki az új hallgatók számára a kari jelvényeket. Mára ezt a szerepet a Gólyatábor vette át, a Jogólya pedig a másodévesek által az elsőévesek számára rendezett tréfás vetélkedővé vált. A Studili egyetemi vetélkedő, ahol a kollégiumok között folyik a verseny. Manapság – ha megtartják - póriasan csak Kolik közti vetélkedőnek hívják. A szakestélyeket kezdetben két alkalommal (ősszel és tavasszal) rendezték meg, mára több szakestélyt is tartunk egy tanév alatt (lásd erről bővebben az ezekről szóló részben). A Bolondballagás (pezsgős ballagás) a végzős évfolyam vidám búcsúzása volt az egyetemtől, amely zenés-táncos mulatsággal zárult, amelyet azonban – a pezsgő mértékének meg nem találása folytán – már nem tartanak meg.

Karunknak – a selmeci hagyományokat követve – saját szalagja (valéta szalagja) van, amely – követve a hagyományokat – az egyetem nevét, a kar nevét, címerét, az egyetem elkezdésének és befejezésének évszámát tartalmazza; a színe – karunk hivatalos színe – sötétzöld.

Egyenruhánk szabása nem követi a műszaki karokon viselt gruben vagy auf vonalát, de még a waldenre sem hasonlít. Ezt a derékban karcsúsított, sujtásos egyenruhát, a jurátust hivatalosan 2002. november 29-én alapították és avatták fel a testvérkarok képviselői, valamint egyetemünk rektora jelenlétében és egyetértésével.

A Jogász Gyűrű végleges formáját a 2002-ben valétáló évfolyam kezén nyerte el, hivatalosan azonban 2003. március 7-én lett megalapítva, amelynek alakja hatszögû pecsét, anyaga 14 karátos sárga arany, hogy kifejezze Karunknak a Miskolci Egyetemhez való tartozását, az Egyetem hagyományai iránti elkötelezettségét. A hatszög alakú zöld tûzzománc mezõben az ME felírás helyezkedik el. A felírás paragrafust fog közre. A gyûrû hitelességét, viselésének jogát a belsõ paláston bevésett végzési szám adja meg.

2003. március 4-7-ig tartott az első Jogászmárcius, amely – mint láthattuk – valójában korántsem az első volt, hanem egy régi szép jogakadémiai hagyomány felelevenítése. A Jogászmárciuson különféle kulturális programok és vidám rendezvények kerültek megszervezésre a Valéta Bizottság, a HÖK (Hallgatói Önkormányzat) és a JÖBE (Jogász Örökbaráti Egyesület) összefogásával. A rendezvénysorozatot a Gyűrű- és Kupaavató Szakestély zárta. 

A diákhagyományok ápolásában a diákegyesületek játsszák talán a legfontosabb szerepet, így törvényszerűen a jogi karon is alakult ilyen, mégpedig 1999. decemberében az E/1-es kollégiumban Jogász Örökbaráti Egyesület (JÖBE) néven. Az egyesület zártkörű, csak a hagyományokban jártas, megkeresztelkedett miskolci joghallgatók (és jogászok) lehetnek tagjai. A Jogász Örökbaráti Egyesület minden évben csak meghatározott számú tagot vesz fel soraiba. Az egyesület által 2003. február 28-án tartott szakestély volt az első olyan szakestély, ahol jogászok főzték a krampampulit, amely a második jogász krampács volt, s amely – stílusosan – a Justitia Vére elnevezést kapta.

 


: 2383