online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A jégkorszakok kialakulasanak feltételei
Fizika II, Hőtan: vizsgatételek
AZ ÉLŐVILAG ÉS A MÉRNÖKÖK LEHETŐSÉGEI
Sztatikus terek
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK (VIZSGATÉTELEK)
SZIMMETRIÁK MEGMARADÁSA
A HIDEGFÚZIÓ TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN
A SZIMMETRIA TÖRTÉNETE A FIZIKÁBAN
 
 

NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS

Azt láttuk az ellesett mozzanatokból, hogy ebben a dobban ferde pályán, egyszerű mechanikus szerkezet segítségével súlyok mo­zognak, és úgy tűnik, hogy a folyamat egy szakaszában acélrugók is részt vettek. A sok-sok vizsgálat alapján állíthatjuk, hogy nem a csapágyakon át, kívülről 252b13c hajtották a készüléket, hiszen többen is állították, hogy gyenge nyomás után, magától is felgyorsult a for­gás. Éppen akkor, amikor egy minimális erővel meglökték. Ezért nehéz elhinni bármilyen olyan híresztelést, hogy kívülről hajtották volna a szerkezetet. Az igen hosszú időtartamú kísérlet pedig azt bizonyítja, hogy nem a szerkezetben elrejtett sűrített levegő segít­ségével ment a készülék, és az egyetlen szemtanú, Karl őrgróf sze­mélyes megfigyelései is erre utalnak. Kétségtelen, hogy nem terhelhető akárhogyan a szerkezet, hiszen az archimedesi csavart (mint szivattyút) rárakva lassult a forgása. Elképzelhető, hogy még nagyobb terhelésnél teljesen leállt volna.

Kétségtelen, hogy nagyon sokan, akik olvassák ezeket a sorokat, hitetlenkednek, vagy felháborodnak a szemtanúk leírásain, hiszen legjobb tudomásunk szerint a tudomány régóta bizonyította, hogy sem mechanikus, sem más típusú örökmozgó nem létezik. Lehetet­len, hogy több százezer kutató, több millió mérnök ne jött volna rá a titokra, főképp, ha ez olyan egyszerű.

A valóság szerintem nem ilyen. Igenis el lehet venni a kedvét sok százezer értelmes embernek attól, hogy ilyen irányban kutakodjanak, gondolkodjanak. A könyv hátralévő részeiben még épp elég példával fogunk találkozni arról, hogy valaki mégis rájött egyfajta energia­nyerő, azaz „örökmozgó” készülék titkára, de a kor „gärtnerei nem engedték meg a találmány elterjedését. Kétségtelen, hogy ennek a felfedezésnek az értéke önmagában egy jelentős akadály. Ilyenkor presztízs, irigység, butaság oly mértékű egyvelege jön létre, ami szinte bármit meggátolhat. A sok jó szándék kevés, egy kis gonosz­ság viszont mindent megakadályozhat, Vajon mi lehet az a titok, amit majd háromszáz éve annyi fizikus és matematikus nem tudott megfejteni? Remélem, a könyv II. fejezetének végén ez már világos­sá válik, de most kövessük még tovább Orffyreus sorsát.

Annyit láttunk az eddigiekből, hogy Orffyreus szélmalomharcot folytatott. Egyrészt a Newcomen-féle gőzgép szép lassan, de ter­jedni kezdett, bár rendkívül primitív, igen alacsony hatásfokú szer­kezet volt még akkor. James Watt majd csak az 1770-es években születik meg, és a jobb hatásfokú gőzgép valójában csak az 1800­as évek elején kezd terjedni, de akkor is inkább csak Angliában és Európa nyugati felén. Ezért nem rázhatunk le mindent azzal, hogy a gőzgép-lobby elnyomta az Orffyreus-gépet, sokkal inkább az em­beri tudatban, az irigységben és a butaságban kell keresni a bukás egyik okát.

Tekintve, hogy a Newtonnak írt Gravesande-levelet megírása után egy hónappal publikálták Hollandiában, olyannyira megnőtt az Orffyreus-gép ismertsége, hogy az állandóan gyanakvó Orffy­reus, nehogy ellopják a titkát, újra összetörte a gépét. Most már harmadszor. Nem tudni, hogy ez azért történt-e, mert kapott egy új házat egy kis faluban a kastély mellett, és szokásához híven min­den egyes költözés előtt összetörte a régi gépet, vagy pedig valóban a Gravesande-levél által keltett kíváncsiskodásnak akarta elejét venni.

Későbbiekben Gravesande így ír az örökmozgó problémájá­ról: „Az örökmozgó lehetségességéről vagy lehetetlenségéről sze­rintem kár beszélni, de az, hogy matematikailag kimutatható a le­hetetlensége, nem szabad, hogy meggátoljon minket abban, hogy megvizsgáljuk a kasseli meglepő gépet: egy olyan kereket, amelyet belső mozgás elve irányít, és ami a legkisebb erőfeszítés segítségé­vel elindul, bármely irányban, és még több millió fordulat után is nagyon nagy erővel kell megállítani. Úgy tűnik számomra, hogy egy ilyen gép mindenképpen dicséretet érdemel, habár nem pont olyan, amilyennek a feltalálója állítja. Ha ez örökmozgó, akkor megérdemli az érte elkért árat. Ha nem, akkor is a környék megis­merhet egy érdekes találmányt.

Találat: 669