online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Az SI-mértékrendszer

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Magneses jelenségek
REOLÓGIA
Lézeres tavolsagmérés
FIZIKAI. KOLLOKVIUMI TÉTELEK
Az SI-mértékrendszer
 
 

aLAPFOGALMAK

A fizika a jelenségeket mennyiségileg is jellemzi.

fizikai mennyiség = mérőszám ´ mértékegység

 Ahhoz, hogy egy mennyiséget mérni tudjunk, a mennyiségnek valamely rögzített értékét kell alapul választani. A mennyiségnek ezt az alapul választott, rögzített értékét mértékegységnek nevezzük.

A mérés a megmérendő mennyiség és a mértékegység összehasonlítása.

Az SI-mértékrendszer

System International (SI):

A fizika minden területére alkalmazható, nemzetközileg egységes mértékrendszer.

Alapmennyiségek:

Azok a fizikai mennyiségek, melyek más mennyiségekkel nem fejezhetők ki.

Az SI rendszer 7 alapmennyiséget használ. Ezek jele mellett meg kell ha 515e46f tározni a mértékegységet is (alap mértékegységek ), pontosan meg kell adni, hogy mit veszünk egységnyinek. (Pl. 1kg- on a Nemzetközi Súly és Mértékügyi Hivatalban, Sevres-ben őrzött platina-iridium henger tömegét értjük.)


A 7 alapmennyiség a következő:

                   név                                                   jel                                  mértékegység

              hosszúság                                              l   (s , r , d )                    1 m  (méter)

              idő                                                         t                                     1 s (másodperc)

              tömeg                                                    m                                   1 kg (kilogramm)

              anyagmennyiség                                     n                                    1 mol

              hőmérséklet                                           T                                    1 K (kelvin)

              áramerősség                                          I                                     1 A (amper)

              fényerősség                                            Iv                                    1 cd (kandela)

Származtatott mennyiségek:

Olyan fizikai mennyiségek, melyek más mennyiségek segítségével értelmezhetők.

A származtatott mennyiségek mértékegységei levezethetők az alapmennyiségek mértékegységeiből. Pl. sebesség = út/idő  , a sebesség mértékegysége = út mértékegysége/idő mértékegysége = m/s

Kiegészítő mennyiségek:

Melyekről még nem eldöntött, hogy alap, vagy származtatott mennyiségek.

Ezek : a síkszög és a térszög. Jelük valamelyik görög kisbetű ( a  b  g ... )

 A síkszög mértékegységeként a fizikai képletekben mindig a radiánt (rad) használjuk. 1 radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti szög.

Egy szög radiánban mért értékét egyszerűen meghatározhatjuk a szöghöz tartozó ívhossz és sugár hányadosával. ( pl. a 360° -hoz tartozó körív a kör kerülete , azaz 2rp, így a= 2rp/r = 2p  rad )

a = i / r

 



Prefixumok:

Az SI-egységek a gyakorlatban igen sokszor túlságosan kicsinek vagy nagynak bizonyulnak. Ilyenkor az egységeket 10 pozitív vagy negatív egész kitevőjű hatványával szorozzuk és egy a mértékegység elé írt betűvel jelöljük. Pl. cm (centiméter)

       A prefixum neve                      jele                              szorzótényező

          exa                                          E                                    1018

          peta                                         P                                    1015

          tera                                          T                                    1012

          giga                                         G                                   109

          mega                                       M                                  106

          kilo                                          k                                    103

          hekto                                       h                                    102

          deka                                        da                                  101

          deci                                         d                                    10-1

          centi                                        c                                    10-2

          milli                                          m                                   10-3

          mikro                                       m                                    10-6

          nano                                        n                                    10-9

          piko                                         p                                    10-12

          femto                                       f                                     10-15

          atto                                          a                                    10-18


kinematika

A fizikának a mozgások időbeli leírásával foglalkozó ága.

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

 

Egyenes pályán mozgó test egyenlő időközönként egyenlő utakat tesz meg.

s ~ t

             v: sebesség

                       mértékegysége:  

( 1  sebességgel 1s alatt 1 m utat tesz meg a test )

Mértékegységként használni szoktuk a  is.

 

(A  képletet kivéve csak a  használható képletbe történő behelyettesítéskor.)




 

A sebesség vektor mennyiség. Nagysága mellett iránya is jellemzi.

A sebesség az elmozdulás vektornak és az időnek a hányadosa.

A sebesség relatív mennyiség. Számértéke függ a vonatkoztatási rendszer megválasztásától.

(Ha a feladat nem említi a vonatkoztatási rendszert, akkor értelemszerűen a földhöz viszonyított vonatkoztatási rendszert használunk.)

A sebesség-idő függvény görbe alatti területe megadja az utat.

(  a sebesség-idő függvény integráljával adható meg az út.)

 



Változó mozgások

 

 


                   egyenes vonalú                                                                  görbe vonalú


a sebesség vektor nagysága változik, iránya nem változik

a sebesség vektor iránya változik, nagysága is változhat


Pillanatnyi sebességen azt a sebességet értjük, amivel a test tovább mozogna, ha a mozgásváltozást okozó erőhatás megszűnne. A pillanatnyi sebesség iránya mindig a pálya érintőjének irányába mutat.

Átlagsebesség az a sebesség, amivel a test az adott utat ugyanannyi idő alatt tenné meg, mint a változó mozgással. Jele:   (vagy  vátl. )

Vigyázat! Az átlagsebesség nem egyezik meg a sebességek átlagával!

                  


Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

 

A test egyenes vonalú pályán halad és sebessége az idővel egyenes arányban változik, a megtett út pedig az idő négyzetével arányos.

v ~ t                            s ~ t2

Egyszerűbb a mozgás vizsgálata, ha a kezdősebesség nélkül mozog a test.

 v0 = 0

 állandó  ® azt jelzi, hogy mennyire gyorsan változik a sebesség, ezért gyorsulásnak nevezzük.

A gyorsulás jele : a 

mértékegysége:             (: s)

A pillanatnyi sebesség : v = a t képlettel számítható ki.


                                                          

Az út a sebesség-idő függvény görbe alatti területével meghatározható:


Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás út-idő függvénye:

a függvény egy parabola

a megtett út az idő négyzetével arányosan változik

 

t

 

s

 
        




Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás általános összefüggései

 

v0 ¹ 0

v0 ® v          Dv = v - v0    

v

 
     képlettel határozható meg a test pillanatnyi sebessége  

Az út a sebesség-idő függvény görbe alatti területével kiszámítható

(a pontozással jelölt trapéz területe)

     Ez a négyzetes úttörvény.

 

t

 


Lassuló mozgás:

A kezdősebesség nagyobb, mint egy későbbi időpontban a sebesség, ezért a gyorsulás negatív előjelű.

A gyorsulásra, a pillanatnyi sebességre, az útra felírható összefüggések alakja változatlan.

A lassuló mozgás grafikonjai:


Az egyenlő időközönként megtett út egyre kisebb.

 

t

 

s

 
               


Szabadesés

Testek légüres térben történő esése. ( légüres térben a különböző alakú, tömegű tárgyak egyformán esnek - Galilei)

A szabadesés  egyenletesen gyorsuló mozgás.

Gyorsulását nehézségi gyorsulásnak nevezzük  (g). Iránya függőlegesen lefelé mutat, értéke függ a földrajzi helytől.

Magyarországon az átlagos értéke:  g = 9.81

g értéke a sarkok felé haladva nő, az egyenlítő felé haladva csökken, a tengerszinttől mért távolság nővekedtével csökken. Helyi értékét a közetek sűrűsége kismértékben befolyásolja ( vasérc kőolaj lelőhely felkutatásánál figyelembe veszik - Eötvös féle torziós inga)

A szabadesés matematikai összefüggései:

v0 = 0

                                                

Hajítások

 

Függőlegesen felfelé


Függőlegesen lefelé


Vízszintes hajítás:


        

a földetérés sebessége: v (Pitagorasz tétellel számolható)

Ferde hajítás:

          

vízszintes irányban (X) : egyenes vonalú egyenletes mozgás v0x sebességgel

d = v0x t           t = 2tem      (tem: emelkedés ideje = esés ideje)

függőleges irányban (Y): függőleges hajítás felfelé v0y kezdősebességgel

tetőponton: 0 = v0y -gtem    ®    tem =

h = v0yt-


: 2822